Mély fájdalommal búcsúzunk egykori kollégánktól, Vízvári Ottó okleveles erdőmérnöktől, aki életének 53. évében, 2026. március 26-án elhunyt.
Ottó 1973-ban született Zalaegerszegen, és már fiatalon elköteleződött a zalai erdők világa iránt. Tanulmányait a soproni Roth Gyula Erdészeti Szakközépiskolában kezdte, majd a Soproni Egyetemen szerzett erdőmérnöki diplomát 1997-ben. Erdőmérnöki végzettsége egyben felsőfokú vadgazdálkodási képesítést is jelentett. Szakmai tudását később tovább bővítette: 2000-ben erdészeti növényvédelmi szakmérnöki oklevelet szerzett.
Pályafutását 1997 augusztusában a Zalaerdő Zrt.-nél kezdte erdőmérnök gyakornokként. Rövid időn belül a Bajcsai Erdészet erdőművelési műszaki vezetője lett, majd az erdészet átszervezését követően a Nagykanizsai Erdészetnél folytatta munkáját ugyanebben a beosztásban 2018-ig. Több mint két évtizeden át meghatározó szereplője volt a térség erdőgazdálkodásának és az erdőgazdaság kollektívájának, ezt követően a Vérteserdő Zrt.-hez „igazolt”.
Szakmai munkájában mindig az új megoldások keresése vezette. Nevéhez fűződik a csöves ültetéses technológia gyakorlati alkalmazása és továbbfejlesztése, amely jelentős előrelépést hozott a homoki erdősítések sikerességében, különösen a cserebogárpajor okozta károk visszaszorításában. E témában Babics István kollégánkkal közösen szakmai publikációt is jegyzett. Munkássága hozzájárult ahhoz, hogy az erdőfelújítások eredményesebbé és kiszámíthatóbbá váljanak.
Ottó azonban nemcsak kiváló szakember volt, hanem igazi közösségi ember is. Közvetlensége, segítőkészsége és jókedve meghatározó része volt a mindennapoknak. Fontosnak tartotta az őszinteséget, a jó emberi kapcsolatokat, figyelt kollégáira, és mindig volt egy kedves szava mindenkihez. Jelenléte nemcsak szakmailag, hanem emberileg is gazdagította közösségünket.
Emlékét tisztelettel megőrizzük… 
Nyugodjon békében!
Búcsúztatásáról később adunk hírt…
Zalaerdő Zrt.
