A vízvisszatartó rendszerek működ(né)nek, de tartós csapadékhiány mellett hiába. A szakemberek természetesen az erdőket is próbálják megóvni.
– Bár az uniós támogatással megvalósuló élőhelyrehabilitációs projektek vízvisszatartó rendszerei kézzelfogható eredményeket hoznak, a tartós csapadékhiány az erdőállomány megóvását is veszélyezteti – erről beszélt Dr. Koltay András, a Soproni Egyetem főmunkatársa az Erdei utakon című műsorban. A kutató szerint a természetes vízutánpótlás elmaradása ellen nincs technikai megoldás – és már nemcsak a jövő, hanem a jelen erdőgazdálkodása is súlyosan érintett.
A rendszer működik – de nincs mit visszatartani
Az elmúlt években több helyen alakítottak ki vízvisszatartó létesítményeket az erdők és természetes élőhelyek védelmére. A cél, hogy a lehullott csapadék ne szivárogjon el azonnal, hanem minél tovább a területen maradjon, ezzel is csökkentve a szárazság okozta károkat. Dr. Koltay András elmondása szerint azonban
hiába épülnek hatékony rendszerek, ha a legfontosabb tényező – a csapadék – egyre ritkábban érkezik.
„Nincs elég csapadék. Tehát hiába létesítettünk vízvisszatartó létesítményeket, egyszerűen nem hullik, most már évről évre alig-alig hullik csapadék” – hangsúlyozta a szakember.
Látható különbség a kontrollterületekhez képest
A projekt keretében elvégzett mérések igazolták, hogy a vízvisszatartó rendszereknek van pozitív hatása: azokban az erdőrészletekben, ahol beavatkoztak, lassabban csökken a talajvízszint, mint a kontrollterületeken. Ez azonban csak részmegoldás:
„Annyit tudtunk egyértelműen igazolni, hogy a kontrollterületeken jobban csökken a talajvíz mértéke, mint a vízvisszatartásos területeken. Ugyanakkor a természetnek nem tudunk parancsolni” – tette hozzá Dr. Koltay András az M5 Erdei utakon című műsorának korábbi adásában.
facebook video-ajánló ide kattintva nézhető
Klímakitettség és korlátozott lehetőségek
Az erdei ökoszisztémák a klímaváltozás miatt egyre nagyobb nyomás alá kerülnek. Az aszályos időszakok tartósan átalakíthatják a fás társulások összetételét, csökkenthetik az erdők természetes megújulási képességét és veszélyeztethetik a biológiai sokféleséget is.
forrás: AgroInform
