Kína elültetett 66 milliárd fát, aztán kiderült, hogy teljesen másként viselkedik a telepített erdő, mint a természetesek. A Pekingi Egyetem kutatói szerint az erdők ökoszisztémájára vonatkozó modelleket újra kell gondolni.
Kína az 1970-es évek óta több mint 66 milliárd fát ültetett el, ami a világ egyik legnagyobb végrehajtott erdőtelepítési projektje. Ezek jelentős része a kínai Nagy Zöld Fal részét képzik, amelynek célja, hogy megállítsa az ország elsivatagosodását.
Kínában komoly problémát jelent a mezőgazdaság számára az elsivatagosodás. Peking ezzel a módszerrel igyekszik megakadályozni a Góbi és a Takla-Makán sivatagok terjedését; a „falba” pedig 2050-ig 100 milliárd fát tervez „beépíteni”.
A projekt másik hatalmas előnye, hogy megköti a légköri szén-dioxidot, amire igencsak nagy szükség van a globális felmelegedés idején. 2020-ra ezek az újonnan telepített erdők már 90,31 millió hektárt fedtek le, ami az ország teljes erdőterületének elképesztő, 36,6 százalékát teszi ki – írja az IFLScience.
Bár a projektet évtizedek óta monitorozzák a tudósok, a Pekingi Egyetem kutatóinak nemrég elvégzett vizsgálata új eredményt hozott a témával kapcsolatban. Nevezetesen: ezek az újonnan, mesterségesen létrehozott erdők nem ugyanúgy működnek, mint a természetesek. A felfedezés arra utal, hogy az erdők viselkedésének megértésére használt globális klímamodellek alapvetően tévesek lehetnek.
A műholdakból származó adatok, valamint a gépi tanulás segítségével a kutatók összehasonlították, hogyan reagálnak a telepített és a természetes erdők azonos környezeti feltételek mellett. Azt találták, hogy Kína telepített erdeinek levélborítottsága két-háromszor gyorsabban nőtt, mint a természetes erdőké. Ez a hipernövekedés részben a fák korával függ össze, mivel a fiatalabb levelek természetesen hatékonyabbak, és fogékonyabbak a szén-dioxid megkötésére.
Van azonban más ok is. Még akkor is, ha a kutatók szigorúan figyelembe vették a fák korát és a helyi növekedési körülményeket az az eredmény jött ki, hogy az ültetett erdők 4,6 százalékkal gyorsabban nőttek a vártnál. Ez a növekedési ugrás még kifejezettebb volt a vegyes és örökzöld erdők esetében, amelyek figyelemre méltóan intenzív reakciókat mutattak a növekvő légköri szén-dioxid-szintre.
A Geophysical Research Letters című tudományos lapban megjelent tanulmány szerint mindez rámutat arra, hogy hiányos a jelenlegi, ökoszisztémákkal kapcsolatos ismeret. Sok ökoszisztéma-modell ugyanis egy kalap alá veszi az összes erdőt, figyelmen kívül hagyva, hogy hogyan és mikor jöttek létre.
Az eredmények azt mutatják, hogy az ember által telepített erdők másként viselkednek, mint ahogy azt a jelenlegi modellek alapján várni lehetne.
Egy nemrég elvégzett vizsgálat azt is megmutatta, hogy a Taklamakán-sivatag körül ültetett hatalmas faállomány évente körülbelül 8,3 millió tonna szén-dioxidot nyelt el, miközben 2004 és 2017 között körülbelül 6,7 millió tonnát bocsátott ki. Vagyis az erdő szén-dioxid-elnyelővé vált, és több üvegházhatású gázt vont ki a légkörből, mint amennyit kibocsátott.
Bár az erdősítés nem jelent csodafegyvert a klímaváltozás ellen, kezdő lépésnek egész biztosan nem rossz.
forrás: HVG
