Mivel a tűzvészek (erdőtűz, bozóttűz, vegetációtűz) egyre nagyobbak, gyakoribbak és pusztítóbbak, az Európai Bizottság új, integrált megközelítést mutat be a tűzvész-kockázatkezelés terén. A stratégia kiterjed a megelőzésre, a felkészültségre, a reagálásra és a helyreállításra. Ez a holisztikus megközelítés javítja Európa ellenálló képességét a növekvő tűzveszély ellen, és biztosítja az európaiak, a környezet, valamint az infrastruktúra és a kulturális örökség erőteljesebb védelmét.
Az Unió Felkészültségi stratégiájával összhangban a (március 25-i) közlemény útmutatást nyújt a tűzesetek jobb megelőzéséhez, az azokra való felkészüléshez, a reagáláshoz és a helyreállításhoz, példákkal és ajánlásokkal arra vonatkozóan, hogy a nemzeti és regionális hatóságok, valamint más érdekelt felek hogyan tudják végrehajtani ezt a keretrendszert.
A tűzvészek kiterjedése és intenzitása várhatóan tovább romlik az egész kontinensen. 2025-ben Európa a mérések kezdete óta a legsúlyosabb tűzvész-szezont élte át, több mint egymillió hektár terület égett le. Ez az éghajlatváltozás fokozódásának és egyéb tényezőknek köszönhető. Ezért kulcsfontosságú Európa természetének helyreállítása, mivel az egészséges ökoszisztémák ellenállóbbak a tűzvészekkel szemben.
Ezért a Bizottság nagy hangsúlyt fektet a megelőzésre. Javasolja az ökoszisztéma-alapú tűzvész-megelőzési intézkedések támogatásának megerősítését. A cél a tűzálló tájak kialakítása, valamint a természetvédelem és a természet helyreállítása révén a tűzvészek kockázatának és hatásainak enyhítése. Ennek érdekében a Bizottság ma elfogadta a Natura 2000-ről és az éghajlatváltozásról szóló iránymutatást, amely tanácsokat ad a Natura 2000-területek éghajlati alkalmazkodására vonatkozó strukturált megközelítéshez. Az iránymutatás azt is bemutatja, hogyan lehet előmozdítani a reziliens tájtervezést és a tűzvészek kockázatát csökkentő intézkedéseket, összhangban a területek természetvédelmi céljaival. Ezen felül tisztázza a tagállamok számára biztosított rugalmasságokat a Natura 2000-területek kezelésében olyan vészhelyzetek esetén, mint például az erdőtüzek, amikor a gyors reagálás elengedhetetlen az emberek megmentése és a biológiai sokféleség védelme érdekében.
A hosszú távú tervezés elősegítése érdekében a Bizottság frissített kockázatértékelési iránymutatásokat fog biztosítani, amelyeket a tagállamok beépíthetnek nemzeti jelentéseikbe.
Az európai polgárok aggódnak a növekvő erdőtűz-veszély miatt. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség legutóbbi felmérése szerint a megkérdezettek fele aggódik e természeti jelenség miatt. A Bizottság szeretné, ha az emberek jobban tudatában lennének a kockázatoknak, és bevonni kívánja a polgárokat a tűzvészekre való felkészülésbe, összhangban a Készültségi Unió stratégiájával. Folytatni fogja a munkát annak érdekében, hogy a felkészültséget beépítsék az oktatói személyzet képzésébe, előmozdítsák a felkészültséget az e területre vonatkozó uniós ifjúsági programokban, valamint ösztönözzék a cseréket és az önkéntes lehetőségeket a tűzvészekre való felkészülés terén. A Bizottság e célból létrehozott egy erre szakosodott európai polgári fórumot.
A felkészültség fokozásának részeként a Bizottság továbbra is tűzoltókat állomásoztat a kockázati területeken, és ösztönzi a tűzoltási szakértők cseréjét. Támogatni fogja továbbá a tapasztalatcserét és a további együttműködést a világ tűzvészre hajlamos régióival. A tagállamokat és az érdekelt feleket tájékoztatni fogják a célzott finanszírozási lehetőségekről. A Bizottság tovább fogja fejleszteni a Copernicus műhold által támogatott Európai Erdőtűz-információs Rendszert, javítva annak korai figyelmeztető és tűzfigyelő eszközeit. Új képességeket fognak kifejleszteni a szabványosított kockázati modellezéshez páneurópai szinten, hogy segítsék a tűzkockázatok csökkentésére és a táj ellenálló képességének növelésére irányuló bevált gyakorlatok azonosítását. A Bizottság továbbra is fejleszti a döntéshozatalt támogató, mesterséges intelligenciával támogatott erdőtűz-modellező eszközöket.
Ezen felül a rescEU tűzoltóflottát 12 tűzoltó repülőgép és öt helikopter beszerzésével bővítik. A rescEU flotta első helikoptere, amelyet 2026 januárjában szállítanak le Romániába, készen áll majd a 2026-os tűzszezonra.
A Bizottság egy ciprusi európai tűzoltóközpont létrehozásán dolgozik, amely regionális központként szolgál majd a képzés, a gyakorlatok és a szezonális készenlét terén. Kettős szerepet fog betölteni: operatív szerepet, az erdőtüzek okozta vészhelyzetekre való reagálás terén, valamint kapacitásépítést.
A Bizottság azt is javasolja, hogy gyűjtsenek adatokat a tűzoltókra háruló hosszú távú egészségügyi kockázatok jobb megértése és csökkentése érdekében, összekapcsolva azokat a veszélyes körülményeknek és mérgező anyagoknak való kitettségükkel. Végül a Bizottság elő fogja mozdítani a tűz utáni helyreállítási módszerekkel kapcsolatos bevált gyakorlatok cseréjét, és támogatni fogja a katasztrófa utáni helyreállítást az éghajlatváltozásnak jobban ellenálló ökoszisztémák kialakítása érdekében.
Ezen erőfeszítések megerősítése érdekében a Bizottság javaslatot terjeszt be az integrált tűzveszély-kezelésről szóló tanácsi ajánlásra.
Háttér
A tűzvészek egyre nagyobb fenyegetést jelentenek Európára, mivel az éghajlatváltozás növeli azok intenzitását és gyakoriságát.
Az EU polgári védelmi mechanizmusa és az EU stratégiai tartaléka, a rescEU, már bizonyultak elengedhetetlennek a tagállamok támogatásában, a megerősített légi tűzoltási kapacitások és a határokon átnyúló segítségnyújtás révén. Ezek az új intézkedések a tűzveszélyekkel szemben ellenállóbb, felkészültebb és összehangoltabb Európa megteremtésére irányuló meglévő erőfeszítésekre épülnek. A mai intézkedések a pontosan egy évvel ezelőtt, 2025. március 26-án elfogadott Készültségi Unió stratégiára épülnek.
A Bizottság szorosan együttműködik a tagállamokkal, a régiókkal, a polgári védelmi közösséggel, a földgazdálkodókkal és más érdekelt felekkel ezen intézkedések végrehajtása érdekében, biztosítva a társadalom egészét és a kormányzat egészét átfogó megközelítést. Az előrehaladást rendszeresen felülvizsgálják, és erről jelentést nyújtanak be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak, valamint a Régiók Bizottságának.
Az egészséges és jól kezelt ökoszisztémák jobban képesek alkalmazkodni az éghajlatváltozáshoz, és csökkentik az olyan szélsőséges események kockázatát és hatásait, mint az árvizek, az aszályok és a tűzvészek, miközben járulékos előnyöket nyújtanak a biológiai sokféleség, a helyi közösségek és a gazdasági ellenálló képesség számára.
További információ
Közlemény az integrált tűzveszély-kezelésről
Kérdések és válaszok az integrált tűzveszély-kezelésről
Tájékoztató – Integrált tűzveszély-kezelés
Tűzvészek – Európai polgári védelmi és humanitárius segítségnyújtási műveletek
Európai Erdőtűz-információs Rendszer
forrás: EU-Press
