Spanyolország idei klímapaktuma a 382 ezer hektárt elpusztító erdőtüzek és a 32 milliárd eurós klímakárok nyomán radikális lépéseket tesz a megelőzésre és az alkalmazkodásra. A kelet-közép-európai régió számára tanulságos terv szilárd alapokkal, tűzálló erdőkkel és egy vészhelyzeti ügynökséggel válaszol a klímaválságra.
Spanyolországban az augusztus ismét erdőtüzeket hozott, amelyek négy emberéletet követeltek, 48 ember sérülését okozták, 36 ezer lakost kényszerítettek kitelepítésre, miközben több mint 300 ezer hektár terület égett porig. Pedro Sánchez miniszterelnök szerint
a klímaváltozás az elmúlt öt évben 20 ezer halálos áldozatot és 32 milliárd eurós kárt okozott az országban.
A 10 pontos klímavészhelyzeti terv
A kormány tízpontos klímavészhelyzeti tervet (PACTO DE ESTADO FRENTE A LA EMERGENCIA CLIMÁTICA) dolgozott ki, amely a megelőzést, a gyors reagálást és a hosszú távú alkalmazkodást integrálja. A klímapaktum egyrészt
szilárd alapokat biztosít a károsodott területek újjáépítésére és a megelőzésre, több erőforrást fordít képzett tűzoltók és erdészek felszerelésére, valamint létrehoz egy Országos Polgári Védelmi és Vészhelyzeti Ügynökséget a koordinációra.
A paktum ezen túl fenntartható, modern erdőgazdálkodást szorgalmaz tűzálló fafajokkal, erősíti a vízgazdálkodást árvíz- és aszálykezelési tervekkel, valamint építési korlátozásokat vezet be a kockázatos zónákban. Az új terv mindemellett klímamenedékeket és városi zöldinfrastruktúrát alakít ki a hőhullámok ellen, új munkavédelmi szabályokkal kiegészítve. Megvalósulna a vidékfejlesztés is, célzott gazdasági és adókedvezményekkel, szolgáltatásfejlesztéssel és zöldmunkahelyek teremtésével. A program támogatja a fenntartható mezőgazdaságot, az agroerdészetet, a regeneratív gazdálkodást és a hatékony öntözést. Oktatási és intézményi programokkal prevenciós kultúrát épít ki a gyors reagálás érdekében, miközben igyekszik felpörgetni az ökológiai átmenetet és az uniós klímapolitikai célokat a 2050 előtti klímasemlegesség érdekében.
A spanyol erdőtüzek következményei
A tüzek nyilván nem csupán környezeti katasztrófát jelentenek, hanem súlyos gazdasági terhet is rónak Spanyolországra. Az idei tűzszezon a legrosszabb 1994 óta, 382 ezer hektárnyi területet érintve, ami a mezőgazdaságot, az idegenforgalmat és az infrastruktúrát egyaránt sújtja. A kormányzati becslések szerint a klímaválság éves költségei milliárdokban mérhetők, ami strukturális reformokat sürget. Sánchez tervének célja, hogy ezeket a kockázatokat csökkentse, miközben új gazdasági lehetőségeket teremt a zöldátmenetben.
A tízpontos terv részletei
A terv első pillére tehát az állandó pénzügyi alapok létrehozása, amelyek nemcsak a károk utáni újjáépítést, hanem a megelőzést is finanszírozzák, például az erdőtakarítást és a tűzvédelmi infrastruktúrát. Ehhez kapcsolódik az egész éves felkészülés, ahol a tűzoltó- és erdészeti szolgálatok nem szezonálisan, hanem folyamatosan készenlétben állnak. További alapvető elem az új vészhelyzeti ügynökség felállítása, amely országos szinten koordinálja a polgári védelmet, biztosítva a gyors és egységes reagálást.
A modern erdőgazdálkodás bevezetése tehát – mint említettük – tűzálló fajok telepítését és fenntartható erdőhasználatot foglal magában, míg a vízgazdálkodás árvíz- és aszálykezelési terveket, valamint építési korlátozásokat tartalmaz a kockázatos területeken. Ezek a lépések nem csupán a közvetlen veszélyeket mérséklik, hanem hosszú távon erősítik az ország gazdasági rezilienciáját, például a vízhiány miatti mezőgazdasági veszteségek csökkentésével.
1 -> Előrelépés egy olyan erdőgazdálkodási modell felé, amely alkalmazkodik a 21. század társadalmi, gazdasági és éghajlati realitásaihoz. A vegyes erdők és tűzálló fajok újratelepítésének előmozdítása, az erdők aktív kezelése megelőző erdőgazdálkodási intézkedésekkel, valamint az erdészeti erőforrások fenntartható kihasználása. Spanyolországnak olyan megközelítésre van szüksége, amely elősegíti a természetvédelem és a termelő használat összeegyeztethetőségét, ösztönözve olyan tevékenységeket, mint az extenzív legeltetés, az erdészeti biomassza hasznosítása és a biológiai sokféleség védelme. 5 -> Az erdő- és mezőgazdasági ágazatok hozzájárulásának erősítése a megelőzéshez és az extrém éghajlati események enyhítése. Ösztönözni kell az olyan gyakorlatokat, mint az agrárerdészet, az extenzív állattenyésztés és a legeltetés; támogatni kell az erdőgazdálkodást; modernizálni kell a fenntartható öntözési rendszereket és az elosztott víztárolást; és társfinanszírozni kell az olyan gyakorlatokat, mint a mechanikus ritkítás, a bozótirtás és a kis gazdaságok számára előírt égetés.
Városi és vidéki adaptáció
A klímamenedékek kialakítása városi hőhullámok ellen árnyékos, zöldinfrastruktúrát és korszerű munkavédelmi szabályokat jelent, védve a lakosságot és a munkavállalókat. A vidéki térségek fejlesztését adókedvezményekkel és zöldmunkahelyek teremtésével ösztönzi, míg a fenntartható mezőgazdaság regeneratív gazdálkodást, agroerdészetet és takarékos öntözést népszerűsít, hozzájárulva a vidéki gazdaságok fenntarthatóságához.
A prevenciós kultúra pedig oktatási és intézményi programokon keresztül épül, hangsúlyozva a gyors reagálást.
Tanulságok
A spanyol modell három aspektusa különösen releváns régiónk számára: a szilárd alapok biztosítása, az egész éves felkészülés és az integrált szemlélet. Kelet-Közép-Európában ugyanis a károk utáni helyreállítás gyakran ad hoc módon történik, miközben maga a megelőzés meglehetősen alulfinanszírozott. Annak ellenére, hogy a klímakockázatok – aszály, hőhullámok, villámárvizek – egész évben fenyegetnek, a megelőzésükre fordítható kapacitások kampányszerűek. A stratégiák széttöredezettek, sok esetben hiányzik az egységes vészhelyzeti keret.
Magyarországon a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS-2) 2018–2030-ig terjed, kitekintéssel 2050-ig, és fontos klímaadaptációs elemeket tartalmaz a mezőgazdaság, a víz- és az erdőgazdálkodás terén. A Nemzeti Katasztrófavédelmi Stratégia elsősorban árvizekre és ipari balesetekre fókuszál, nem pedig a hőhullámokra, a heves esőzésekre vagy a villámárvizekre. A települési akciótervek (EU-s alapon készült Fenntartható Energia és Klíma Akciótervek) nem ugyanolyan minőségűek, az ágazati tervek pedig ritkán kapcsolódnak egymáshoz. Hiányzik az átfogó koordináció, például egy a spanyolhoz hasonló klímavészhelyzeti paktum.
Görög, török és ciprusi tüzek
Miközben Spanyolországban és Portugáliában az elmúlt hetekben pusztító erdőtüzek tomboltak, nyár elején Görögországot, Törökországot és Ciprust sújtotta hasonló katasztrófa, amelyek együtt több mint 1 millió hektárnyi területet égettek fel, ezzel ez volt minden idők legsúlyosabb erdőtűzszezonja Európában.
Ezek a katasztrófák legalább 20 ember halálát okozták, és 80 ezer lakost kellett evakuálni. A World Weather Attribution szerint
a klímaváltozás 22 százalékkal intenzívebbé és tízszer valószínűbbé tette ezeket a tüzeket, mivel a mediterrán térség jóval gyorsabban melegszik a globális átlagnál.
A gazdasági károk – ahogy korábbi cikkeinkben is foglalkoztunk ezzel – meglehetősen kiterjedtek: a turizmus a nyári csúcsszezonban visszaesett, a mezőgazdaságban termőterületek és állattartó gazdaságok semmisültek meg, az erdőgazdálkodás pedig évtizedes veszteségeket szenvedett. Ráadásul pénzügyi kérdés is mindez: a biztosítási szektor költségei meredeken emelkednek, a kockázati díjak várhatóan tovább nőnek. Az államok százmillió eurós nagyságrendben mozgósítottak forrásokat a tűzoltásra és újjáépítésre, gyakran külföldi segítséggel.
A kutatók szerint a szélsőséges időjárási események, amelyek korábban százévente fordultak elő, ma már 20 évente várhatók,
hosszú távon csökkentve a befektetői bizalmat és a régió versenyképességét.
forrás: makronóm
