A Föld növényvilága kulcsszerepet játszik a bolygó ökológiai egyensúlyában. A növények nemcsak oxigént termelnek, hanem hatalmas mennyiségű szén-dioxidot is elnyelnek, ezzel mérsékelve a klímaváltozás hatásait. Egy új kutatás azonban arra próbált választ adni, hogy valójában mekkora a bolygó teljes növényzetének tömege, és hogyan változott az idők során. A tudósok szerint az eredmények egyszerre lenyűgözőek és nyugtalanítóak.
A Föld biomasszájának nagy részét a növények adják
A kutatók a bolygó teljes biomasszáját vizsgálták. A számítások szerint a Földön található élő biomassza körülbelül 550 milliárd tonna szénnek megfelelő tömeget képvisel, és ennek túlnyomó része növényekből áll. A becslések szerint a globális biomassza mintegy 80 százaléka növény, főként erdőkben található fák, cserjék és más szárazföldi növények formájában.
A második legnagyobb biomassza-csoport a baktériumoké, amelyek körülbelül a teljes biomassza 15 százalékát teszik ki. Az állatok – beleértve az embert is – valójában csak egy kis részét képviselik a bolygó élő tömegének.
A növényzet tömegének jelentős része fákban található
A kutatás szerint a növényi biomassza nagy része a fák törzsében és szárában található. A globális növényzet tömegének jelentős része a szárazföldi erdőkben koncentrálódik, ahol a hatalmas fák hosszú idő alatt halmozzák fel a szénben gazdag szöveteket.
Ez a hatalmas mennyiségű növényi biomassza kulcsszerepet játszik a szénkörforgásban, mivel a növények fotoszintézis során megkötik a légkörben található szén-dioxidot. Az erdők ezért az egyik legfontosabb természetes „szénraktárnak” számítanak a bolygón.
Az emberi tevékenység drasztikusan csökkentette a természetes biomasszát
Bár a növények továbbra is a biomassza legnagyobb részét adják, a kutatók szerint az emberi tevékenység jelentős változásokat okozott a bolygó élő rendszereiben. Az erdőirtás, a mezőgazdaság terjeszkedése és az urbanizáció miatt a természetes növényzet hatalmas területeken tűnt el vagy alakult át.
A kutatások azt mutatják, hogy az emberiség története során a természetes ökoszisztémák jelentős része átalakult, és sok helyen a biodiverzitás csökkent. Az emberi és a haszonállati biomassza ma már sokkal nagyobb arányt képvisel a szárazföldi gerincesek között, mint a vadon élő állatok biomasszája.
A növényzet állapota kulcsfontosságú a klímaváltozás szempontjából
A tudósok szerint a globális növényzet mennyisége nemcsak ökológiai, hanem éghajlati szempontból is rendkívül fontos. A növények és erdők hatalmas mennyiségű szén-dioxidot képesek tárolni, ezért minden erdőirtás vagy élőhely-vesztés közvetlen hatással van a klímára.
Ha a globális növényzet tömege csökken, az azt jelenti, hogy kevesebb természetes szénelnyelő áll rendelkezésre. Ez gyorsíthatja a légkör szén-dioxid-szintjének növekedését, ami tovább erősítheti a globális felmelegedést.
Miért volt nyugtalanító a kutatók számára az eredmény?
A kutatás egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy bár a növények még mindig uralják a Föld biomasszáját, az emberi tevékenység egyre nagyobb hatással van a bolygó élő rendszereire. Az ökoszisztémák átalakulása, az erdők pusztulása és a biodiverzitás csökkenése azt mutatja, hogy az emberiség ma már jelentős mértékben formálja a bioszféra szerkezetét.
A tudósok szerint a globális növényzet védelme kulcsfontosságú a bolygó jövője szempontjából. Az erdők és természetes élőhelyek megőrzése nemcsak a biodiverzitás miatt fontos, hanem azért is, mert ezek a rendszerek segítenek stabilizálni a Föld éghajlatát és fenntartani az ökológiai egyensúlyt.
forrás: PlanetZ
