2026. első négy hónapjában a világon az erdő- és vegetációtüzek által érintett területek nagysága új rekordot ért el. Globálisan közel 371 millió hektár égett le, ami mintegy 20%-kal meghaladja a korábbi január–áprilisi időszakok maximumát. Afrikában különösen súlyos a helyzet, ahol az idei év első négy hónapjában regisztrált leégett terület 23%-kal magasabb volt az eddigi rekordnál. A műholdas megfigyelések alapján a tűzaktivitás növekedése már nem regionális anomália, hanem világméretű tendencia.
A közvélekedéssel ellentétben az erdőtüzek túlnyomó többsége nem kizárólag természetes eredetű, ugyanakkor bizonyos ökoszisztémákban (például a szavannákon, füves pusztákon vagy boreális erdőkben) a természetes tüzek az ökológiai rendszer részét képezik. Villámcsapások, extrém száraz időszakok vagy hőhullámok természetes módon is kiválthatnak tüzeket, amelyek egyes régiókban hozzájárulnak az ökoszisztémák megújulásához.
Napjainkban azonban globális szinten a tüzek jelentős részét közvetlenül vagy közvetve emberi tevékenység idézi elő, miközben a klímaváltozás egyre kedvezőbb feltételeket teremt a gyors és intenzív tűzterjedéshez. Ide tartoznak az ellenőrizetlen mezőgazdasági égetések, az illegális tarló- és bozótirtások, az infrastruktúra hibái, az energiavezetékekből származó szikraképződés, a gondatlan tűzhasználat, valamint a szándékos gyújtogatások. Számos térségben – különösen Dél-Amerikában, Közép-Afrikában és Délkelet-Ázsiában – az erdőtüzeket gyakran területszerzési céllal alkalmazzák, elsősorban mezőgazdasági expanzió vagy legelőterületek kialakítása érdekében.
A klímaváltozás szerepe kulcsfontosságú a tüzek intenzitásának és terjedési sebességének növekedésében. Az emelkedő globális átlaghőmérséklet, a gyakoribb és hosszabb hőhullámok, valamint a csapadékeloszlás átalakulása következtében jelentősen csökken a növényzet és a talaj nedvességtartalma. Ez olyan környezetet hoz létre, ahol a biomassza gyúlékonysága drasztikusan megnő. A kiszáradt vegetációban egy kisebb emberi hiba is gyorsan nagykiterjedésű, intenzív tűzzé alakulhat. Tudományos vizsgálatok szerint a klímaváltozás nem feltétlenül növeli minden régióban az erdő- és bozóttüzek számát, azonban egyértelműen fokozza a tűzterjedéshez kedvező meteorológiai feltételek gyakoriságát és időtartamát.
Európában az elmúlt évek során a mediterrán térség vált a legsérülékenyebb régióvá. Görögországban, Portugáliában, Spanyolországban és Olaszországban az extrém nyári hőmérsékletek és az elhúzódó aszályok következtében egyre gyakoribbak a nagy intenzitású, gyorsan terjedő erdőtüzek. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség elemzései szerint a tűzszezon hossza több régióban is jelentősen kitolódott, miközben a regenerációs képesség csökken.
Magyarországon az erdőtüzek döntő többsége szintén emberi eredetű. A leggyakoribb kiváltó okok között szerepel az illegális avar- és tarlóégetés, a gondatlan szabadtéri tűzhasználat, a nádasok illegális égetése, valamint az eldobott cigarettacsikkek. A klímaváltozás hatására hazánkban is egyre gyakoribbak a hosszan tartó nyári száraz periódusok és a hőhullámok, amelyek jelentősen növelik az Alföld és a szárazabb erdőállományok tűzkockázatát. Emiatt egy korábban lokális és gyorsan kontrollálható tűz ma már rövid idő alatt súlyos ökológiai és gazdasági károkat okozhat.
Az erdőtüzek következményei messze túlmutatnak az érintett területeken. A nagykiterjedésű tüzek jelentős mennyiségű szén-dioxidot és aeroszolt juttatnak a légkörbe, rontják a levegőminőséget, gyorsítják a biodiverzitás csökkenését, valamint tovább erősítik a globális felmelegedés és az ökoszisztéma-degradáció közötti negatív visszacsatolási folyamatokat.
forrás: MCC Klímapolitikai Intézet
