Amikor belépünk az erdőbe, az első benyomást a látványvilág alapozza meg: a fák zöldje, a fények és árnyékok játéka, a táj nyugalma. A második élmény már egyértelműen az illat. Ez az illat azonban nem pusztán hangulat – egy láthatatlan, aktív kémiai rendszer része. A karakterét adó molekulák pedig a fitoncidok.
Mik azok a fitoncidok?
A fitoncidok olyan, növények által kibocsátott természetes vegyületek, amelyek elsődleges feladata a védelem. Antimikrobiális hatásuk révén segítenek a növényeknek megküzdeni a baktériumokkal, gombákkal és más kórokozókkal. A szó eredete is ezt tükrözi: a görög phyton (növény) és a latin caedere (ölni) szavakból származik.
A fitoncidok egy része illékony – ezek adják az erdő jellegzetes illatát –, más részük csak sérülés vagy környezeti hatás (például hő vagy nedvesség) hatására szabadul fel.
Miért „használják” ezeket az erdő növényei?
Számukra a fitoncidok egyfajta kémiai védelmi rendszert alkotnak:
- gátolják a kórokozók szaporodását
- távol tartják a növényre káros rovarokat
- segítik a sérült szövetek védelmét
Az erdő nem csupán passzív élőhely, hanem aktívan „kommunikáló” és védekező ökoszisztéma!
Mit tesznek velünk a fitoncidok?
Igazán izgalmas kérdés, hogy mindez hogyan hat az emberre. A kutatások szerint az erdei levegőben található fitoncidok:
- erősítik az immunrendszert, például fokozzák a természetes ölősejtek aktivitását
- csökkentik a stresszt és a stresszhormonok szintjét
- hozzájárulhatnak a jobb mentális közérzethez
Már rövidebb erdei tartózkodás során is kimutatható hatásuk lehet a szervezetre. Japánban külön neve is van ennek az élménynek: shinrin-yoku, vagyis „erdőfürdő”.
A Börzsöny és a Cserhát is természetes „fitoncid-tér”
Erdőségeink különösen gazdagok olyan fa- és cserje-, valamint lágyszárú fajokban, amelyek jelentős mennyiségű fitoncidot bocsátanak ki. Mindez már a vegetáció beindulásától megkezdődik!
Igen, már most, lombfakadáskor is van fitoncid-kibocsátás, de ez fajonként nagyon eltérő, és a fiatal levelek kémiai védelméhez kapcsolódik. A tavaszi lágyszárúaknál pedig különösen erős lehet, főleg az illóolajos fajoknál.
Mely erdei fajok „járnak az élen” a fitoncidok kibocsátásánál?
Klasszikusan a fenyőfélék! Ám a klímaproblémák miatt, sajnos egyre kisebb területen találkozhatunk velük. Szerencsére lombos fáink, valamint lágyszárú növényeink is bőven bocsátanak ki ilyen vegyületeket, így az áldásos hatásukat a jövőben is élvezhetjük.
Néhány példa:
A tölgyek – pl. kocsánytalan tölgy (Quercus petraea)
- Már lombfakadáskor is kibocsátanak fenolos vegyületeket
- A fiatal levelek védelme miatt aktívabb a kémiai védekezés!
A bükk (Fagus sylvatica)
- Kevésbé „illatos”, de szintén bocsát ki fitoncid jellegű anyagokat
A közönséges nyír (Betula pendula)
- Korai lombfakadását jellegzetes illóanyagok kísérik
- Gyakran említik a „tisztító” hatású erdei levegővel kapcsolatban
Fűzfajok (Salix nemzetség)
- Korai fakadásuk intenzív kémiai aktivitással jár együtt
- Illékony komponenseiket úgynevezett szalicilát-származékok kísérik
A cserjék sokszor erősebb fitoncid-források, mint a fák, különösen:
- A kökény (Prunus spinosa)
- A galagonyák (Crataegus monogyna és C. oxyacantha)
- A fekete bodza (Sambucus nigra)
Virágzásuk idején nagyon intenzív az illóanyag-kibocsátásuk! (erős „illatként” is érzékelhető)
Tavaszi lágyszárúak – itt jön az igazi „fitoncid-csúcs”! A tavaszi növények közül több is kifejezetten erős fitoncid-termelő – főleg azok, amelyek illóolajokat tartalmaznak vagy kénvegyületeket termelnek.
Kiemelt aktuális példa a medvehagyma (Allium ursinum), amely
- kifejezetten erős fitoncid-termelő
- kénvegyületeket bocsát ki (pl. allicin-származékokat), emellett
- erős antibakteriális és gombaellenes hatása van
- illóanyagai már enyhe mechanikai hatásra (tapintás, vagy szél) is felszabadulnak
Ezért van az, hogy a medvehagymás erdőrészt intenzív illat veszi körül!
A mostanában nyíló tavaszi virágok közül, különösen ide tartozik még az odvas keltike (Corydalis cava), az alkaloidjaival, a salátaboglárka (Ficaria verna) a mikroba-ölő vegyületeivel, a kapotnyak (Asarum europaeum), valamint a szagos müge (Galium odoratum) a jellegzetes kumarin-illatával.
A tavaszi időszak azért különösen érdekes, mert:
- a lombkorona még nyitott, a kibocsátott anyagok jobban terjednek
- a lágyszárúak tömegesen jelennek meg – „fitoncid hullám”
- a fiatal levelek sérülékenyek, erősebb kémiai védelmet kívánnak
A változatos faj-összetétel, a mikroklíma és az évszakos dinamika mind befolyásolják a kibocsátott vegyületek mennyiségét és összetételét. Ez azt jelenti, hogy az erdő minden napszakban és minden évszakban másképpen hat ránk.
Több mint séta: élmény és kapcsolat
Az erdőben tett séta tehát nem csupán kikapcsolódás, hanem egyfajta láthatatlan kapcsolatfelvétel is a természettel. A fitoncidok révén a fák kölcsönadják saját védekező mechanizmusaik egy részét nekünk – és bár nem helyettesítik az orvosi kezeléseket, hozzájárulhatnak a testi-lelki jóllétünkhöz.
A társaságunk által kezelt erdők olyan komplex, élő rendszert képviselnek, amelynek hatása sokszor láthatatlan – de annál valóságosabb.
Tavasszal az erdő nemcsak látványában éled újjá: a friss lombot bontó fák és a rövid életű lágyszárú növények – különösen az illóolajokban gazdag fajok, intenzív fitoncid-kibocsátásukkal egyfajta kémiai védőburkot hoznak létre.
Legközelebb, amikor a Börzsöny vagy a Cserhát ösvényein járunk, érdemes kikapcsolni, és meg-megállva, egyszerűen csak „belélegezni az erdőt”.
Forrás: Ipolyerő
Szerkesztette: Haraszti Lilla
Ipoly Erdő Zrt.
Forráscikkek, további információk: eletreszolo.hu és turistamagazin.hu
