Ugyanakkor a magas energiaárak és a makrogazdasági bizonytalanságok továbbra is problémát jelentenek.
Az Európai Bizottság február 26-án bejelentette jogalkotási javaslatcsomagját, amelynek célja, hogy Európa versenyképességét úgy állítsa helyre, hogy az összeegyeztethető legyen az ambiciózus éghajlati célkitűzésekkel. Ennek során az Európai Unió olyan szabályozási környezetet alakít ki, amely különösen alkalmas a körkörös biogazdaság ipari szereplői számára, mivel a biogazdaságot a tisztaipar megállapodásban a néhány stratégiai ágazat egyikeként határozták meg.
Európa lemaradásban van más globális régiókhoz képest a zöld vállalkozások növekedése terén, és gyorsuló ütemben veszíti el a feldolgozóipari munkahelyeket. Erre a kritikus helyzetre adott válaszként a Clean Industrial Deal számos „üzleti ösztönzőt” sorol fel, köztük a tiszta, megfizethető energiát, a vezető piacokat és a körforgást, amelyek szorosan követik az erdőalapú, körforgásos biogazdaság – amely Európában minden ötödik feldolgozóipari vállalatot képvisel – kulcsfontosságú jellemzőit.
A bemutatott szövegek azonban nem nyújtanak kellő átláthatóságot a „szénszivárgás” védelméről. Az EU éghajlat-politikai törekvései már most is a világ azon részein működő versenytársak CO2-kibocsátásának mechanikus növekedését eredményezik, ahol az éghajlat-politikai jogszabályok kevésbé fejlettek, vagyis a „szénszivárgást”.
A globális versenyképesség másik fontos tényezője, hogy az európai energiaárak továbbra is kétszer magasabbak, mint a Covid-járvány és az ukrajnai háború okozta kettős válság előtt. A tiszta ipari megállapodás döntő fontosságú, hogy rugalmasságot biztosítson az energiaellátás terén, miközben kezeli a szűk keresztmetszeteket és a fosszilis energiaforrásoktól mentes, európai energiához való hozzáférést.
A körforgást és az erdőalapú anyagokat az uniós jogalkotók most hasonló szemszögből vizsgálják: a fosszilis erőforrások helyettesítéséről van szó, amelyek tekintetében az EU külső szolgáltatóktól függ. Az erdő olyan megújuló erőforrás, amely lehetővé teszi Európa fenntartható átállását a fosszilis alapú anyagokról, és ahogy a mai közleményben is szerepel, „csökkentheti az importált nyersanyagoktól való függőséget”.
A tisztaipar megállapodás a legkisebb uniós ipari szereplők – amelyek jellemzően fontos szerepet játszanak a körforgásos biogazdaságban – számára is elismeri a kihívás nagyságrendjét. Ha az EU Bizottság tervei megvalósulnak, a kkv-k és a közepes kapitalizációjú vállalatok több milliárd eurót takaríthatnak meg a szabályozási megfelelési költségeken anélkül, hogy csökkenne az ipari kibocsátások csökkentésére irányuló ambíciójuk.
A tisztaipar megállapodás javaslatainak megvalósítása az uniós tagállamokon is múlik, különösen a megfizethető, megújuló energiaforrások mielőbbi bevezetése tekintetében. Ha az EU Tanácsa most cselekszik, támogathatja a megújuló anyagokon és energiákon, valamint a fokozott körforgásban alapuló gazdasági modellt.
Marco Eikelenboom, a Cepi elnöke és a Sappi Europe vezérigazgatója idézi a közleményt.
„A biogazdaságban rejlő teljes potenciál kiaknázása nemcsak az anyag- és energia-önellátás javításának, hanem – ami még fontosabb – a fosszilis alapú anyagok hatékony kiváltásának kulcsa. Ez erősíti Európa felkészültségét az éghajlatváltozásra és a geopolitikai bizonytalanságokra.”
Idézi Jori Ringman, a Cepi főigazgatója.
„Európa a körforgásos biogazdaság vezető piaca, és az utóbbi időben vannak arra utaló jelek, hogy a világ más részei is a mi modellünkre figyelnek, azzal a törekvéssel, hogy felzárkózzanak. A körforgásos biogazdaság 2030-ra 7,3 billió eurós lehetőséget jelent. Európa a mai politikai bejelentések után jó helyzetben van ahhoz, hogy e piac nagy részét megragadja.”
Forrás: CEPI
