Az elmúlt 6 évben olyan fogalmakat vezettünk be a magyar települési zöldfelületgazdálkodásba, mint a szivacsváros, vagy a kaszálatlan május, amit most településvezetők és új kormányzati szereplők is a zászlajukra kezdenek tűzni, nem összefüggés nélkül azzal a súlyos tavaszi aszályhelyzettel, ami a 2022-es, eddigi horror nyár negatív meghaladását jelentheti.
A faültetésben kísérleteztünk szerkezeti talajokkal, amit Stockholm Faültetési Rendszerként ír le a szakma. A klímaváltozáskori zöldfelületgazdálkodás a feje tetejére állította az eddigi hagyományos zöldfelületüzemeltetési elveket, először értetlenséget szültek a kezdeményezéseink, majd követőket. A helyzet új és újabb – a túlélést, az alkalmazkodást – jelentő eljárások kidolgozására, állandó kísérletezésre ösztönöz bennünket. Így született meg a FŐKERT és a Főváros közös műhelyében az új faültetési protokoll is, aminek egyik részeleme, hogy mi kerül be az ültetőgödörbe és mekkora mennyiség az. Szerkezeti talaj, olyan anyag, ami levegősebbé, vízet megtartóbbá, tápanyagban gazdagabbá, és nagyobbá, szélesebbé teszi az ültetőhelyet, javítja a talajt.
Ez lesz a Budapest Faültetési Rendszer, ahol a fiatal fáknak esélye van az aszály átvészelésére, a tápanyagfelvételre, a levegősebb, kevésbé tömörödödött élőhelyre és a közvetlen környezetükben a talajtakarásra. A keveréknek a FŐKERT által előállított komposzt éppen úgy része, mint az eddig tetőkertekben szerkezeti talajként használt barnakőszén bányák meddőjéből kinyerhető, tápanyagban gazdag vörös salak, vagy a homok és agyagfrakciók. Az új fák szél elleni védelmében biztosított támberendezések terpeszben állnak, nagyobb beöntözési tányért biztosítanak és a felszinüket nagy vastagságban takarja ágdarálék vagy komposztrostalj mulcs a kiszáradás ellen. Valamint távol tartja a damilos fűkaszást a fiatal fák kérgétől, hogy ne szenvedjenek olykor gyógyíthatatlan sérülést.
Mindazonáltal a fiatal fák, különösen a most februárban-márciusban kiültetettek óriási veszélyben vannak a közelgő és pusztító nyár miatt, hiszen még nem gyökeresedtek be, nem indult el a gyökérzetük a talajvíz felé, a FŐKERT és a többi kerületi fenntartó öntözési kapacitásai pedig végesek. Tegnap kaptuk a hírt, hogy a VI. kerület a Beeco alkalmazáson keresztül csatlakozni akar az idei Önkéntes Vízadáshoz, a XI. kerület pedig a kaszálatlan májushoz. A VIII. kerület egy az egyben szeretné átvenni a faültetési protokollt, amit a szélesebb nyilvánosságnak a Föld Napja konferencián mutattunk be. Mivé lesz így a Metropol és a méhlegelőzéses “vezércikkek”?
Vészhelyzet lesz a nyáron, (na nem háborús, hanem klimatikus) amit tavaly is csak a civilek, felelős vállalatok erejével tudtunk tompítani. Mindazokat, akik máig úgy hiszik, hogy a fák ültetésének támogatásával megmentheti a Bolygót arra kérem, hogy ezt gondolják át, és jótékony kétkezi segítségüket (Önkéntes Vízadás) vagy anyagi támogatásukat (a Főváros által létrehozott Zöld Budapest Alapítvány kész fogadni a felajánlásokat) hangolják át a meglévő fáink megmentésére. Ültetni tudunk, ebben nem szorulunk segítségre, az üres fahelyünk kevés, a frissen ültetetteket megtartani nagyon kevés az emberi és az anyagi kapacitás. Lehet hogy minden idők legpusztítóbb nyara jön a fővárosban, minden segítségre szükségünk lehet.
Fotón egy Tabánban új módszerekkel, szerkezeti talajjal kialakított fahely, még talajtakarás, mulcsolás és a kéreg hősokk (héjaszás) elleni fehérre festése előtt.
forrás: Bardóczi Sándor
