A fafajok diverzifikálása, az ország erdőterületeinek felmérése és az ökológiai alapok helyreállítása a három alapelv, amelyre az Angol Erdészeti Hivatal (Forestry England) újonnan elindított cselekvési terve épül.
A kormányzati ügynökség és 1500 erdőtömbjének több évtizedes tapasztalatára épülő stratégia összefogja a természet helyreállításával, a faanyag-termeléssel és az erdőgazdálkodással kapcsolatban már folyamatban lévő „innovatív munkát”.
Fő témái iránymutatásul szolgálnak a szervezet egészének tevékenységéhez, hogy az ország erdei termelékenyebbek legyenek, ellenálljanak a zavaró hatásoknak, és nagyobb értéket jelentsenek a társadalom számára.
A Our forest resilience strategy and action plan (Erdeink ellenálló képességére vonatkozó stratégia és cselekvési terv) alapelvei a következők:
· Az erdők ellenálló képességének értékelése helyi szinten, hogy megértsük minden erdő egyedülálló jellegét és potenciálját. Ez magában foglalja a helyi környezet, a talaj, az éghajlati előrejelzések, a korábbi gazdálkodás, valamint a környező táj és összeköttetések alapos elemzését.
· A fafajok, a genetikai alapok és az erdőszerkezetek diverzifikálása a kártevőkkel, betegségekkel és szélsőséges időjárási viszonyokkal szembeni sebezhetőség csökkentése érdekében. A Forestry England változatos gazdálkodási módszereket fog alkalmazni, beleértve az alacsony intenzitású gazdálkodást, a folyamatos fedettségű erdőgazdálkodást és az egykorú erdőállományokat.
· Az ökológiai alapok helyreállítása az erdők és erdős területek szélesebb ökoszisztémáinak ápolása érdekében, felismerve, hogy a biológiai sokféleségű erdők egészséges erdők. A csapatok azokra a fajcsoportokra és élőhelyekre fognak összpontosítani, amelyek a legnagyobb hatással vannak az ökoszisztéma működésére, mint például a talaj egészségére, a gombahálózatokra és a kulcsfontosságú fajokra, például a hódokra.
A stratégia előszavában Mike Seddon, a Forestry England vezérigazgatója így fogalmazott: „Az idő fogy. Az erdők generációkon át fejlődnek. Ezért most cselekszünk: határozottan, ambiciózusan és a legjobb rendelkezésre álló tudományos ismeretek alapján, hogy az ország erdei a következő évszázadokban a lehető legnagyobb eséllyel virágozhassanak.”
A stratégia egy horizontális kutatási projekt eredménye, amelyet a Forestry England két évvel ezelőtt a Cambridge-i Egyetemmel közösen végzett, és amely azonosította az Egyesült Királyság erdeinek legnagyobb lehetőségeit és kihívásait az elkövetkező 50 évben.
Ez a kutatás felvetette annak lehetőségét, hogy határozott fellépés nélkül az elkövetkező fél évszázadban katasztrofális ökoszisztéma-összeomlás következhet be az Egyesült Királyság erdeiben. A reziliencia-stratégia publikációja részletesen bemutatja, hogy a Forestry England milyen munkát fog végezni a jövőbeli kihívásoknak való megfelelés érdekében.
Dr. Eleanor Tew, a Forestry England erdőtervezési vezetője így nyilatkozott: „Munkánk minden aspektusa az egészséges erdőktől függ, és nélkülük mindent elveszítünk. Az ország erdeinek értéke hatalmas. Gyönyörű, inspiráló helyek, amelyeket milliók élvezhetnek; kritikus élőhelyet biztosítanak a vadon élő állatoknak; és kiváló minőségű, fenntartható fát szolgáltatnak. Mindannyian függünk ezektől az előnyöktől, ezért az erdők rezilienciája a legnagyobb kihívásunk.
„Minden gondozásunkban lévő erdő és erdős terület egy komplex, egymással összekapcsolt ökoszisztéma, amelynek minden részének virágoznia kell. Reziliencia-stratégiánk tükrözi ezt a kölcsönös függőséget, és meghatározza, hogy szervezetünkön belül a csapatok munkája hogyan fog az erdők rezilienciájára összpontosítani.
“A legjobb rendelkezésre álló tudományos ismeretekre, valamint több évtizedes tapasztalatra és innovációra alapozzuk. Ezzel a megközelítéssel a legjobb esélyt adhatjuk az ország erdeinek, hogy alkalmazkodjanak és virágozzanak a következő évszázadokban.”
A múlt héten a Forestry England közzétette a 30 legfontosabb fafaj listáját, amely mostantól irányadó a termelési és ültetési döntésekben az ország erdeiben.
A stratégia elolvasható a Forestry England weboldalán.
forrás: ForestryJournal
