Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) tagszervezeteit és az építőipar további jelentős szereplőit, 400 céget megkeresve felmérte, hogy 2024. évben milyen változásokat hoztak a piaci körülmények, a cégek milyen várakozásokkal tekintenek a 2025. évre, valamint milyen a vállalkozások digitalizációhoz való viszonya, digitalizációs felkészültsége. A válaszadó cégek között magas arányban voltak a közepes és nagy vállalkozások.
Az orosz-ukrán háború, az állami beruházások elmaradása és a lakossági kivárások okán 2024-ben a vállalkozások közel felének csökkent az árbevétele, a nyilatkozó vállalkozók kicsivel több, mint negyedének pedig nem változott az árbevétele 2023-hoz képest. A vállalkozók kicsivel több mint negyede jelezte, hogy nőtt az árbevétele az előző évihez képest.
2025. évben a vállalkozások kevesebb mint negyede számít árbevétel növekedésre, és 44%-uk árbevétele csökkenésével kalkulál.
A vállalkozások árbevétel arányos jövedelmezősége nagy szóródást mutat. A felmérésben részt vevő cégek közel felének 5%-nál magasabb volt 2024-ben az árbevétel arányos jövedelmezősége, 7,4%-uk 10% fölötti jövedelmezőséget ért el. A vállalkozások közel negyede számolt be 3-5% közötti, közel 30% pedig 3% alatti árbevétel-arányos jövedelmezőségről.
2025-re vonatkozóan a válaszadók mindössze 11,1%-a vár javulást, 52% csökkenésre számít az árbevétel-arányos jövedelmezőség tekintetében.
A korábbi felméréshez hasonlóan a válaszadó cégek 82%-a tevékenységüket leginkább akadályozó tényezőként a megrendelések hiányát emelte ki. Az ezt követő tisztességtelen versenyt idén a válaszadók kicsivel több mint fele (52%) jelölte meg, ami szignifikáns növekedés a tavalyi egyharmadhoz képest. Harmadik helyre a gazdasági szabályozás kiszámíthatatlansága került, 48,1%-kal. Az inflációt, valamint a magas adminisztrációs terheket is majdnem minden második vállalkozás említette (44,4%). A konkurencia a válaszadók kicsivel több mint harmadának (37%) jelent akadályt.
A válaszadók több mint fele (55,6%) egyáltalán nem tudta érvényesíteni az árváltozást a megrendelők felé az elmúlt évben, a többiek is csak részben.
2025. évre vonatkozóan egyik felmérésben szereplő vállalkozás sem nyilatkozott úgy, hogy rendelésállománya meg fogja haladni a jelenlegi kapacitást.
10 válaszadó közül 9 nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt hat hónapban üzleti partnerei késedelmesen fizettek, átlagosan a partnerek 20%-a. A felmérésben résztvevő cégek 81,5%-ának volt kintlévősége december 31-én, átlagosan a kiszámlázott árbevétel 11%-a. A kintlévőséggel rendelkező cégek 72,7%-a úgy ítélte meg, hogy ennek a tartozásnak a 90%-a hajtható be peres út nélkül.
A lánctartozás mértéke a válaszadók 45%-a szerint növekedett partnerei körében, a többieknél nem változott.
A szűkülő piaci lehetőségek közepette a válaszadó cégek 26%-a számol létszámcsökkentéssel, 63%-uk azonban még ebben a helyzetben is az alkalmazottak megtartását tervezi a következő 6 hónapban. Csak a válaszadók 11%-a számol létszámnövekedéssel. A válaszadó cégek 60%-a elegendő számú és összetételű szakmunkással rendelkezik a megrendelések teljesítéséhez. Legnagyobb hiányt a szakipari munkáknál jelezték (ács, villanyszerelő, gépkezelő, kőműves, bádogos, lakatos, burkoló, útépítő szakmunkás), de hiány van mérnökökből (építészmérnök, építőmérnök, gépészmérnök, előkészítő mérnök, villamosmérnök, BIM tervező, BIM manager) is.
A hatékonyság növelése érdekében a szűkülő piaci lehetőségek közepette a válaszadó vállalkozások 60%-a tervez digitalizálást. 52%-uk szervezetátalakítással, 48%-uk a termék/szolgáltatásmix változtatásával szeretné növelni a hatékonyságot. 37% energiatakarékossággal vagy saját beruházással reagál a szűkülő piaci lehetőségekre, a válaszadók harmada (33%) csökkentené a létszámot.
A válaszadó cégek közel háromnegyede úgy ítéli meg, hogy új megoldásokra van szükség a problémák, kihívások kezeléséhez, csak kevesebb, mint 10%-uk nyilatkozott úgy, hogy a bevált módszerek elegendőek. 10 vállalkozásból 9 esetében folyamatosan tájékozódnak az új megoldásokról, és úgy ítélik meg, hogy vállalkozásuk nyitott az újdonságok befogadására. Több, mint háromnegyedük (81,4%) szerint vállalkozásuk képes az új megoldások sikeres megvalósítására.
Az újdonságokról (pl. technológiák, eszközök, szervezési módszerek) a vállalkozások leggyakrabban az internetes szakmai portálokról tájékozódnak (96,3%), ezt követik a szakmai konferenciák, kiállítások, vásárok (77,8%). Harmadik helyre a szakmai ismeretségek (tanácsadók, munkatársak, más vállalkozás) és a közösségi portálok, internetes fórumok kerültek, melyeket a válaszadók több mint fele megjelölt (51,9%). Sokan használják az elektronikus hírleveleket és a különböző cégek, kutatóhelyek weboldalait is forrásként. Szembetűnő, hogy a nyomtatott szaklapok, szakkönyvek nagyon háttérbe szorultak, a válaszadók alig fele (25,9%) jelölte meg forrásként. A válaszadók között voltak olyanok is, akik magunk fejlesztenek új technológiákat, és olyanok is, akik a mesterséges intelligenciát veszik igénybe.
A válaszadók több mint fele (51,8%) vállalkozását digitálisan érettnek tekinti, csupán 11%-uk értékelte kevésbé érettnek. A válaszadók optimisták: 14,8%-uk szerint vállalkozásuk teljesen kidolgozott stratégiával rendelkezik a digitális átalakuláshoz, 29,6%-uk szerint jó, közel felük pedig megfelelőnek értékeli cége stratégiáját a digitális átalakuláshoz. Alig 3,7% azok aránya, akik szerint egyáltalán nincs a vállalkozásnak ilyen irányú stratégiája.
A válaszadók több mint hatvan százaléka (63%) úgy ítéli meg, hogy a digitalizáció legnagyobb motorja a versenytársak, negyedük szerint pedig az ügyfeleik. Van, ahol a vállalkozás belső igénye a digitalizációs fejlődés, mások szerint a megváltozott piaci körülmények miatt szükséges a hatékonyságnövelés digitalizációval. Egy válaszadó sem gondolja úgy, hogy a kormányzat lenne a digitalizáció motorja.
A felmérésben részt vevő vállalkozások döntő többsége (96,3%) használ különböző online irodai alkalmazásokat (e-mail, naptár, fájlmegosztás, online értekezlet, számlázó rendszer) és rendelkezik saját honlappal. Közel 90%-uk jelen van valamilyen közösségi oldalon (pl. Facebbok, Linkedin). Ennél kevesebb vállalkozás (a válaszadók 66,7%-a) van jelen multimédiás tartalommegosztó oldalakon (pl. YouTube, Instagram, Spotify) és nagyjából a vállalkozások felének (48,1%) van ügyfélkapcsolat kezelő rendszere (CRM).
Az elmúlt öt évben minden, a felmérésben részt vevő vállalkozásnál történt a vállalkozás digitalizációját célzó fejlesztés. Informatikai és telekommunikációs beszerzés (pl. számítógép, okostelefon, tablet) szinte minden vállalkozásnál volt (92,6%). Szoftver vagy alkalmazás-beszerzés (pl. ügyviteli/vállalatirányítási rendszer, döntéstámogató rendszer, távfelügyeleti rendszer) a válaszadók 85,2%-nál, digitalizációval összefüggő képzés vagy tréning pedig a vállalkozások háromnegyedénél. A vállalkozások több mint felénél (59,3%) szerveztek szakmai tanulmányutat, csereprogramot és 51,9%-nál történt digitalizációval összefüggő eszköz-, gép-beszerzés (pl. automatizált vagy okos berendezések, robotok, szezorok, 3D nyomtató). A válaszadók több mint egy harmadánál (37%) kutatási, fejlesztési, innovációs tevékenység is zajlott az elmúlt öt évben.
A vállalkozások több mint felénél (51,9%) több delegált szakember irányítja a digitális átalakulást, valamivel több mint harmaduknál (37%) pedig egy igazgató a felelős, ami azt jelenti, hogy szervezetten történik az átalakulás.
A digitális átalakulást leginkább akadályozó tényezőként a szakértői tudás hiányát, a változásra való hajlandóság hiányát, valamint a megfelelő irányítás hiányát jelölték meg.
A felmérésben szereplő cégek a digitalizációs átalakulástól leginkább a hatékonyság növelését, valamint az ügyfelek elégedettségének növekedését várják eredményként, 88,9%-uk fontos vagy nagyon fontos eredménynek jelölte ezeket. Ugyancsak fontos eredmény lenne az ügyfelek jobb kiszolgálása, a működési költségek csökkenése, az átláthatóság növelése, valamint új üzleti modell bevezetésének lehetősége. A jelenlegi munkaerő megtartását, új tehetségek bevonását, a bevétel, valamint a piaci részesedés növelését a válaszadók kicsivel több mint fele tartotta fontos eredménynek.
A digitális átalakulás során a felmérésben szereplő vállalkozások 85,2%-a számára jelentettek kihívást az átalakulás költségei. A válaszadók több mint felénél (52%) lassította a folyamatot a kockázatkerülő cégkultúra miatt ellenállás. Emellett leginkább a meglévő rendszerekkel való kompatibilitás és a megfelelő készségek hiánya a vállalaton belül jelentett kihívást a vállalatok számára a digitális átalakulás során.
A sikeres digitális átalakuláskor a megfelelő eszközökbe és technológiába való befektetés (válaszadók közel háromnegyedénél), a személyek képzésébe való befektetés (válaszadók több mint felénél), valamint a stratégia és a célok kommunikálása a munkavállalók felé (vállalkozások 40,7%-nál) bizonyultak a legkritikusabb lépéseknek.
A nehézségek ellenére a vállalkozások több, mint 85%-a biztosított valamilyen digitális technológiai vagy informatikai képzést alkalmazottainak az elmúlt évben. Legnépszerűbb a cégek által szervezett képzések voltak (44% biztosított ilyet), ezt követik a belső képzések saját szakemberrel, illetve az önképzés. A felmérésben részt vevő vállalkozások negyede iskolarendszerű képzés keretében is biztosított oktatást alkalmazottainak.
2025-ben a tavalyi évhez képest valamennyivel kevesebben, a válaszadók 77,8%-a tervez digitális vagy informatikai képzést, továbbképzést biztosítani munkavállalói számára.
A felmérésben részt vevő cégek 93%-nak megítélése szerint adminisztrációs kötelezettségük az elmúlt időszakban nem csökkent. 55%-uk szerint üzleti helyzetük 2025-ben kielégítő lesz, 41%-uk szerint viszont rosszabbodni fog.
Forrás: ÉVOSZ, megjelent 2025-04-16.
