Felhívás CIVIL ERDŐPROGRAM megalkotására

2026.07.28.

6 perc olvasás

Közös gondolkodásra, összefogásra, együttműködésre hívunk mindenkit, AKINEK FONTOS AZ ERDŐK ÜGYE, akinek bármilyen gondolata, véleménye, javaslata van az erdőgazdálkodásról, az erdők kezeléséről és fenntartásáról.

A feladat, aminek teljesítésére várunk minden jószándékú, elhivatott, segíteni kész FÖLDLAKÓT, egy olyan civil véleményeken alapuló erdőprogram javaslat kidolgozása, amely meghatározza a jelenlegi tudásunk szerinti legfontosabb közérdekű célokat, annak érdekében, hogy az ERDŐ ÉS A TÁRSADALOM kapcsolata ismét kiegyensúlyozottá váljon.

Hazánk legfontosabb környezeti problémái közül valószínűleg mindenkinek az elsők között jut eszébe a KLÍMAVÁLTOZÁS, A BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG CSÖKKENÉSE és a kritikus VÍZHIÁNY. Valamennyi probléma kezelésében MEGKERÜLHETETLEN TÉNYEZŐ A MAGYAR ERDŐ és az abban folytatott gazdálkodás. Az erdészek munkáját napjainkban a társadalom szereplői részéről rendkívül sok kritika érte. A nemrég elkészült civil Klímatörvény-javaslat is külön foglalkozik az erdőkkel.

Az ERDŐ ÉS AZ EMBER KAPCSOLATA olyan KÖZÜGY, amelyről való gondolkodásba a civil társadalom mind szélesebb körét kell bevonni.

A Klímatörvény-tervezet elkészítése során tapasztalt példaértékű összefogás az egész civil társadalmat megmozgatta. A Kerekerdő Alapítvány támogató szakértőiként azt reméljük, hogy az erdők ügyével kapcsolatos hasonló kezdeményezés is jelentős aktivitást vált majd ki.

Arra vállalkozunk, hogy összegyűjtjük a civil társadalom körében megfogalmazódó véleményeket, javaslatokat, annak érdekében, hogy ezekből összeállítható legyen egy cselekvési terv, egy program a magyar erdőkkel való gazdálkodás, a természetvédelmi erdőkezelés, az erdők helyreállítása témakörében. Kezdeményezésünket a Magyar Természetvédők Szövetsége is támogatja!

Ennek érdekében felhívunk minden olyan civil szervezetet és személyt, aki magáénak érzi a kihívást, hogy vegyen részt a magyar erdők állapotát meghatározóan befolyásoló nemzeti erdőprogram-javaslat kialakításában.

Mert akkora a baj és olyan sok a kihívás, hogy csak akkor tudunk érdemben előre haladni, ha van egy világos időrendi és prioritás szerinti sorrend, ami meghatározza, hogy mivel kell foglalkozni. Szűkösek az erőforrásaink, az idő szorongat, így muszáj sorrendet állítani, ezt szolgálja maga az erdőprogram. A programba tartoznak a megoldáshoz szükséges eszközök is. Erre az igazgatásnak kell majd a következő szakaszban még pontosabb ajánlatot tennie.

Honlapunkon megtalálható az az Alapjavaslat, amely egyfajta gondolatébresztő vitaanyag a civil erdőprogramhoz várt javaslatokhoz. Ehhez készült egy Adatlap, amely egyfajta sorvezető a témakörök átgondolására. Ennek kitöltésével várjuk a javaslatokat. Készítettünk egy Felhívást is, amelyben ismertettük a civil erdőprogram sajátságait, a véleményezés és a beérkező vélemények feldolgozásának javasolt módszertanát, valamint egy javasolt időbeli ütemezést. Ajánljuk még áttanulmányozásra a Környezet- és Természetvédő Szervezetek Országos Találkozóin 2003 és 2018 között született ZÖLD OT ERDŐ ÁLLÁSFOGLALÁSOK összedolgozott anyagát.

Nemzeti Erdőprogram – célterületek és intézkedések meghatározása

I. Az erdők közérdekű szolgáltatásainak, a jövő erdeinek beazonosítása terepi szinten

Az erdőkben a közérdekű célok pontos beazonosítása érdekében felül kell vizsgálni és át kell alakítani, bővíteni kell az egyes erdőrészletek elsődleges és további rendeltetéseit, az előírásokat ezen közérdekű célok megvalósítása érdekében kell meghatározni.
Az erdőkben folyó gazdálkodás, az erdők kezelése esetén cél a társadalmi jól lét, ehhez eszköz a gazdaság, a környezet viszont a feltétel és egyben korlát. Szükséges tehát egy olyan értékelési rendszer, amely az erdők ökológiai értékét állapítja meg, amelyhez a természetességi kategóriák rendszere kiindulási alap lehet. Ezen túl az erdők értékelésében kiemelt szerepe van azok helyi szintű társadalmi fontosságának, a társadalmi igények megállapításának.
Az erdők területének növelése érdekében elsősorban a természetes úton beerdősült területek tovább fejlődését kell támogatni, megőrizve az ott kialakult magasabb ökológiai értéket.
Az erdőtelepítésre javasolt területek kijelölésének szempontjait össze kell hangolni más szakterületek, ágazatok érdekeivel, céljaival (hol ne legyen erdő: értékes gyepek, vizes élőhelyek, magas értékű szántók védelme), valamint az éghajlatváltozás várható hatásaival.
Az erdők védelmi szerepének felértékelődésével az alacsonyabb természetességi kategóriájú erdőkben is, amelyek elsősorban kifejezetten gazdasági rendeltetésűek, támogatni, ösztönözni kell a védelmi funkciók elismerését, kialakítását, mivel a jövőben a legtöbb fával borított területnek lesz ilyen szerepe.

II. Védett és Natura 2000 erdők kezelése

A nemzeti parkok zónabeosztásának kialakítása.
A természetvédelmi erdőkezelés bevezetése és az arra alkalmas területek kijelölése.
Új üzemmód, például természetvédelmi erdőkezelési üzemmód létrehozása, feltételeinek kidolgozása, a jelenlegi üzemmódok tartalmi felülvizsgálata.
Természetvédelmi kezelési tervek és Natura 2000 fenntartási tervek elkészítése, összehangolása más tervezési rendszerekkel.
A természetességi kategóriák pontosabb elkülönítését biztosító új szempontok, állapotjelzők kidolgozása és alkalmazása. A védelem formáinak újragondolása, például helyi védelem, vagy kisebb objektumok, természeti elemek védelmének megerősítése, újra szabályozása.

III. Klímavédelem

Folyamatos erdőborítás biztosítása minél nagyobb területen, elsősorban örökerdő és faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódra való átállással.
A tarvágás és rövid átmeneti megvalósítási idejű végvágások általános korlátozása (területi kiterjedés, megvalósítás ideje, élőhelyi elemek visszahagyási kötelezettsége stb.) az első három természetességi kategóriájú erdőben, valamint nemzeti parkban és fokozottan védett területen.
Tarvágások területi kiterjedésének és időbeli végrehajthatóságának korlátozása a 4-5. természetességi kategóriájú erdőkben (ahogy az a korábbi erdőtörvényekben szerepelt).
Az erdő-környezetvédelmi támogatások bővítése, erősítése.
Felnyíló erdők, illetve a fátlan állapotban tartás legalizálása igazoltan bekövetkezett környezeti állapotváltozás esetén.
Erdősávok, fásítások szerepének helyreállítása, rekonstrukciójuk.
Ki kell dolgozni az erdei termőhelyeket legjobban szolgáló, elsősorban természetalapú vízmegtartási módszereket, a vastag holt faanyag visszahagyására is alapozva.

IV. Állami (kincstári/nonprofit) erdővagyon gazdálkodás

Átláthatóság, közhasznúság biztosítása – non–profit szervezet, legmagasabb szintű közérdekű elvárások megvalósítása.

A rövid-, közép- és hosszútávú kezelési célokat erdőrészlet szinten is megismerhetővé, érthetővé kell tenni, be kell mutatni.

Professzionális állami erdőgazdálkodási szolgáltatás biztosítása – ha már beavatkozunk az erdők életébe, akkor azt olyan technológiával és olyan szaktudással tegyük, amely a legkisebb sérülést okozza.

V. Magánerdőgazdálkodás fejlesztése

Biztosítani kell az erdőtulajdonosok jogainak védelmét, tájékozottságukat, motiválni kell őket az erdőgazdálkodás beindítására.
Az erdészeti szakirányítók, mint az erdőgazdálkodás terepi végrehajtásának szakszerűségét biztosító személyek szerepét erősíteni kell, ugyanakkor a szakszerűtlenül végzett tevékenység gyakorlóit korlátozni kell vagy el kell távolítani.
A klímaváltozás és a talajvízszint csökkenés miatt átalakuló tájhasználat lehetőségei között – elsősorban az Alföldön – a magánerdők szerepét, jövőbeni használatát, fenntartását újra kell gondolni.
Fokozott támogatást szükséges biztosítani a közérdekű célok megvalósítására, a korlátozások ellentételezésére, kiemelt természetvédelmi érdek vagy egyéb közérdek esetén az erdők állami tulajdonba vételére.

VI. Erdészeti, természetvédelmi igazgatás megerősítése, intézményi garanciák

Erős, országos hatáskörű főhatóság(ok) kialakítása szükséges az erdőgazdálkodás, természetvédelem és vízgazdálkodás felügyeletére és tevékenységeik összehangolására. Az együttműködés lehetséges célterületeit ki kell jelölni, meg kell határozni az együttműködés kereteit, fórumait.
Az Országos Erdő Tanács résztvevőinek körét felül kell vizsgálni, és funkcióit meg kell erősíteni, ki kell egészíteni.
Az erdőből származó fatermékek jogszerű származásának, az erdőirtásmentességnek az igazolását, felügyeletét hatékonnyá kell tenni (EUTR és az EUDR rendelet végrehajtása). Így lehet biztosítani azt, hogy az erdőkből faanyag csak az erdő egyéb közérdekű céljainak sérelme nélkül kerüljön kereskedelmi forgalomba.

VII. Az erdővédelemmel kapcsolatos monitoring és kutatás, a vadlétszám csökkentése

A vadlétszám csökkentése, az erdőket folyamatosan érő, azok természetes működését, felújulását, növekedését, fejlődését akadályozó vadhatás megszüntetése szükséges.
Az erdőket ért károsítások és az erdők állapotváltozásainak folyamatos észlelése, nyomon követése, értékelése az erdőkről való gondolkodás és a felelős döntéshozatal alapja.
Pontosabb és hatékonyabb terepi adatgyűjtés, az adatok értékelése és a hozzáférés biztosítása, professzionális nyilvántartási és elemző informatikai rendszerek fejlesztése szükséges, összehangolva más természeti elemekre vonatkozó adatgyűjtési és nyilvántartási rendszerekkel.
Az erdők anyagi jellegű szolgáltatásai mellett mielőbb láthatóvá, mérhetővé, megjeleníthetővé kell tenni az erdők nem anyagi jellegű szolgáltatásait.

VIII. Vidékfejlesztés – erdészeti támogatások, szénkreditek

A meglévő erdők védelmét, helyreállítását, támogatását kell elsősorban biztosítani.
A vidékfejlesztési programban (KAP) az erdőben megvalósítandó közérdekű célok teljesítése érdekében az erdészeti támogatásokat felül kell vizsgálni, fel kell gyorsítani a pályázatok bírálatát és a kifizetéseket.
Az ÜHG kvótakereskedelem erdők után járó forrásait fel kell mérni, e forrásokat az Erdőprogram egyes intézkedéseinek támogatására kell fordítani, erre vonatkozó világos elszámolást kell kialakítani.
Elsősorban az erdő védelmi és közjóléti funkcióinak erősödését szolgáló beavatkozásokat, fejlesztéseket kell előnyben részesíteni, ezek esetében a támogatások magas szintjét, forrását célszerű biztosítani.

IX. A tűzifa felhasználás feltételeinek javítása

Stratégiai tűzifa készlet kialakítása szükséges az átmeneti energiahiány áthidalása és az erdők kampányszerű terhelésének elkerülése, a szociális tűzifa program biztonságos megvalósítása érdekében.
Kiemelt környezetvédelmi érdek mielőbb bevezetni a legfeljebb 20 % relatív nedvességtartalom alatti tűzifa forgalmazását, valamint a legjobb hatásfokú tüzelési technikákról és eszközökről szóló széleskörű lakossági ismeretterjesztést kell folytatni.
A tűzifa erőművi felhasználásának újra szabályozása szükséges, a helyi (intézményi, települési) fűtőművek támogatására eszközöket és megfelelő ismereteket kell biztosítani.

X. A fa, mint emberbarát nyersanyag felhasználásának fejlesztése

Meg kell vizsgálni a hazai és az import faanyagok minél szélesebb körű felhasználásának lehetőségeit a minél magasabb feldolgozottsági fok elérése érdekében.
A kitermelt faanyag fűrészipari felhasználását lehetőség szerint a kitermelése helyéhez legközelebb, a helyi elsődleges fűrészipari kapacitás bővítésével célszerű megoldani.

A Nemzeti Erdőprogram megvalósítását éves szintű beszámolással, nyomon követéssel, értékeléssel kell biztosítani, amiben a közigazgatásnak és a társadalom képviselőinek egymást kiegészítve, egyenrangú partnerként kell együttműködniük.

Az erdők sorsáról egységesen érdemes gondolkodni, mivel minden erdő közös tulajdonsága, hogy többcélú szolgáltatást képesek nyújtani, és pillanatnyi állapotuktól függetlenül szerves egységet alkotnak. Még a gyengébb adottságú „alig” erdők is magukban hordozzák az „igazi” erdővé válás lehetőségét. És az erdők így együtt, más tájhasználati formákkal kiegészülve, egymás között átmenetet biztosítva szolgálják azt a természeti környezetet, amely a felmerülő társadalmi, klímavédelmi és gazdasági kihívásokra megfelelő válaszokat tud adni.

Számítunk a segítségedre, gondolataidra, véleményedre, hogy minél szélesebb körből érkező jelzésekre tudjuk építeni az erdőprogram első változatának kialakítását. Kérünk, ha teheted, továbbítsd ezt a közleményt, illetve oszd meg minél szélesebb körben!

A Kerekerdő Alapítvány szakértői-szerkesztői csapata:
Ferenczy András
Frank Tamás
dr. Gálhidy László
Gyöngyössy Péter
Kiss János
Kiss Tibor
Kondor István
Lapos Tamás
dr. Malatinszky Ákos
dr. Nagy Dániel
dr. Standovár Tibor
dr. Tímár Gábor

Kapcsolat:
Lapos Tamás, telefon: 30/449-7309,
e-mail: lapostamas66@gmail.com illetve civilerdoprogram@gmail.com