A lista az NSZFH és az Oktatási Hivatal hiteles adatai alapján készült: vizsgálja a diákok bemeneti tudását, képzési eredményeit, a duális képzés mutatóit, valamint az intézmények tanári létszámát és digitális felszereltségét. A top-listán 89. a zalaegerszegi Deák Ferenc Technikum (faipar); 91. a soproni Róth Gyula Technikum (erdészet) és 95. a szegedi Kiss Ferenc Erdészeti Technikum (erdészet).
A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) elkészítette a 2026 évre vonatkozó TOP 100 Technikumi Rangsort, amelyet az Innovatív Képzéstámogató Központ (IKK) publikált.
(FATÁJ kiegészítés: Magyarországon jelenleg 880 gimnáziumban; 753 technikum, szakgimnáziumban; 467 szakképző iskolában, és 192 szakiskolában zajlik a középfokú képzés.)
A lista az NSZFH és az Oktatási Hivatal hiteles adatai alapján készült: vizsgálja a diákok bemeneti tudását, képzési eredményeit, a duális képzés mutatóit, valamint az intézmények tanári létszámát és digitális felszereltségét.
Az értékelés alapját részben a 2024/2025-ös tanév adatai – például a beiratkozó nyolcadikosok jegyei – adták, részben pedig már a 2025/2026-os tanévre vonatkozó információk, így többek között a bemeneti kompetenciamérések eredményei. A rangsor így átfogó képet ad a technikumok teljesítményéről és fejlődési irányairól.
Módszertan*
Az idei rangsor részben megújult módszertan alapján készült, hiszen már mérhetővé vált a duális képzésben való részvétel is. Az értékelés során intézményenként nyolc összevont mutatót vettünk figyelembe, amelyek átfogóbb képet adnak a technikumok teljesítményéről:
1. a technikumokba beiratkozó tanulók 2024/2025-ös tanév végi, 8. évfolyamos tanulmányi eredménye;
2. a technikumi tanulók közismereti érettségi vizsgaeredményeinek átlaga;
3. a szakmai vizsgák százalékos eredményeinek átlaga;
4. az intézmény teljes munkaidős oktatóinak az oktatói összlétszámhoz viszonyított aránya;
5. az intézmény digitális eszközellátottsága;
6. az évfolyamukat sikeresen teljesítők aránya;
7. a sikeres szakmai vizsgát tett tanulók esetében – a teljes képzési ciklust figyelembe véve – a duális képzésben résztvevő tanulóik aránya,
8. a 2025/2026-os tanévben a kilencedik évfolyam megkezdésekor megírt bemeneti szakképzési kompetenciamérésen elért eredmény.
Mivel a duális képzésben való részvétel lehetőségét jelentősen befolyásolhatja, hogy mely ágazatokban oktat egy intézmény, az egyenlő mérce biztosítása miatt az intézményekre jellemző mutatót az ágazatok országos arányának figyelembevétele mellett standardizáltuk. A végeredményt az egyes mutatók normalizált skálán elért pontszámának mediánja adta. Az elméletileg elérhető maximális összesített pontszám 100 lehet. A rangsor az intézmények szintjén készült, összesítve az egyes feladatellátási helyekre vonatkozó adatokat. A rangsorban azok az intézmények kaptak helyet, melyek legalább 100 fős tanulói létszámmal, köztük legalább 20 fős technikumi létszámmal működnek, illetve a tanulói jogviszonyos technikusok aránya a teljes tanulói és képzésben résztvevői létszámban legalább 35% legyen az intézményben. Azokat az intézmények, ahol nem állt rendelkezésre mindegyik rangsorolásba bevont indikátor, nem kerültek rangsorolásra.
A rangsorban közöljük az egyes intézmények összesített pontszámát és az elért helyezést.
* NSZFH módszertani tájékoztatás
Míg ebben az évben a rangsor első száz helyezettje közé 82 mediánpontszámmal lehet bekerülni, addig az első tíz közé már 100-ból 90 pontot kell elérni az intézményeknek. A technikumi képzést kezdő tanulók bemeneti kompetenciamérési eredményei, illetve a közismereti tárgyakra vonatkozó érettségi vizsgaeredmények a tavalyi eredményekhez képest javulást mutatnak az első 100 intézmény esetében.
A technikumok többsége (79 db) valamelyik szakképzési centrum irányítása alá tartozik, a többi intézmény pedig jellemző módon egyházi szervezet vagy valamilyen felsőoktatási intézmény fenntartásában működik. Az ország minden vármegyéjében van olyan technikum, ami tagja a TOP100-as listának. A fővárosból 17, Győr-Moson-Sopron vármegyéből 14, Csongrád-Csanád vármegyéből 9 intézmény került fel a legjobbak közé – így az első száz intézmény regionális differenciái tavaly óta alig változtak. A vidéki technikumok közül 53 iskola működik vármegyeszékhelyen vagy vármegyei jogú városban, további 29 pedig közép- vagy kisvárosban.
A TOP 100 Technikumi első pozíciójában Debreceni SZC Mechwart András Gépipari és Informatikai Technikum (Debrecen) található. Ebben az intézményben gépészeti, informatikai és távközlési, valamint specializált gép- és járműgyártás ágazatba tartozó szakmákat tanulnak a diákok. A második helyen az Energetikai Technikum és Kollégium (Paks) áll, ahol az energetikai iparághoz kapcsolódóan gépész szakembereket, informatikai, elektronikai és elektrotechnikai szakmákat oktatnak, valamint pénzügyi-számviteli ügyintéző, környezetvédelmi technikusi és mechatronikai technikusokat képeznek. A képzeletbeli dobogó harmadik fokán a Váci SZC Boronkay György Műszaki Technikum és Gimnázium (Vác) foglal helyet. Ebben az intézményben szintén az elektronikai és elektrotechnikai, informatikai, gépészeti és környezetvédelmi technikusi képzések állnak középpontban.
A rangsor élmezőnyében idén főként vidéki technikumok szerepelnek, amelyek kiemelkedő eredményeket értek el a vizsgált mutatók alapján. A legjobb budapesti intézmény a Budapesti Gazdasági SZC Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Technikum lett, amely a 15. helyet szerezte meg, szorosan követve a Budapesti Gazdasági SZC Hunfalvy János Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Technikumot, amely a 16. helyen végzett — a két intézmény rangsorpontszáma gyakorlatilag megegyezett.
Az idei TOP 100-as rangsorban a tavalyihoz képest 20 új intézmény jelent meg. A legszűkebb élmezőnyben is történt változás: az első tíz helyezés között három olyan technikum szerepel, amely korábban a TOP 10-en kívül volt. Összességében a listára kerülő intézmények közül 57 javított a korábbi helyezésén, ami élénk versenyt és pozitív elmozdulást mutat.
forrás: mandiner
