A lengyel fa- és bútoripar kihívásai és fellendülésének kilátásai az Európai Unió piacán, a 2025 szeptemberében megfigyelt iparági trendek alapján.
Hosszantartó válság az Európai Unióban
Az Európai Unió fa- és bútoripara hosszantartó válságba süllyedt. A faipari termékek és a bútorok gyártási volumene 2024-ben tovább csökkent, több mint tíz százalékponttal esett vissza a 2021-es szinthez képest. Ezzel a teljesítménnyel az ágazat az EU feldolgozóiparának leggyengébb teljesítményű ágazatai közé tartozik a jelenlegi évtizedben.
A válságot több negatív tényező együttes hatása idézi elő:
- Kedvezőtlen keresleti környezet: Ide tartozik az euróövezet gazdasági stagnálása és az ingatlanpiac visszaesése, amelyet a magasabb kamatlábak idéztek elő.
- Költségtényezők: A magas faárak és a növekvő munkaerőköltségek jelentősen rontották az európai gyártók nemzetközi versenyképességét.
- A globális piac visszaesése: Az EU folyamatosan veszít globális kereskedelmi részesedéséből az alacsony költségű ázsiai versenytársak, különösen Kína és Vietnam javára, amelyek jelentősen javították minőségüket és egyre versenyképesebbé válnak még az EU tömegpiaci szegmensében is.
2025 első felében (1H25) az EU-ban a termelés többnyire stagnált, és a vezető termelő országok, mint Németország és Franciaország, továbbra is negatív éves dinamikát regisztráltak.
Lengyelország: vezető gyártó és viszonylagosan kiemelkedő teljesítmény
Lengyelország megszilárdította pozícióját az EU egyik legfontosabb szereplőjeként, vitathatatlanul a harmadik helyet foglalja el az Unió teljes fa- és bútorforgalmában, ami az EU összesített piaci értékének körülbelül 10%-át teszi ki.
Bár a lengyel szektort is érintette a kedvezőtlen gazdasági helyzet, a lassulás viszonylag kevésbé volt súlyos, mint európai társaiknál. A termelési volumen több százalékpontos csökkenése 2021 és 2024 között a legjobb eredmény volt az EU 10 legnagyobb faipari termelője között, és a második legjobb a bútoriparban.
E relatív erősség ellenére a lengyel iparág továbbra is alulteljesített a legtöbb más hazai gyártási ágazathoz képest. A lengyel fa- és bútoripar 2024-ben eladott termékeinek összértéke 85 milliárd PLN volt, ami jelentős, 16%-os csökkenést jelent a 2022-ben elért rekordszinthez képest. A visszaesés elsődleges oka a külföldi kereslet csökkenése volt (különösen az EU-ból, amely a külföldi értékesítés 80%-át adja).
Ágazati specializációk
Bútoripar (TEÁOR 31)
Lengyelország az EU legnagyobb bútor exportőre (19% részesedés 2023-ban) és az ágazatban működő vállalatok és alkalmazottak számát tekintve is vezető pozíciót foglal el a blokkban. Az export a teljes forgalom közel kétharmadát (64%) teszi ki. A legnagyobb kategória az ülőbútorok (45%). A bútoripar a lengyel ipar második legmunkaigényesebb nagy ágazata.
Faipar (TEÁOR 16)
Lengyelország az EU-ban a teljes forgalom tekintetében a 3. helyet, a faipari termékek exportjában pedig a 2. helyet foglalja el. A legfontosabb termelési szegmensek a faalapú panelek (34%) és az építőipari termékek (24%).
Pénzügyi és költségnyomás
A gyenge értékesítési teljesítmény súlyosan érintette az iparág pénzügyi helyzetét:
- Jövedelmezőség: A fa- és bútoripari vállalatok nettó nyeresége 2024-ben 3,4 milliárd PLN-t ért el, ami 57%-os meredek csökkenést jelent a csúcsévnek számító 2022-hez képest. Az átlagos nettó jövedelmezőség évek óta a legalacsonyabb szinten van. 2024-ben a faipari vállalatok 35%-a és a bútoripari vállalatok 30%-a veszteséget jelentett.
- Munkaerő-költségek: A magas munkaerő-költségek továbbra is jelentős terhet jelentenek az iparág munkaigényes jellege miatt, különösen a bútoripari szegmensben. 2025 első félévében a bútoriparban a munkaerő-költségek aránya a bevételekhez viszonyítva 22%-ot ért el.
- Beruházások: A beruházási tevékenység lelassult, különösen a faiparban, ahol a kiadások 2024-ben 31%-kal, 2025 első félévében pedig 20%-kal csökkentek.
2025 első felében kis jelek mutatkoztak a termelési volumenek fellendülésére (faipar: +4% év/év; bútoripar: +2% év/év), de ezt az átlagárak folyamatos csökkenése tompította, ami a bútorgyártás értékének minimális csökkenését eredményezte.
Kilátások és főbb kihívások (2025–2026)
A jelentés témája, „Nehéz ma, jobb holnap?” összefoglalja a kilátásokat, amelyek szerint a kereslet fellendülése javuló kilátásokat vetít előre.
Belföldi kereslet
A makrogazdasági környezet várhatóan kedvező lesz, amit a robusztus fogyasztói kiadások, a beruházások várható fellendülése és az alacsonyabb infláció miatti potenciális kamatcsökkentések támogatnak. Ez ösztönözheti a tartós fogyasztási cikkek iránti keresletet és a lakáspiac fellendülését.
Külföldi kereslet
Az erősen exportorientált szektor az euróövezet függvénye, amelynek 2026-ban korlátozott fellendülése várható, az azt követő években pedig 1–1,5% körüli növekedés. A lengyel export szempontjából kritikus piacot jelentő német gazdaság továbbra is gyenge láncszem, 2026-ban várható GDP-növekedése az EU főbb országai közül a legalacsonyabb lesz.
Tartós kockázatok
A szektor az elkövetkező években továbbra is komoly kihívásokkal szembesül:
- Költségnyomás: Erős nyomás a növekvő munkaerőköltségek (a magas átlagos bérnövekedés miatt) és a faárak potenciális ingadozása (amelyet mind a megnövekedett kereslet, mind az EU ellátási szabályozása okoz) miatt.
- Kereskedelempolitika: Különösen a bútoripar van kitéve az Egyesült Államok magasabb vámtarifáinak potenciális negatív hatásának.
forrás: Bank Pekao
