2026. március 25-én a PEFC International Brüsszelben rendezett egy szakpolitikai szemináriumot, amelyen a döntéshozók, kutatók, erdőtulajdonosok, az ipar képviselői, nem kormányzati szervezetek és a civil társadalom képviselői osztották meg egymással különböző nézőpontjaikat.
A vita az EU erdőgazdálkodási politikáját továbbra is meghatározó központi kérdésre összpontosított: hogyan lehet összeegyeztetni az éghajlat-politikai intézkedésekre, a gazdasági rezilienciára és az EU-beli erdőkben és erdőalapú értékláncokban a biológiai sokféleség védelmére irányuló egyre növekvő törekvéseket.
Az esemény teret biztosított az erdészeti szektorban működő intézmények és érdekelt felek közötti nyílt eszmecseréhez, kiemelve mind a közös álláspontokat, mind a jelenlegi politikai vitákban fennálló feszültségeket.
Közös kiindulópont: az erdőknek többféle eredményt kell hozniuk
A szeminárium megnyitóján Michael Berger, a PEFC International vezérigazgatója a bináris gondolkodásmódon való túllépés szükségességét helyezte a vita középpontjába.
Az erdőktől elvárják, hogy egyszerre biztosítsák az éghajlatváltozás mérséklését, a biológiai sokféleség védelmét, a megújuló anyagokat és a gazdasági értéket. A kérdés nem az, hogy melyik funkció legyen elsődleges, hanem az, hogy ezeket a szerepeket hogyan lehet a gyakorlatban együtt kezelni.

Az ellenálló, erdőalapú biogazdaság mint az európai biztonság gerince
Katri Kulmuni, a Renew csoport európai parlamenti képviselője megerősítette e kihívás politikai jelentőségét. Rámutatott az európai biogazdaság stratégiai fontosságára az éghajlatváltozás kezelése terén a fosszilis alapú termékek kiváltása révén. Továbbá hangsúlyozta a rugalmas biogazdaság fontosságát az EU stratégiai autonómiája fényében. Európa fejlett biogazdasága kulcsfontosságú erőforrás a mai turbulens világban, és erősíti az erőforrások függetlenségét.
Kulmuni asszony rámutatott azokra a számos uniós politikákra, amelyek meghatározzák az európai erdők kezelésének módját, és hangsúlyozta a szubszidiaritás, a politikák hosszú távú fenntarthatósága, az egyértelműség és a koherencia szükségességét. Olyan politikai környezet mellett érvelt, amely aktívan támogatja a fenntartható biogazdaságot, ahelyett, hogy ellene menne, vagy túl bonyolulttá tenné annak versenyképes működését.

Biogazdaság és ökoszisztéma-szolgáltatások: nincsenek ellentmondások, hanem komplex kapcsolat
Bernhard Wolfslehner, az Európai Erdészeti Intézet vezető szakértője által bemutatott kutatás megadta az alaphangot a következő vitához. Elemzése nem a bioekonomikát és az ökoszisztéma-szolgáltatásokat egymással szemben álló erőként ábrázolta, hanem kiemelte az erdőgazdálkodás összetettségét, amely több célra és több politikára terjed ki. Wolfslehner úr szerint körülbelül 570 különböző európai politika hat az európai erdőkre, amelyek messze túlmutatnak a bioekonomikán és az ökoszisztéma-szolgáltatásokon, és kiterjednek a munkaügyi, közlekedési és pénzügyi politikákra is.
Az előadás továbbá bemutatta azokat a velejáró kompromisszumokat, amelyeket figyelembe kell venni a több célkitűzés kezelésekor, valamint annak szükségességét, hogy a megfelelő léptékben vizsgáljuk a kérdést. Nem minden célkitűzést kell vagy lehet mindig ugyanazon a földterületen elérni. A nagyobb tájképen történő diverzifikáció helyett olyan megoldást kínál, amelyben vannak olyan területek, amelyek egy konkrét célra összpontosítanak, és olyanok, ahol több célkitűzést is figyelembe vesznek.
Wolfslehner úr előadását egy világos elképzeléssel zárta a tanúsítás szerepéről, amely hozzájárulhat ahhoz, hogy a célokat olyan működési követelményekké alakítsák át, amelyek integrálják a szén-dioxid-kibocsátást, a biológiai sokféleséget és a rezilienciát a jelenlegi gyakorlatba. Ily módon a tanúsítás lehetővé teheti a következetes és ellenőrizhető végrehajtást a tájakon átívelően.

Panelbeszélgetés: A bizalom mint központi kérdés
A következő panelbeszélgetés során egy téma folyamatosan felmerült: a bizalom.
Számos lehetőség kínálkozik, beleértve a közös agrárpolitika keretében biztosított finanszírozást is, amint arra az Európai Bizottság is rámutatott. Több felszólaló azonban kifejtette, hogy a kérdés nem csupán politikai, hanem operatív jellegű is. Az erdőtulajdonosok aggodalmukat fejezték ki a szabályozás egyre növekvő bonyolultsága és az adminisztratív terhek miatt. Az iparág képviselői hangsúlyozták a világpiaci hosszú távú beruházások és versenyképesség támogatásához szükséges egyértelmű és stabil keretek fontosságát.
Ugyanakkor a terepen továbbra is fennállnak strukturális kihívások. A munkaerőhiány máris korlátozza az olyan tevékenységeket, mint az újratelepítés egyes régiókban. A megbízható adatok, beleértve a nemzeti erdőállomány-felméréseket is, elengedhetetlenek a tájékozott döntéshozatalhoz és az előrehaladás nyomon követéséhez.
A kölcsönös bizalom és kapacitás hiánya befolyásolja a meglévő eszközök alkalmazását. Ezen célok kézzelfogható eredményekké alakítása a hatékony végrehajtástól és a bizalom és az együttműködés erősítését célzó kommunikációtól függ.
A tanúsítást az egyik olyan gyakorlati eszközként azonosították, amely hidat képez a politikai célok és a helyszíni erdőgazdálkodás között. Azáltal, hogy a tág politikai célokat egyértelmű, operatív követelményekké alakítják, a tanúsítási rendszerek elősegíthetik a következetességet, az átláthatóságot és a hitelességet. Lehetőséget nyújtanak arra, hogy az éghajlat, a biológiai sokféleség és a reziliencia szempontjait beépítsék a mindennapi gazdálkodási döntésekbe, miközben biztosítékot nyújtanak a piacok és a társadalom számára.

A civil társadalom szemszögéből az esemény zárásaként
Záróbeszédében Cillian Lohan, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság civil társadalmi csoportjának elnöke a bizalom témájáról elmélkedett.
A civil társadalomban, különösen szülőhazájában, Írországban szerzett tapasztalatai alapján a bizalom hiányának egyik megoldása az, ha minden érdekelt felet bevonnak a párbeszédbe, és magabiztosan kezelik a fennálló különbségeket és konfliktusokat. Csak így lehet valódi előrelépést elérni. Kifejtette, hogy olyan ökoszisztémaként kell együttműködnünk, ahol az egymással szemben álló szereplők egymás mellett léteznek és egymásra hatnak.

A jövőre tekintve
A rendezvény megerősítette azt a széles körű egyetértést, hogy az erdőknek és az értékláncoknak továbbra is többféle cél elérését kell szolgálniuk. A kihívás abban rejlik, hogy ezt hogyan lehet megvalósítani, amikor a bizalom alacsony, és a politikai környezet egyre összetettebbé válik.
A résztvevők kiemelték a politikai területek közötti jobb koordináció, az érdekelt felek közötti jobb kommunikáció, valamint a gyakorlati lépéseket támogató, nem pedig gátló keretek fontosságát.
A vita rámutatott arra is, hogy figyelembe kell venni a különböző perspektívákat: az erdővel kapcsolatos kihívások kezelése szektorok és tudományágak közötti együttműködést igényel, ami tükrözi az erdei ökoszisztémák egymással összekapcsolódó természetét.
Az uniós politika folyamatos fejlődésével ezek a párbeszédek továbbra is elengedhetetlenek lesznek annak biztosításához, hogy az erdőgazdálkodási megközelítések egyszerre legyenek gyakorlatiasak és összhangban álljanak a hosszú távú fenntarthatósági célokkal.
forrás: PEFC
