Újabb patinás vállalat esett áldozatul a Németországot sújtó gazdasági helyzetnek. Elsősorban az egekbe szökő energiaárak és a csökkenő kereslet miatt az 1908 óta működő bútoráruház, a Möbel Hübner is kénytelen lehúzni a rolót. A német gazdaság válságának friss áldozata, a 117 év után megszűnő bolt több mint 100 dolgozót foglalkoztat, akiknek több millió eurónyi végkielégítést fizet ki a cégvezetés. Jelenleg végkiárusítást tartanak, melynek keretében akciós áron kínálják összesen 12 millió eurót érő árukészletüket.
Leértékeléssel egybekötött végkiárusítást tart Berlin egyik legnagyobb bútorboltja: az 1908-ban alapított, 115 dolgozót foglalkoztató Möbel Hübner bútoráruház hamarosan végleg bezárja kapuit: a patinás üzlet csak egy a sok ezer vállalkozás közül, amely áldozatul esett a német gazdaságot sújtó válságnak.
Türklitz a bezárás okairól mesélve megjegyezte, az idő ellenük dolgozik: az online kereskedelem bútorok esetében is tovább fog erősödni a közeljövőben. A kereslet és úgy általában a forgalom jelentősen visszaesett, az emberek jóval kevesebbet költenek, itt is érezhető az egész gazdaságot érintő recesszió. A bútor ráadásul nem olyan mindennapos szükséglet, mint mondjuk az étel vagy a ruha, így nem meglepő, ha sokan ezen spórolnak, és amíg lehet, halogatják a vásárlást. „A konyhabútorok, az ágyak vagy a kanapék általában kibírnak még egy évet” – fogalmazott a cégvezető a Bildnek nyilatkozva.
A visszaeső forgalom mellett tovább nehezítette a helyzetet az energiaárak elszállása: hiába cserélték az izzókat energiatakarékosra, a 14 emeletes, hatalmas épület világítása is hatalmas költséggel járt. Ráadásul megfelelő munkaerőt is igen nehéz volt találni, már hosszú ideje komoly problémát jelentett, hogy pótolják például a nyugdíjba menő dolgozókat.
A végkiárusítást nagyszabású akciókkal kötötték össze: minden termékre 30 százalék engedményt adnak, ennek hírére alaposan fel is lendült az üzlet forgalma. Az igazgató elmondta, csak múlt szombaton több bútort adtak el, mint egész novemberben. A teljes árukészletük értéke körülbelül 12 millió euró, ezen március végéig szeretnének túladni.
Kell is a bevétel, hiszen Türklitz leszögezte, egyetlen dolgozójukat sem akarják pénz nélkül az utcára tenni. A munkavállalóik átlagosan 19 éve vannak a cégnél, ezt a hűséget pedig jutalmazni fogják, a tervek szerint több millió eurónyi végkielégítést osztanak majd szét az alkalmazottak között.
Ahogy arról korábban már többször írtunk az Origón, a magas energiaárak és a bénító bürokrácia óriási terheket jelent a német gazdaság számára. A szövetségi kormány sokat hangoztatott, adósságfinanszírozású beruházási offenzívája eddig csekély hatást mutatott a magánberuházásokra. Egy dolog biztos: a gazdasági trendek jelenleg nagyon eltérők. A kormányzati kiadások több mint 25 százalékkal nőttek 2015 óta. Ezzel szemben a gazdasági kibocsátás (bruttó hazai termék) 2018 óta stagnál. A magánberuházások, például a vállalatok beruházásai új gépekbe, zuhantak, és visszatértek a 2015-ös szintre.
Csődhullám a német gazdaságban
Két év recesszió után az idei növekedés várhatóan mindössze 0,2 százalék körül lesz. A német vállalatoktól érkező rossz hírek pedig jól mutatják, mennyire súlyos a helyzet, sorra jelentenek csődöt olyan cégek is, amelyek már több mint száz éve a piacon voltak.
December elején jelentette be a Volkswagen, hogy idén karácsonykor végleg leáll a termelés a Volkswagen Üveggyárnak nevezett legendás drezdai üzemében. Az egység a gyártás megszűnése után sem marad üresen, a Volkswagen a helyi műszaki egyetemmel együttműködve egy innovációs központot hoz létre a telephelyen a tervek szerint.
Idén már legalább 22 ezer német vállalat jelentett csődöt. A csőd viharszerűen söpör végig az országon a kis családi cégektől a nagy ipari szereplőkig.
A csődök négyötöde legfeljebb tíz alkalmazottat foglalkoztató vállalatokat érint. De még a nagy szereplők is összeomlanak: 2025-ben 140 nagyobb vállalat jelentett fizetésképtelenséget – köztük több kórház-üzemeltető is.
Több csőd több munkahely elvesztését is jelenti. Becslések szerint körülbelül 285 ezer munkahely van veszélyben, vagy már megszűnt. A kár 57 milliárd eurót tesz ki; tavaly ez az összeg 59,1 milliárd euró volt.
forrás: origo
