Az EUDR és a hazai kihívások – Kávé, kakaó, szója, pálmaolaj és marhahús – ezek a termékek állnak a viták középpontjában, hiszen a világpiac és a környezetvédelem határán az EU nehéz egyensúlyozásra kényszerül.
Az EUDR háttere és célja
Az Európai Unió 2023-ban elfogadott erdőirtás-ellenes rendelete egyértelmű üzenetet küldött a világpiacnak: az EU többé nem kíván olyan árukat importálni, amelyek közvetlenül vagy közvetve erdőirtáshoz kapcsolódnak.
Ez a döntés nem pusztán környezetvédelmi elhatározás, hanem geopolitikai gesztus is: az EU globális fogyasztói erejét felhasználva igyekszik nyomást gyakorolni a nagy erdőirtó országokra.
A rendelet érinti a legfontosabb erdőpusztítással összefüggésbe hozható árukat: a marhahúst, a pálmaolajat, a szóját, a kakaót, a kávét, a gumit, valamint a fát és ezek számos feldolgozott termékét.
Lényeges eleme, hogy a cégeknek pontosan igazolniuk kell, mely földterületről származik az adott termék, és a geolokációs adatok alapján ellenőrizhető, hogy ott nem történt erdőirtás 2020. december 31. után.
További fontos részlete, hogy az EUDR közvetlenül alkalmazandó rendeletként lép életbe, tehát nem szükséges nemzeti átültetés – ugyanakkor az egyes tagállamok pontos végrehajtási szabályokat, hatósági struktúrát dolgozhatnak ki.
Az importáló országokat – a termékek előállítási helye szerint – erdőirtás-kockázati kategóriákba sorolják (alacsony, közepes, magas).
Magyarország az első lista szerint alacsony kockázatú országnak minősült, ami kedvezőbb kezelést jelent az ellenőrzési mechanizmusban.
A halasztás körüli vita
Az eredeti tervek szerint a nagy- és közepes vállalkozásokra vonatkozó kötelezettségek 2025. december 30-án léptek volna hatályba, míg a mikro- és kisvállalkozások esetében 2026. június 30-tól.
Az Európai Bizottság 2025. őszén azonban újabb halasztást javasol: az alkalmazás 2026. decemberére tolódna.
A hivatalos indok az, hogy az informatikai rendszer, amelyen keresztül a cégeknek be kell nyújtaniuk a megfelelőségi nyilatkozatokat, még nincs teljesen működőképes.
Emellett több tagállam és iparági szövetség is jelezte, hogy a vállalatok számára túlzott adminisztratív terheket jelentene az azonnali átállás.
A környezetvédő szervezetek ezzel szemben úgy vélik, hogy a halasztás hiteltelenné teszi az EU klímavédelmi vállalásait.
Arra figyelmeztetnek, hogy minden elvesztegetett év növeli az erdőpusztulásból fakadó kibocsátásokat, és aláássa a biodiverzitás védelmét.
Magyarországi vonatkozások
Magyarországon a rendelet hatása elsősorban közvetett, hiszen nem tartozunk a szója vagy a pálmaolaj nagy termelői közé.
Ugyanakkor az élelmiszeriparban és a faiparban erős a nemzetközi beágyazottság: a bútor- és papíripari termékekhez felhasznált alapanyagok egy része importból származik.
A hazai fa- és bútoripar, valamint a bőr- és textilipar szereplőinek ezért fel kell készülniük arra, hogy beszállítóiktól pontos, hiteles adatokat kérjenek be.
A NÉBIH kapta meg a kijelölt hatósági szerepet, amely a nyomon követési rendszert felügyeli, és ellenőrzéseket végez majd a piaci szereplőknél.
A magyar cégeknek ez egyszerre kihívás és lehetőség: ha időben átállnak, versenyelőnyt szerezhetnek azon piaci szereplőkkel szemben, akik késlekednek a felkészülésben.
Nemzetközi tapasztalatok
Brazíliában és Indonéziában – ahol a világ legnagyobb erdőirtásai zajlanak – a kormányok vegyesen reagáltak. Egyes tartományok üdvözlik az EU szigorát, mivel az ösztönzi a fenntartható gazdálkodást, mások viszont piacvédő beavatkozásnak tartják, amely kereskedelmi akadályokat gördít az export elé.
Az Egyesült Államok eközben „alacsony kockázatú” státuszt kapott, ami sok vitát szült: egyes szakértők szerint ezzel gyengül az egységes rendszer, hiszen a szabályozás nem egyformán sújtja az országokat.
Malajzia és a pálmaolaj-termelők az utóbbi hónapokban többször is hangsúlyozták: szükség van az uniós szabályozás egyszerűsítésére és halasztására, különben több százezer kistermelő kerülhet kiszorított helyzetbe.
Kilátások és következtetések
Az EU erdőirtás-ellenes rendelet sorsa jelenleg a politikai viták középpontjában áll. Ha a halasztás valóban életbe lép, a cégeknek lesz még egy évük a felkészülésre, de ez nem szabad, hogy kifogás legyen a késlekedésre.
A magyar vállalkozások számára most van itt az idő, hogy átgondolják beszállítói láncaikat, digitalizálják nyomon követési folyamataikat, és felkészüljenek a hatósági ellenőrzésekre.
Ha a rendelet a tervezett szigorral lép életbe, akkor Magyarország – bár nem elsődleges érintettként – jó eséllyel állhat helyt, és akár új piacokat is nyerhet a fenntarthatóság iránt érzékeny uniós fogyasztók körében.
forrás: Konkoly Marianna, MagyarMezőgazdaság
