A CEE országok (Ausztria, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia, Szlovénia) faipari szakmai szervezetei már több közös állásfoglalást fogalmaztak meg és juttattak el az EU jogalkotói számára (Bizottság, Tanács, Parlament), annak érdekében, hogy a EUDR szabályozás életszerű módon és a lehető legalacsonyabb ráfordítással végrehajthatóvá váljon. Ehhez a közelmúltban csatlakoztak Franciaország, Németország és Olaszország faipari szakmai csúcs-szervezetei is.
A közös érdek mentén megfogalmazott legutóbbi közös levelüket március 12-én küldték el Jessika Roswall, az Európai Bizottság környezetvédelemért, a vízgazdálkodás rezilienciájáért és a versenyképes körforgásos gazdaságért felelős biztosa részére. Az aláírók között van a FAGOSZ és a FABUNIÓ is.
„Tisztelt Roswall Biztos Asszony!
Szeretnénk kifejezni elismerésünket Önnek és kabinetjének az EUDR hatálybalépésének elhalasztása és tartalmi módosítása érdekében tett erőfeszítéseikért. Ezek a lépések fontosak voltak a számos érdekelt fél által azonosított gyakorlati kihívások kezelése szempontjából, és az ágazatban széles körű támogatást kaptak.
Mivel az Európai Bizottságot most felhatalmazták további egyszerűsítési intézkedések előterjesztésére, szeretnénk megosztani az iparági gyakorlatból származó véleményünket. Véleményünk szerint a jelenlegi megbeszélések még nem használják ki teljes mértékben a rendelkezésre álló mozgásteret az adminisztratív terhek hatékony csökkentése érdekében. Aggódunk amiatt, hogy a tavaly év végén elért jogalkotási előrelépés ellenére a rendelet gyakorlati végrehajtása során továbbra is fennmaradhatnak felesleges bonyolultságok.
Ebben az összefüggésben szeretnénk ismételten hangsúlyozni az EUDR további egyszerűsítésének szükségességét:
1. Az első downstream-üzemeltető meghatározása
Egyértelművé kell tenni azoknak a vállalkozásoknak a státuszát, amelyek egyrészt elsőként hoznak forgalomba egy nyersanyagot vagy terméket (pl. az EU-ban székhellyel rendelkező elsődleges termelők vagy első importőrök), másrészt azt egy másik KN-kód alá tartozó termékké dolgozzák fel.
Ha a két műveletet ugyanazon vállalatcsoporton belül két különböző jogi személy végzi, egyértelművé kell tenni, hogy az az egység, amely először hozza forgalomba az árucikket vagy terméket, gazdálkodó, az pedig, amely azt tovább feldolgozza, első láncszemű gazdálkodó, még akkor is, ha a két egység között nem történik tulajdonosváltás.
Ha a két tevékenységet ugyanazon jogi személy végzi, egyértelművé kell tenni, hogy:
1. a vállalat egyszerre gazdálkodó és láncszemű gazdálkodó;
2. a jogi személynek csak azoknak a műveleteknek a tekintetében kell DDS-t benyújtania, amelyekben ő a forgalmazó (első uniós forgalomba hozatal vagy behozatal); és
3. a vállalatnak, amely egyaránt forgalmazó és utólagos forgalmazó, nincs kötelezettsége a hivatkozási számok továbbadására az ügyfeleknek. Ezzel elkerülhető lenne az egyenetlen, struktúrától függő végrehajtás és a hivatkozási számok túlzott továbbadása.
2. A nem kkv-k közé tartozó downstream-üzemeltetők nyilvántartásba vétele
A nem kkv-k közé tartozó downstream-üzemeltetőknek regisztrálniuk kell magukat az EU-információs rendszerben, annak ellenére, hogy már nem kötelesek saját átvilágítási nyilatkozatot benyújtani. Ezt a nyilvántartásba vételi követelményt ezért felül kell vizsgálni és el kell törölni, mivel adminisztratív kötelezettségeket ró a vállalkozásokra anélkül, hogy gyakorlati értéket teremtene.
3. Kötelezettségek megalapozott aggályok esetén
A nem kkv-k közé tartozó downstream-üzemeltetőknek megalapozott aggályok esetén ellenőrizniük kell, hogy a kellő gondosságot gyakorolták-e. A gyakorlatban ez azt eredményezi, hogy a nagyvállalatok továbbra is elvégzik a kellő gondosságot, annak ellenére, hogy formálisan mentesülnek alól. Ez a kötelezettség nem áll teljes összhangban a felülvizsgált EUDR logikájával, és veszélyezteti az adminisztratív terhek tervezett csökkentését. Ezért úgy véljük, hogy további pontosítás vagy kiigazítás lenne helyénvaló. Mindazonáltal a gyanús esetek értékelése és kivizsgálása továbbra is az illetékes hatóságok felelőssége maradjon.
4. A beszállítói státusz ellenőrzése
Hogyan tudja egy vállalat megállapítani, hogy downstream-üzemeltetőnek vagy első downstream-üzemeltetőnek minősül-e?
Az első downstream-üzemeltető fogalmát az ellátási lánc upstream része határozza meg: ugyanaz a vállalat egyszerre több szerepet is betölthet a különböző beszállítók ellátási láncban betöltött szerepétől függően, sőt, ugyanazon beszállítótól érkező szállítások között is változhat, attól függően, hogy az adott beszállító az egyes szállítások ellátási láncában milyen szerepet tölt be (például ugyanaz a beszállító egyszer üzemeltető, máskor pedig első downstream-üzemeltető lehet).
Csak az első downstream-üzemeltetőknek van kötelezettsége az üzemeltetőktől kapott DDS-hivatkozási számok gyűjtésére. A rendelet szövegéből kitűnik, hogy a jogalkotók nem választottak egy proaktívabb követelményt, mint például a „kérés” vagy a „beszerzés”, hanem inkább a passzívabb „gyűjtés” kifejezést, míg a 4. cikk (7) bekezdésében egy aktívabb „megosztási” kötelezettséget róttak az üzemeltetőkre.
Ezért egyértelművé kell tenni, hogy az első láncszakaszbeli feldolgozó státuszáról való tájékoztatás felelőssége az ellátó láncszakaszbeli szállítót terheli, aki rendelkezik a feldolgozói státusszal. A vállalatokat nem szabad arra kötelezni, hogy proaktívan kérdezzék meg szállítóikat, hogy azok első láncszakaszbeli feldolgozónak vagy láncszakaszbeli feldolgozónak minősülnek-e, és nem tekinthetők felelősnek saját szerepük téves azonosításáért, ha azt a szállító által nyújtott hiányos vagy helytelen információ okozza.
Azt is egyértelművé kell tenni, hogy az első láncszemű gazdálkodók mikor és milyen körülmények között férhetnek hozzá a gazdálkodó DDS-éhez hivatkozási és ellenőrzési számok segítségével.
5. Az átmeneti rendelkezések módosítása
A jelenlegi átmeneti keret visszamenőleges kötelezettségeket ró a 2023. június 29. előtt jogszerűen termelt fára. Az EUDR-nek való megfelelés nem teljesíthető visszamenőlegesen, és a 2029-ig tartó értékesítési időszak a jelenlegi piaci feltételek mellett irreális. A keretet ezért úgy kell módosítani, hogy a határidő előtt kitermelt, EUTR-nek megfelelő faanyagot további terhek nélkül vagy jelentősen meghosszabbított határidővel továbbra is forgalomba lehessen hozni. Azt is egyértelművé kell tenni, hogy a 2023. június és 2026. december közötti átmeneti időszakban gyártott érintett termékeket 2029 után is korlátozás nélkül forgalomba lehet hozni.
6. A 24. cikk szerinti korrekciós intézkedések
A 24. cikk olyan korrekciós intézkedéseket ír elő, amelyek reálisan nem alkalmazhatók a komplex, többszintű faipari értékláncokra, különösen a már feldolgozott vagy forgalomba hozott termékek esetében. Ez olyan végrehajtási paradoxont eredményez, amely aláássa az arányosságot és a jogbiztonságot. A Bizottságnak ezért be kell vezetnie az ágazatra szabott, arányos alternatív korrekciós intézkedéseket a rendelet környezetvédelmi céljainak fenntartása mellett a gyakorlati végrehajthatóság biztosítása érdekében.
7. Az erdőirtás kockázatával nem járó harmadik országokból származó behozatalok megkönnyítése
Az EU és kereskedelmi partnerei közötti különböző tárgyalások során 2025-ben engedményeket tettek az EUDR egyszerűsítése érdekében. Jelenlegi formájában azonban nincs egyszerűsítés a benyújtandó adatok mennyiségét illetően, még akkor sem, ha az erdőirtás kockázata alacsony. A kereskedelmi partnerek bevonása vagy a fogalommeghatározások módosítása, pl. a telkekre való hivatkozások tekintetében, itt fontos engedményeket jelenthet, és segíthet a kereskedelmi konfliktusok megelőzésében, mielőtt azok kialakulnának.
Kérjük, válaszoljon az Osztrák Faipari Szövetségnek, Schwarzenbergplatz 4, 1030 Bécs, Ausztria, office@holzindustrie.at, Cégjegyzékszám: 968470099863-39
Ezek a módosítások lehetővé tennék, hogy a felülvizsgált EUDR teljes mértékben megvalósítsa a felesleges bürokrácia csökkentésére irányuló célkitűzését. Véleményünk szerint ezek elsősorban technikai vagy szerkesztési pontosításokat jelentenek, nem pedig a rendelet lényegi módosításait. Ugyanakkor a vállalatok számára rendkívül fontosak a mindennapi gyakorlatban.
Őszintén köszönjük, hogy továbbra is figyelmet fordít erre a kérdésre, és további kérdések vagy megbeszélések esetén állunk rendelkezésére és kabinetének rendelkezésére. Nagyon örülnénk, ha folytathatnánk ezt a párbeszédet.”
forrás: FAGOSZ
