A Balaton-felvidéken, az Országos Kéktúra útvonalán a Bakonyerdő Zrt. által felújított egykori erdészház mostantól a természetjárók és az aktív kikapcsolódást keresők előtt is nyitva áll.
Örömmel jelentjük be, hogy befejeződött a Balaton-felvidék egyik legkedveltebb szálláshelye, a Balatoncsicsói Kulcsosház (vagy ahogy sokan ismeritek: a „Csicsói erdészház”) teljes körű modernizációja!
A Bakonyerdő Zrt. jóvoltából a 65 éves kőépület mostantól 21. századi komforttal, de a megszokott erdei hangulattal várja a természetjárókat – immár az év minden napján!
Mit érdemes tudni a házról?
Négyévszakos üzemmód: A hőszivattyús fűtésnek köszönhetően már téli túrák során is meleg menedéket nyújt.
Zöld energia: Szigetüzemű napelemrendszer biztosítja az épület energiaellátását.
Kényelmes szállás: 4 különálló szoba, összesen 10 férőhely – ideális családoknak és baráti társaságoknak.
Modern felszereltség: Teljesen megújult konyha és vizesblokkok várnak.
Kikapcsolódás a szabadban: Tansövények, játszótér, focipálya, kültéri kemence és tűzrakóhely a ház közvetlen közelében.
A közel 100 millió forintos beruházásnak köszönhetően nemcsak az épület szerkezete újult meg, hanem a szolgáltatások köre is bővült.
A Balatoncsicsói Kulcsosház kapuja mindenki előtt nyitva áll: várjuk szeretettel a Kéktúra pecsétjeit gyűjtő bakancsos természetjárókat, a kikapcsolódni vágyó családokat és a baráti társaságokat! 
A magyar erdők mindenki számára nyitva állnak!
Becsüljük meg, vigyázzunk rá.
fotók: Gergál-Gombási Mónika / Vermes Tibor, forrás: Bakonyerdő Zrt.
Az állami erdészetek az erdei turizmus legfontosabb háttere
Az erdőre fordított szakmai munka és forrás sokszoros társadalmi értékként jelenik meg az emberek életében – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára a megújult Balatoncsicsói kulcsosház ünnepélyes átadóján.
Az államtitkár ismertette, a Balaton-felvidéki Erdei Iskola környezetében, az Országos Kéktúra közvetlen közelében fekvő egykori erdészlak újult most meg, mely az aktív kikapcsolódást kereső természetjárókat szolgálja, hozzájárulva az erdő és az ember kapcsolatának megőrzéséhez.
Zambó Péter kiemelte, az állami erdészeti társaságok évente mintegy 4 milliárd forintot fordítanak az erdei turizmus fenntartására, ennek a rekreációs értéke nagyságrendileg 39 milliárd forint. Ezt az állami erdészeti cégcsoport a fenntartható erdőgazdálkodásból származó saját bevételi forrásaiból fedezi, nem terhelve ezzel a költségvetést.
Hangsúlyozta, az erdő jóval több, mint kirándulóhely, az erdő egyszerre gazdasági erőforrás, ökológiai rendszer és közjóléti tér. A klímaváltozás azonban gyorsabban alakítja át az erdők termőhelyi viszonyait, mint ahogyan arra a hagyományos erdőkezelési logikák eredetileg berendezkedtek. Ebben a helyzetben az erdészeti ágazatnak folyamatosan növekszik a felelőssége, miközben gyakori, hogy egyetlen kép, egyetlen beavatkozás vagy egyetlen kiragadott pillanat alapján mondanak ítéletet az erdészek munkájáról. A társadalom többsége számára láthatatlan marad az a több évtizedes felelősségvállalás, mérlegelés és tudás, amely az erdő jelen helyzete mögött áll – húzta alá.
Magyarország természeti értékei nem attól maradnak meg, hogy sokat beszélünk róluk. Nem is attól, ha nem nyúlunk hozzájuk, hanem attól, hogy fenntartható módon gazdálkodunk velük, felelősen nyitjuk meg őket a társadalom előtt, és támogatjuk azokat a rendszereket, amelyek a használhatóságukat biztosítják. Az állami erdészeti társaságok ebben a munkában nem mellékszereplők, hanem tartóoszlopok – összegezte az államtitkár.
Forrás: AM Sajtóiroda
