A tél végének közeledtével minden évben megkezdődik a gímszarvasok agancshullási időszaka, amely az erdőlátogatók érdeklődését is felkelti. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a hullatott agancs nem erdei souvenir, hanem jelentős vadgazdálkodási értékkel rendelkezik, valamint olyan szakmai információkat hordoz, amelyek az adott egyed és az állomány állapotának megítéléséhez elengedhetetlenek. Éppen ezért az agancsgyűjtés kizárólag a vadászatra jogosult szervezet írásos engedélyével folytatható.
Az EGERERDŐ Zrt. által kezelt területeken a társaság a vadgazdálkodási és természetvédelmi szempontokat szem előtt tartva nem engedélyezi az agancsgyűjtést. A döntés célja, hogy a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben biztosítsák a vadon élő állatok nyugalmát, megelőzzék a vad zavarását, valamint megőrizzék a táplálkozó- és búvóhelyek zavartalanságát. A téli időszak különösen érzékeny a vad számára, mivel ilyenkor a megcsappant táplálékforrások és a kedvezőtlen időjárási körülmények miatt az állatok energiatartalékai korlátozottak, így minden felesleges zavarás fokozott terhelést jelent számukra.
A gímszarvasok jellemzően január végétől április elejéig vetik le agancsukat, ebben az időszakban pedig rendszeresen előfordul, hogy egyesek engedély nélkül próbálják összegyűjteni az erdőben talált agancsokat. Az ilyen tevékenység jogszabálysértő, mivel írásbeli engedély hiányában az agancs hazavitele a Büntető Törvénykönyv szerinti lopásnak minősül, az illegálisan gyűjtött agancs felvásárlása pedig orgazdaságot valósít meg. A vad zavarásáért emellett vadvédelmi bírság is kiszabható, súlyosabb esetben pedig, amennyiben a gyűjtés a szarvasok szándékos űzésével vagy hajtásával jár, megvalósulhat a szintén büntetőjogi kategóriába tartozó állatkínzás is, amely akár szabadságvesztéssel is járhat.
Az EGERERDŐ Zrt. kéri az erdőlátogatókat, hogy a téli és kora tavaszi időszakban fokozott figyelemmel járják az erdőt, tartsák be a vonatkozó jogszabályokat és előírásokat, ezzel is hozzájárulva a vadállomány nyugalmának megőrzéséhez és természeti értékeink hosszú távú védelméhez.
Forrás: Egererdő
