A Tisza menti árvízvédelmi területeken 13 év alatt olyan véderdőrendszer jött létre, amely egyszerre szolgálja a gátak védelmét, a táj vízháztartásának javítását és az élővilág gazdagodását. A NEFAG Zrt. közreműködésével megvalósított erdőtelepítés ma már nemcsak műszaki védelmi funkciót lát el, hanem zöldfolyosóként, élőhelyként és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyik jó példájaként is értelmezhető.
A Tisza árvízvédelmi térségében ma már jól látható eredménye van annak a több mint egy évtizeddel ezelőtt megvalósított erdészeti munkának, amelynek célja a gátak védelme és a táj ökológiai megerősítése volt. A Hanyi-Tiszasülyi árvízi tározó és a Nagykunsági tározó térségében kialakított véderdők olyan területeken jöttek létre, ahol korábban nyílt, fátlan mezőgazdasági területek húzódtak. Mára ezek a sávok összefüggő, élő, fajgazdag zöld infrastruktúrává váltak, amelyek egyszerre töltenek be árvízvédelmi és természetvédelmi szerepet.
A véderdők elsődleges feladata a gátak védelme. Árvíz idején a tározókban nagy kiterjedésű vízfelület alakulhat ki, amelyet a szél hullámzásba hozhat. A hullámverés jelentős eróziós terhelést jelenthet a töltésekre és az épített védművekre, ezért az ilyen területeken kiemelten fontosak azok az erdősávok, amelyek mérsékelni tudják ezt a hatást. A Tisza menti véderdők tehát nem pusztán tájképi vagy ökológiai elemek: az árvízvédelmi rendszer szerves részei.
A NEFAG Zrt. a KEFAG Zrt.-vel konzorciumban vett részt abban a 2013-ban indult munkában, amelynek keretében a véderdők megtervezése és kivitelezése megvalósult. A feladat nagyságrendje kiemelkedő volt: összesen mintegy 42 kilométer hosszan, 235 hektáron kellett erdőt telepíteni, a munkához pedig körülbelül 2,2 millió csemetét használtak fel. Az erdőtelepítés során 11 fafaj kapott szerepet, a tervezés pedig tudatosan törekedett arra, hogy a véderdő ne egyetlen fafajból álló sáv legyen, hanem változatos, többszintű, hosszú távon is működő erdőszerkezet.
A véderdők a Tisza menti tájban ökológiai folyosóként is működnek: kapcsolatot teremtenek korábban elszigeteltebb erdőfoltok, fasorok és élőhelyek között, segítik a fajok terjedését, és biztonságosabb, változatosabb élőhelyhálózatot alakítanak ki. Ahol korábban egybefüggő szántó vagy nyílt terület volt, ott ma erdőszegélyek, cserjesávok, ligetes részek, madaraknak és más élőlényeknek menedéket adó élőhelyek találhatók.
A Tisza árterében létrejött véderdőrendszer jól példázza, hogy a klímaváltozás, az aszályos időszakok és az árvízi kockázatok korában olyan összetett megoldásokra van szükség, amelyek egyszerre szolgálják az emberek biztonságát, a víz megtartását, az élőhelyek fejlesztését és a táj alkalmazkodóképességét. A NEFAG Zrt. meggyőződése, hogy az erdészeti szakértelem, a vízügyi gondolkodás és a természet regenerációs képessége együtt olyan értéket teremthet, amely túlmutat egyetlen beruházáson: hosszú távon élhetőbb, ellenállóbb és gazdagabb tájat hagy maga után.
A Tisza menti véderdőkről készült Erdőmánia-epizód ezen a linken érhető el.
forrás: NEFAG Zrt.
