A klímasemlegesség eléréséhez annyi kibocsátásunk maradhat, amennyit az erdeink évente képesek elnyelni. Ezt a képességet fent kell tartani, sőt törekednünk kell a növelésére – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára az Energiaügyi Minisztériummal közösen szervezett sajtótájékoztatón.
Meglévő erdeink már most 26 ezer milliárd forint értékű szén-dioxidot raktároznak, ezáltal az ország legjelentősebb klímavédelmi zöld infrastruktúrájának számítanak. Ezért a kormányzat aktívan cselekszik az erdők klímavédelmi szerepének megőrzéséért és fejlesztéséért.
Ennek részeként az Energiaügyi Minisztérium és az Agrárminisztérium együttműködésében 5 év alatt 10 milliárd forintos programot hajtottunk végre, melynek során 11 millió 300 ezer fát ültettünk, 2.066 hektár új erdőt hoztunk létre, és 1.000 iskolában 60 ezer gyermeket oktattunk a fenntarthatóságra – hangsúlyozta az államtitkár.
Gondola Csaba, az EM körforgásos gazdaságért és klímapolitikáért felelős államtitkára a két minisztérium öt évvel ezelőtt indult együttműködésének eredményéről elmondta: egyebek mellett több mint 2000 hektár erdőt telepítettek Magyarországon, megkezdték az Újszülöttek erdeje programot, mintaprogramot indítottak a városi erdők kezelésére, valamint kutatás-fejlesztési programokat végeznek együtt.
Zambó Péter kiemelte: a 2,3 millió hektár fával borított hazai terület egyik legfontosabb szerepe a klímavédelem, az erdő az ország legnagyobb természetes szénmegkötő infrastruktúrája. A klímasemlegesség eléréséhez annyi szennyezőanyag-kibocsátás maradhat, amennyit a magyarországi erdők évente képesek elnyelni, ezért ezt a képességet fenn kell tartani, illetve növelni kell – mutatott rá.
Öt év alatt 11 millió 300 ezer új facsemetét ültettek, ezzel 2.066 hektár új erdő jött létre. Az új erdők egyrészt minden vármegyében az Újszülöttek erdeje, másrészt az állami erdészeti társaságok által végzett mintafásítások. Az erdőtelepítéseket 2025-26-ban folytatják – jelezte az államtitkár.
Kiemelte, hogy az erdők klímavédelmi szolgáltatásai városi környezetben a legfontosabbak, ezért indítottak mintaprogramot a városi erdők kezelésére. A kecskeméti Csalánosi parkerdő után a mintaprogramot idén öt helyszínre terjesztik ki, Budapest mellett Balatonfüreden, Kecskeméten, Sárváron és Tatán újul meg egy-egy, települési szempontból értékes erdőterület.
Az idén újabb 2 milliárd forint ráfordítással folytatjuk ezt a munkát, további 260 hektár erdő telepítésével. Az Iskolában az erdő program keretében az állami erdészeti társaságok erdőpedagógusai 2024-ben szemléletformáló fenntarthatósági foglalkozásokat tartottak 1.000 oktatási intézmény mintegy 60 ezer tanulójának, ez a program szintén folytatódik – közölte az államtitkár.
A kutatási programok során folyamatosan vizsgálják a klímaváltozás hatásait az erdőkre. Nyomon követik egyebek mellett az erdők vízellátottsági helyzetét, értékelik az erdőtüzek kockázatát, elemzik az erdőtelepítések környezeti és szénforgalmi hatásait. A kutatásokban a legfontosabb partner a Soproni Egyetem, és különösen annak Erdészeti Tudományos Intézete – ismertette Zambó Péter.
Gondola Csaba kifejtette: Magyarország számára elsődleges kihívás, hogy az aszályos időszakok egyre hosszabbak, a csapadékmennyiség egyenlőtlenül oszlik el, és egyre több a szélsőséges időjárási jelenség; mindezekre specifikus válaszokat kell adni. Az államtitkár hangsúlyozta: a zöldfelületek növelése és minőségének javítása kifejezetten sikeres ága a klímaváltozás elleni hazai védekezésnek.
A finanszírozásról szólva felidézte: a kormány úgy döntött, hogy a “szennyező fizet” elvet érvényesítve a legnagyobb környezetszennyező cégekre adót vet ki, és ebből visszaforgatnak a magyar erdőgazdaságba, ebből finanszírozzák a programokat.
Forrás AM FB oldala, kormany.hu
Fotó: Vermes Tibor
