A SOE ERTI kutatói négy hazai mezővédő erdősáv-létesítési projekt karbonmegkötési és pénzügyi eredményeit vizsgálták az EU új Carbon Removal and Carbon Farming (CRCF) szabályozása alapján. A cél az volt, hogy felmérjék: vajon a karbonpiaci bevételek mennyiben járulhatnak hozzá az ilyen jellegű agrárerdészeti megoldások szélesebb körű elterjedéséhez?
A négy pilot projektet a legszárazabb és legszélsőségesebb éghajlatú alföldi régiókban tervezik megvalósítani, ahol az erdősávok szerepe kiemelten fontos a szélerózió mérséklésében, a talajnedvesség megőrzésében és a mezőgazdasági termelés stabilizálásában.
A tervezett erdősávok a KAEG – Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt., a KEFAG – Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt., a DALERD – Délalföldi Erdészeti Zrt., valamint a NEFAG – Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt. területén valósulnak meg, Vámosszabadi, Szalkszentmárton, Telekgerendás és Törökszentmiklós határában.
A kutatók a Forest Industry Carbon Model (FICM) segítségével modellezték a tervezett erdősávok 2024–2054 közötti szénmegkötését a biomasszában és a talajban.
Emellett kiszámították az ültetés és fenntartás során keletkező üvegházhatású gázkibocsátásokat is, hogy meghatározzák a tanúsítható és értékesíthető nettó karbonmegkötést.
Főbb eredmények:
A telepítés és ápolás során a munkagépek használatából származó kibocsátások elenyészőek (0,5–0,7%) a teljes szénmegkötéshez képest.
A vizsgált erdősávok hektáronként átlagosan 219 tonna CO₂-t kötnek meg 30 év alatt, ami kb. 211 karbonkredit kibocsátását teszi lehetővé.
A telepítési költségek 1,5–2,3 millió Ft/ha között alakulnak.
A karbonkreditekből származó bevétel 1,9–2,2 millió Ft/ha.
A mezővédő erdősávok telepítését célzó KAP támogatások (4,9 millió Ft/ha) minden esetben fedezik a sávok telepítésének költségeit.
A karbonkredit bevétel többletfinanszírozást jelent, és a projektek pénzügyileg egyértelműen nyereségesek!
Az eredmények igazolják, hogy a mezővédő erdősávok nemcsak a talajvédelem és a mikroklíma javítása miatt fontosak, hanem klímamitigációs hatásaik is kiemelkedőek, és így karbonpiaci bevételei forrásként hosszú távú jövedelmet biztosíthatnak a gazdálkodóknak.
Szerzők: Borovics Attila, Ábri Tamás, Benke Attila, Illés Gábor, Király Éva, Kovács Zoltán, Schiberna Endre, Keserű Zsolt
Finanszírozás:
Kulturális és Innovációs Minisztérium (TKP2021-NKTA-43), Agrárminisztérium EGF/369/2024 program
A teljes tanulmány itt érhető el: https://doi.org/10.1007/s10457-025-01322-5
forrás: SOE ERTI
