A Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kar Tudományos Diákköri Konferenciájára készítette Szabó Szebasztián okl. erdőmérnök szakos hallgató “Az erdők közösségi szerepe, Magyarország különböző területein, a COVID-19 utóhatásával kiegészülve” című különdíjat nyert dolgozatát.
A szerző engedélyével közzétesszük a dolgozatot néhány gondolat kiemelésével.
A kutatás célja az volt, hogy megvizsgálja azt a folyamatot, a Covid-19 utóhatásával kiegészülve, hogy az emberek kor, nem, régió függvényében, mennyit járnak erdőkben rekreációs tevékenységet folytatni, ez lehet akár aktív séta, sport, kutyasétáltatás és egyéb lehetőségek. Végeredményben összefoglalva, a kérdőív eredményeiből kiderül, hogy a városban, városon kívül élő emberek milyen arányban járnak ki az erdőkbe, ott milyen cselekményt végeznek, találkoznak-e erdőgazdasági tevékenységekkel, közben milyen tapasztalatokat szereznek, illetve mennyire vannak tisztában a magyar állam jelenlegi erdőgazdasági helyzetével és fontosságával.
A gyakorlati kivitelezése a kutatásnak egy Google forms kérdőív készítésével kezdődött, amelyben célzott kérdések kerültek, hogy felmérje az emberek erdőkkel kapcsolatos véleményét, erdőjárási szokásaikat.
Bevezetés
Az erdőt, mint fogalmat többféleképpen is meg lehet határozni. Az első szerint erdőnek nevezünk egy olyan életközösséget, ahol vadon növő, vagy telepített fáknak, és velük élő (közöttük, alattuk) elhelyezkedő cserjék, illetve egyéb más növények élnek; vagy a korábbi törvény preambulumában szereplő szakasz: „Az erdő a szárazföld legösszetettebb természeti (ökológiai) rendszere, amelynek léte a környezetre gyakorolt hatásaiból eredően az egészséges emberi élet egyik alapvető feltétele.”[1996. évi LIV. törvény az erdőről és az erdő védelméről, (preambulum)]
A laikus, természetkedvelő emberek számára legtöbb esetben ez a megfogalmazás áll közelebb az erdőről alkotott képhez, mely a fák közössége, ez pedig teljesen érthető is. Ugyan a fenti megfogalmazás szerinti erdőnek rengeteg változata, verziója ismert, amely főleg az erdőgazdálkodásnak és termőhelyi adottságoknak köszönhető, tehát a különböző szempontok figyelembevételével erdőrészletenként más és más erdővel lehet találkozni.
Az erdőknek nagyon fontos szerepe van világszerte, elsősorban ökológiai szempontból, de a városiasodás következményeként közjóléti, és gazdasági funkciókat is betöltenek. Ökológiai nézőpontból az elsődleges tényező a szén megkötése, ugyanis erdeink tulajdonképpen szénraktárként működnek, mert miközben megkötik a légkör CO2 tartalmát, napfény is víz felhasználásával, melléktermékként oxigén szabadul fel, röviden ez a fotoszintézis folyamata. Emellett szerves anyagokat állítanak elő, melyeket a különböző lebontó szervezetek alakítanak át, ezzel tápanyagot létrehozva a többi élőlény számára, de valamennyi CO2 is visszakerül a légkörbe, amelyet szénkörforgásnak neveznek. Az erdő élőhelyet biztosít, táplálékul szolgál a flórának és faunának, kialakul egy ökoszisztéma, illetve óvja és építi környezetét.
Például Magyarországon a Duna Tisza közén történő erdősítés eredménye lett, hogy megkötötték az ott lévő futóhomokot, így már nagyrészt ki tudott alakulni rajta egy humuszos szint, mely a fentről érkező csapadék, és a talajlakó mikro-, és makro élőlényei miatt keveredett, így új genetikai talajtípus keletkezett, a humuszos homok, amely nagy mértében jobb, mint elődje, de hegyvidéken is, ahol meredekebb hegyoldalakon képződött valamilyen talaj, fontos az erdő megóvása, hiszen gyökérzetével gazdagon átszőtt termőréteget képes ott tartani és megvédeni a lecsúszástól. Az erdősítések, fahasználati tevékenységekkel járnak, amelyek gazdasági és ökológiai szereppel is bírnak, egyfelől a visszamaradó állományt szolgálják, másfelől a beépített faanyag kiváló szénraktárnak bizonyul.
…
Az „Ön szerint szükséges-e erdőgazdálkodni Magyarországon?” kérdésre döntő többséggel, 97,8%-ban érkezett igen válasz!
Összefoglalás
Régóta érdekelt, hogy laikus, illetve szakemberek hogyan tekintenek az erdőre, milyen tevékenységeket csinálnak ott, illetve miként használják az erdőt. Ezért jött létre ez a kutatás, hogy Magyarország különböző régióiban, nem, kor, függvényében milyen véleménnyel rendelkeznek. Kíváncsi voltam arra is, hogy mennyire edukáltak az emberek ilyen területen, mert azt tapasztaltam, hogy bármilyen túrán, előadáson járok, hatalmas érdeklődéssel fogadják az emberek a különböző szakmai információkat. Az eredményeket tekintve, valamilyen szinten számítottam ezekre a válaszokra, főleg azért, mert különböző közösségi portálokon rengeteg véleményt lehet olvasni, melyek nagy hasonlóságot mutatnak a kérdőívben megfogalmazottakra.
Összességében kiderült, hogy az emberek az erdőre elsősorban nem faanyagtermő területeket látnak, hanem sokkal inkább nyugalmat és természetes élőhelyeket, és az, hogy az általános erdőkép, nagyon függ a régiótól, ugyanis egy hegységeben élő embernek az Alföldön jobban elterjedt kultúr, és faültetvény természetességű erdők nem feltétlenül hozzák a köztudatban elterjedt erdőképet. Az erdőgazdálkodók irányából pedig továbbra is fontos, sőt egyre fontosabb az erdők közjóléti szerepét kiszolgálni, és az erdők faanyagon kívüli pénzben nem mérhető értékét észrevenni és foglalkozni vele.
A TDK dolgozat a FATÁJ oldaláról letölthető.
forrás: Szabó Szebasztián TDK dolgozata
