A NEFAG Zrt. új programot indít a Duna–Tisza közi homoki tölgyesek megőrzésére, melyek hazánk egyik legértékesebb, ugyanakkor legveszélyeztetettebb erdőtársulásai közé tartoznak. A Homoki Tölgyesek Program célja, hogy természetközeli kezelési módszerekkel és széles szakmai összefogással biztosítsák e különleges élőhelyek fennmaradását. A kezdeményezést szakmai workshop indítja február 12-én.
Ősi szerkezet, új kihívások – A pusztai tölgyesek értéke és törékenysége
A pusztai vagy homoki tölgyesek az erdőssztyepp zóna természetes erdőtársulásai közé tartoznak, melyek átmenetet képeznek a zárt lomberdők és a nyílt sztyepprétek között. Jellemző rájuk a mozaikos szerkezet, a gazdag cserjeszint, a fénykedvelő fajokkal teli gyepszint, valamint a felnyíló lombkorona, amelynek uralkodó fája a kocsányos tölgy. Az Alföldön valaha kiterjedt homokvidékeken találkozhattunk velük, mára azonban csak kis szigetekben maradtak fenn – mezőgazdasági művelés, és a termőhelyi tényezők változása okán.
A Pusztavacsi Pusztai Tölgyesek a NEFAG Zrt. kezelésében álló, mintegy 117 hektáros erdőtömb, amely a régió egyik legidősebb állománya: átlagkora meghaladja a 100 évet, legidősebb részei 140 évnél is idősebbek. Az erdőterület természetvédelmi szempontból is fontos élőhely. A NEFAG Zrt. több mint három évtizede nem végzett tarvágást a területen, és jelenlegi erdőtervei is kizárják az ilyen jellegű beavatkozásokat.
Mindezek ellenére az állomány hosszú távú fenntarthatósága nem tekinthető magától értetődőnek. Az éghajlatváltozás miatt megnyúló aszályos időszakok, a csökkenő talajvízszint és az invazív fajok térnyerése olyan új típusú nyomást jelentenek, amelyek az eddig jól működő, kíméletes kezelési gyakorlatokat is újragondolásra késztetik.
Homoki Tölgyesek Program – a NEFAG Zrt. válasza a jövő kihívásaira
A NEFAG Zrt. célja egy olyan komplex szemléletű, hosszú távú erdőkezelési program kialakítása, amely egyszerre biztosítja a homoki tölgyesek természetességének megőrzését és reagál a megváltozott termőhelyi viszonyokra.
A program első lépései között szerepel:
- az idegenhonos fafajok fokozatos visszaszorítása kis lékek kialakításával,
- a holtfák, természetes tisztások, famatuzsálemek megőrzése,
- vadhatást csökkentő célzott kerítések létesítése,
- invazív lágyszárúak és cserjék visszaszorítása,
- és a klímaváltozás hatásait vizsgáló monitoringrendszerek bővítése (pl. talajvízkutak, időjárás-állomás).
Az erdészeti társaság célja nem az élővilág konzerválása, hanem az, hogy e különleges élőhelyek — gyepekkel mozaikos, nyílt erdőtársulások — továbbra is fennmaradhassanak, és biztosítani lehessen az itt élő, sokszor ökológiai jelentőségű fajok élőhelyeit.
A program egyik alappillére az együttműködés: a NEFAG Zrt. szakmai partnerekkel (pl. DINPI, WWF, SOE) és más állami erdészeti társaságokkal közösen keresi a jó gyakorlatokat, és olyan kezelési módszereket dolgoz ki, amelyek más, hasonló adottságú területeken is alkalmazhatók lehetnek.
A február 12-i szakmai workshop ennek a párbeszédnek ad keretet. A rendezvényen szó lesz a homoki erdők történeti és ökológiai jelentőségéről, az aktuális termőhelyi kihívásokról, valamint azokról a gyakorlati beavatkozásokról, amelyekkel fenntarthatóbb jövőt biztosíthatunk ezeknek az értékes élőhelyeknek.
forrás: NEFAG Zrt.
