Hogyan lehet néhány nap alatt szerkezetkész családi házat vagy akár sorházat építeni fából? A Négyzetméter Fix 3 új adásában Huszár Andrással, a Hello Wood ügyvezető igazgatójával beszélgettünk a CLT-technológiáról: hogyan készülnek az előre gyártott fapanelek, miben gyorsabb és kiszámíthatóbb a hagyományos építkezésnél, és mennyire állja meg a helyét árban, tűzbiztonságban vagy akár egy földrengésnél?
A faépítészet már rég nem csak hétvégi házakról, erdei kabinokról vagy látványos dizájnmegoldásokról szól. A korszerű, előre gyártott fapanelekből ma már családi házak, szálláshelyek, középületek, sorházak és akár többszintes városi ráépítések is készülhetnek. Magyarországon még mindig viszonylag újszerűnek számít ez az építési mód, de a nemzetközi példák és az itthoni referenciák alapján egyre nagyobb bizalom épül köré.
A CLT-technológia lényege: tömör fa, gyári pontosság
A CLT, vagyis a cross laminated timber lényege, hogy a farétegeket egymásra merőlegesen ragasztják és préselik össze. Az így létrejövő panelekből nagyméretű fal- és födémelemek készülnek, amelyeket gyári körülmények között, pontos méretre gyártanak le, majd az építkezés helyszínére szállítanak.
Ez a módszer egészen más tempót diktál, mint a hagyományos építkezés.
Egy családi ház szerkezete néhány nap alatt felállítható, nagyobb léptékben pedig akár néhány hét alatt elérhető a szerkezetkész állapot.
Huszár András szerint a CLT egyik legnagyobb előnye éppen ez: a folyamat sokkal kiszámíthatóbb, feszesebb és tisztább, mint a megszokott építőipari menetrend.
Nem könnyűszerkezetes ház, hanem tömörfa épület
A CLT-t itthon sokan automatikusan a könnyűszerkezetes építkezéshez sorolják, Huszár András szerint azonban ez félrevezető. A CLT nem vázas rendszer, hanem maga a tömör fal a tartószerkezet. Súlyában is közelebb áll a téglához, mint a klasszikus könnyűszerkezetes megoldásokhoz: miközben egy köbméter könnyűszerkezetes ház nagyjából 250 kilogramm, a CLT 500-550 kilogramm körüli. Ez a tömörség a használati érzetben is megjelenik.
Aki belép egy CLT-házba, nem egy ideiglenes vagy könnyed szerkezetet érzékel, hanem egy stabil, masszív épületet. A fa természetes atmoszférája közben otthonosabb, melegebb belső teret adhat, mint sok hagyományos építőanyag.
Gyorsabb kivitelezés, kiszámíthatóbb büdzsé
A CLT nem feltétlenül attól lesz olcsóbb, hogy maga az alapanyag lényegesen kevesebbe kerül. Az előnye inkább a tervezhetőségben, a gyorsaságban és a kisebb kivitelezési kockázatban van. A pontos előkészítés miatt kevesebb a rögtönzés, a panelek gyártmánytervi szinten készülnek, a helyszínen pedig már csak az összeszerelés történik. Ez különösen városi ráépítéseknél, tetőtér-beépítéseknél és sűrűn lakott környezetben lehet nagy előny. Rövidebb ideig kell daruzni, kisebb a zaj, tisztább az építkezés, és kevesebb ideig terheli a környéket a kivitelezés.
Huszár András szerint akár hónapokkal is rövidülhet egy projekt menetrendje.
Tűz, víz, földrengés: ezektől félnek a legtöbben
A faépületekkel kapcsolatban az egyik leggyakoribb félelem a tűzbiztonság. A szakértő szerint ez azonban sokszor tévhit: a tömörfa másként viselkedik, mint a vékony gyújtós. A CLT felülete tűz esetén elszenesedik, a beégési idő pedig jól számítható. Szerinte ebből a szempontból a technológia nem teljesít rosszabbul a hagyományos megoldásoknál.
A vízre és a párára ugyanakkor figyelni kell, ahogy minden épületszerkezetnél:
- a megfelelő párazárás,
- rétegrend
- és tervezés – kulcskérdés.
Ha ezek rendben vannak, a faszerkezetek nagyon hosszú élettartamúak lehetnek: több száz éves tetőszerkezetek és faépületek is bizonyítják, hogy a jól megóvott fa időtálló anyag.
A magyar piac még tanulja a CLT-t, de már nyitottabb
Magyarországon a CLT aránya még alacsony, jóval kisebb, mint például Ausztriában, ahol a faépítészet sokkal nagyobb hagyománnyal és ipari háttérrel rendelkezik. Itthon a bizalom lassabban épül, részben a korábbi könnyűszerkezetes építkezések vegyes tapasztalatai miatt.
A helyzet azonban változik. A Hello Wood már nemcsak kabinokat, hanem családi házakat, szálláshelyeket, hotelt, iskolát és külföldi projekteket is épít ezzel a technológiával. Huszár András szerint a következő években óvodák, iskolák, kisebb középületek és városi ráépítések területén is egyre többször jelenhet meg a CLT.
Aki ilyen házban gondolkodik, annak a legfontosabb tanács: már a tervezés korai szakaszában vonjon be tapasztalt szakembereket.
A CLT akkor működik igazán jól, ha a koncepció, a költségkeret, a gépészet és a kivitelezés nem külön életet él, hanem már az elején összehangolt rendszerként épül fel.
forrás: VG.hu
