A kormány támogatja a városi erdők fejlesztését. A városi zöldinfrastruktúra kiemelt szerepet tölt be a klímavédelemben, rekreációs szolgáltatásai pedig a helyben élő lakosságot szolgálják – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára, Budapesten, az Energiaügyi Minisztériummal közösen indított Városierdő-fejlesztési Mintaprogram sajtótájékoztatóján.
Az államtitkár hangsúlyozta, a városi és városközeli erdőket fel kell készíteni a következő évtizedek kihívásaira. Ellenállóbbá kell tenni őket a klímaváltozás hatásaival szemben, erősíteni kell ökológiai stabilitásukat és közben biztosítani kell, hogy a városban élők továbbra is biztonságosan, szabadon használhassák ezeket az erdőket. Ezt szolgálja az a mintaprogram, amelyet a két minisztérium együttműködésében Budapest mellett Sárváron, Balatonfüreden, Tatán és Kecskeméten indítottak el – tette hozzá Zambó Péter.
Kiemelte, az állami erdészeti társaságok, a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének szakemberei és városierdő-kezelési szakértők dolgoztak együtt minden helyszínen. Adatokat gyűjtöttek a termőhelyi adottságokról, modellezték azok várható változását, felmérték és rangsorolták az erdei ökoszisztéma szolgáltatásait. Ezekre az adatokra támaszkodva születtek meg a hagyományos erdőterveken túlmutató kezelési koncepciók, amelyek nemcsak a szakemberek számára szólnak, hanem az erdőt használó lakosságnak is bemutatják a városi erdők értékét.
Zambó Péter beszédében rávilágított arra is, hogy az erdőgazdálkodás hosszú távú, szakmai munkára épül, amelynek eredményei gyakran csak évtizedek múltán válnak láthatóvá, ezért a kiragadott képek és gyors ítéletek félrevezetők lehetnek. A magyar erdők állapota a korábbi és jelenlegi erdésznemzedékek felelős tevékenységét tükrözi, miközben az erdők egyszerre szolgálják a természetvédelmi, gazdasági és társadalmi igényeket.
„Nemcsak az erdőben kell körülnézni. Otthon is. A faasztalon, az ajtóban, a tetőszerkezetben, a bútorokban, a papírban, a fából készült tárgyakban, a lobogó kandallótűzben. Mindezt a magyar erdők adják, és mindehhez egy egész ágazat munkája adja az alapot” – mondta az államtitkár.
Itt, a budai hegyvidéken a most zajló erdőkezelési munkák az erdő egészségi állapotának javítását, a természetes megújulás segítését és az erdőlátogatók biztonságát szolgálják. A kőrispusztulás miatt kidőlt veszélyes fákat pótolják a programban egy olyan helyszínen, ahol évente egymillió látogató fordul meg – tette hozzá Zambó Péter.
Hangsúlyozta, az Energiaügyi Minisztérium és az Agrárminisztérium együttműködésében évek óta átfogó erdőfejlesztési program zajlik. Ennek fő fókusza az erdőterület klímavédelmi szolgáltatásainak megőrzése és fejlesztése. Öt év alatt több mint 11 millió facsemetét ültettünk, és több mint kétezer hektár új erdő jött létre. Klímavédelmi kutatások, erdőállapot-monitoring rendszerek és erdőtűz-megelőzési fejlesztések is indultak – húzta alá Zambó Péter.
Forrás: AM Sajtóiroda
Városierdő-szemléletű kezeléssel újul meg a II. kerületi Nyék-oldal erdeje
A Normafa környéki erdőkben is megjelent kőrishajtás-pusztulás nevű betegség a Budapest II. kerületében, a Nyék-oldalában található erdőtömböt sem kímélte. Az elmúlt 3 hónap során a Pilisi Parkerdő az Agrárminisztérium és az Energiaügyi Minisztérium támogatásával komplex, városierdő-szemléletű beavatkozásokat hajtott végre a területen. Az erdőkezelés egyrészt hozzájárul az erdő egészségi állapotának és a klímaváltozás negatív hatásaival szembeni ellenálló képességének javításához, másrészt baleset megelőzési célokat is szolgál ezen a rendkívül látogatott területen. A Pilisi Parkerdő a munkálatok eredményeit az Agrárminisztériummal és az Energiaügyi Minisztériummal közös, facsemete ültetéssel egybekötött sajtótájékoztató keretében mutatta be a helyszínen.
A klímaváltozás, a városi környezet terhelése és az erdőlátogatás növekvő intenzitása új kihívások elé állítja a főváros erdeit. Ezek az erdők klímavédelmi pajzsként működnek, közösségi terek, lelki menedékek, és egyben élő laboratóriumai a jövő fenntartható erdőkezelésének. Ez a felismerés hívta életre a Városierdő-fejlesztési Mintaprogramot, amely válasz az urbanizáció és a klímaváltozás együttes nyomására.
A II. kerületi Nyék-oldal erdeje különösen fontos rekreációs terület: évente mintegy egymillió alkalommal keresik fel az erdőlátogatók. Azonban ezt az erdőt is – hasonlóan Normafa erdeihez – sújtja a kőrishajtás-pusztulás, melyek ilyen mértékű emberi jelenlét mellett balesetmegelőzési szempontból beavatkozást igényeltek.
„Az itt zajló kutatások szerint ennek az alig 185 hektáros erdőtömbnek minden egyes hektárjára 6200 látogató jut egy évben. Vagyis ezen a területen tízszer több látogató jelenik meg egy évben, mint ahány fa áll az erdőben.” – mondta Reinitz Gábor, a Pilisi Parkerdő vezérigazgatója, majd hozzátette: „A városi erdők kezelése e tekintetben is túlmutat a hagyományos erdőgazdálkodás keretein, erdészeti léptékkel nézve szinte sebészeti pontosságot igényelnek. Fontos látnunk, hogy a városi erdő – eltérően a nagyobb, kifejezetten gazdasági célú erdőkhöz képest – önmagában nem tudja finanszírozni saját megújulását. Olyan partnerekre van tehát szükség, akik értik, hogy a jövő városi zöldfelületei már nem spontán alakulnak ki, hanem tudatos tervezés, szakmai tudás és közös felelősségvállalás eredményeként jönnek létre.”
A látogatószám vizsgálatok és a jelenlegi beavatkozások az Agrárminisztérium és az Energiaügyi Minisztérium együttműködésében futó Városierdő-fejlesztési Mintaprogram részeként valósultak meg. A kőrispusztulással sújtott területen Parkerdő szakemberei felmérték az utak mentén álló faállományt és a látogatók biztonsága érdekében eltávolították a már veszélyessé vált vagy rövid időn belül kidőlő fákat. Az városierdő-kezelés egyben lehetőséget teremtett az erdő természetes megújulására is: a kőrisek alatt már jelen lévő hárs- és juharfajok megerősödésével hosszú távon stabilabb, változatosabb erdőszerkezet alakulhat ki.
A munkálatok részeként felszámolták továbbá a lakosság által évek alatt az erdőben felhalmozott zöldhulladékot, mely idegenhonos dísznövények megjelenéséhez és inváziós fertőzési gócok kialakulásához vezetett és erdőtüzet is okozott.
Ahhoz, hogy a terület a jövőben ellenállóbb legyen a klímaváltozás hatásaival szemben az erdészek mintegy 2500 darab őshonos facsemetét is elültetettek: a változatos fafajokból álló új generáció az erdő biodiverzitásának növelését szolgálja majd.
„Ez a munka nem elszigetelt kezdeményezés, hanem egy országos program része. Az Energiaügyi Minisztérium és az Agrárminisztérium együttműködésében évek óta átfogó erdőfejlesztési program zajlik. Ennek fő fókusza az erdőterület klímavédelmi szolgáltatásainak megőrzése és fejlesztése. Öt év alatt több mint 11 millió facsemetét ültettünk, és több mint kétezer hektár új erdő jött létre. De klímavédelmi kutatások, erdőállapot-monitoring rendszerek és erdőtűz-megelőzési fejlesztések is indultak. A szemléletformálás sem maradt el: az Iskolában az Erdő program már több mint százezer iskolás gyermekhez vitte közelebb az erdők világát” – hívta fel a figyelmet Zambó Péter, erdőkért és földügyekért felelős államtitkár.
Gondola Csaba, az Energiaügyi Minisztérium körforgásos gazdaságért és klímapolitikáért felelős államtitkára tájékoztatójában kiemelte: „A klímaváltozás elleni fellépés nem szavak kérdése, hanem a cselekvésé. Ezt látjuk itt helyben is. Magyarország az elmúlt években az üvegházhatású gáz-kibocsátás csökkentésében az európai élvonalba került. Az 1990-es szinthez képest közel 50%-os csökkentést értünk el. Ebben az erdők szerepe megkerülhetetlen: évente a hazai kibocsátások mintegy 7%-át kötik meg.”
A kezdeményezés célja, hogy a városi és városközeli erdők a következő évtizedekben is stabilan szolgálják a települések környezeti és társadalmi igényeit. A program keretében több településen – Budapesten kívül Sárváron, Balatonfüreden, Tatán és Kecskeméten is megindultak a városi erdők jövőjét megalapozó fejlesztések.
Forrás: Parkerdő Zrt.
