2026 szeptemberétől több, egymással összefüggő intézkedés is érinti a tűzifa piacát. Az áfa 27-ről 5 százalékra csökkentése mellett az állami erdőkből származó lakossági tűzifa árának korlátozása és a szociális tüzelőanyag-program keretének bővítése is hatással lehet a piaci folyamatokra. A vásárlók szempontjából várható változásokról már több helyen olvashattunk, de milyen következményekkel járhatnak ezek az intézkedések a tűzifa piacára, különösen az erdőgazdálkodókra és a tűzifakereskedőkre nézve? A kérdés megválaszolásához az erdei faanyag energetikai célú felhasználásban betöltött szerepét is érdemes áttekinteni.
Az áfacsökkentés hatása
2026. szeptember 15-től 27 százalékról 5 százalékra csökkent a meghatározott tüzelőanyagok általános forgalmi adója. A változás a tűzifán túl több, fűtési célra használt faalapú terméket is érint.
Az 5 százalékos adómérték alá tartozó termékkört az Áfa tv. nem egyszerűen a „tűzifa” elnevezéssel határozza meg, hanem vámtarifaszámokra és termékmeghatározásra is hivatkozik. A NAV tájékoztatása szerint ide tartozik a
- a tűzifa hasáb, tuskó, rőzse, köteg vagy hasonló, mint például a rövid rönkdarab, rendszerint kéreggel, a méteres tűzifa, a hasított rönk, az ág, a durva gally, a venyige és a gyökér (VTSZ 4401 11 és 4401 12),
- továbbá a fűtési célú fűrészpor, fahulladék és -maradék pellet, brikett vagy hasonló alakra tömörítve (VTSZ 4401 31 és 4401 39).
Ugyanakkor nem tartozik ide önmagában a fahulladék és -maradék, így például: széldeszka, szegély, nyesedék, törött deszka, kéreg, gyaluforgács, egyéb gyártási hulladék.
Fontos! Az 5 százalékos adómértékhez nem elegendő a megfelelő VTSZ-besorolás: a terméknek a jogszabály szerinti szöveges meghatározásnak is meg kell felelnie, és a kedvezményes kulcs csak fűtési célú felhasználás esetén alkalmazható. Utóbbi kitétel felveti a vevő felelősségét. A VTSZ-besorolást az Áfa tv. alapján a 2018. január 1-jén hatályos Kombinált Nómenklatúra (KN) szerint kell elvégezni.
Mit jelent ez az árakban?
Az áfacsökkentés hatását egy egyszerű példán keresztül lehet a legjobban bemutatni. Ha egy áfakörbe tartozó erdőgazdálkodó vagy kereskedő 30 000 Ft/m³ nettó áron értékesít tűzifát, akkor a vevő változatlan nettó ár mellett 6 600 Ft/m³-rel kevesebbet fizet.
| 2026. szeptember 14-ig | 2026. szeptember 15-től | |
| Nettó ár | 30 000 Ft | 30 000 Ft |
| ÁFA | 8 100 Ft | 1 500 Ft |
| Bruttó ár | 38 100 Ft | 31 500 Ft |
Az áfacsökkentés az értékesítéshez kapcsolódó szolgáltatások – így különösen a tűzifa kiszállítása – szempontjából is fontos kérdéseket vet fel. Az Áfa tv. 70. § (1) bekezdés b) pontja alapján az értékesített termékhez kapcsolódó járulékos költségek, így különösen a fuvarozás költségei, az adóalap részét képezik. Ha tehát a kiszállítás a tűzifa értékesítéséhez kapcsolódó járulékos költségnek minősül, annak ellenértéke a tűzifa értékesítésének adójogi sorsát követi akkor is, ha a számlán külön tételként szerepel. Fontos viszont, hogy a tűzifát értékesítő vállalkozó a számlázást illetően akkor jár el helyesen, ha az értékesítést, illetve az annak adóalapjába tartozó fuvarozási szolgáltatást egy számladokumentumba foglalja.
Az értékesítéstől függetlenül, önálló szolgáltatásként nyújtott fuvarozás esetében – amikor tehát a tűzifát egy harmadik fél szállítja ki a vevőnek – annak áfakezelését külön kell megítélni. Magyarán: önmagában a tűzifa szállításra hivatkozás nem kellő alap a szállítás kedvezményes áfával való kiszámlázására.
Az állami erdőkből származó lakossági tűzifa árának korlátozása
Az áfacsökkentéssel párhuzamosan a kormány korlátozta az állami tulajdonú erdőkből származó, az állami erdészeti társaságok és költségvetési szervek által a lakosságnak értékesített tűzifa árát: annak nettó ára nem haladhatja meg a 2026. január 1-jén alkalmazott lakossági fogyasztói nettó árat.
Az intézkedés tehát nem általános érvényű, de a piac egészére hatással lehet, hiszen a meghatározó állami erdőgazdaságok árpolitikája nagymértékben befolyásolja a tűzifa-piacot. Célja egyfelől a lakossági tűzifa árának általános szinten tartása, másfelől annak biztosítása, hogy az áfacsökkentés haszonélvezője a jogalkotó céljával összhangban a lakosság legyen. Az egyes erdőgazdaságok tűzifaárai azok honlapján érhetőek el.
Az áfacsökkentés hatásai az értékesítők közötti versenyre
Az áfacsökkentésnek az értékesítők közötti versenyre is lehet hatása. Ha egy áfakörös és egy alanyi adómentes értékesítő (utóbbi jellemzően magán erdőgazdálkodó) egyaránt 30 000 Ft-os nettó áron kínálja a tűzifát, akkor a vásárló által fizetett ár az alábbiak szerint változik:
| Értékesítő típusa | 2026. szeptember 14-ig | 2026. szeptember 15-től |
| Áfás erdőgazdálkodó | 38 100 Ft/m³ | 31 500 Ft/m³ |
| Alanyi adómentes erdőgazdálkodó | 30 000 Ft/m³ | 30 000 Ft/m³ |
| Különbség | 8 100 Ft/m³ | 1 500 Ft/m³ |
Az áfakörös értékesítő korábbi, 8 100 Ft/m³-es bruttó árhátránya tehát ebben a példában 1 500 Ft/m³-re mérséklődik. Ez első megközelítésben kiegyensúlyozottabb versenyt jelez előre.
Másképp élheti meg ugyanakkor az áfacsökkentést az az alanyi adómentes értékesítő, aki a tűzifa árát eddig az áfakörös értékesítők bruttó árához igazította, azaz – a példánál maradva – 30.000 Ft és 38.100 Ft között határozta meg. Az így elért többletbevétel nem feltétlenül jelentett számára extra profitot: részben vagy egészében azt a hátrányt ellensúlyozta, hogy a termelési költségeihez kapcsolódó áfát nem tudta visszaigényelni. Az áfacsökkentés nyomán azonban nehezebben érvényesítheti a korábbi árszintet, hiszen a vevők számára az 5%-os áfát tartalmazó, alacsonyabb bruttó ár válik viszonyítási alappá. Ha ezért a korábbi árszintet fenn kívánja tartani, nagyobb szerepet kaphat az ár mellett az értékesítés egyéb feltétele, például a kiszolgálás, a szállítás vagy a tűzifa minősége.
Megduplázódik a szociális tüzelőanyag-program kerete
A Szociális Tüzelőanyag Program keretösszege a 2026–2027-es teljes fűtési szezonra 5 milliárd forintról 10 milliárd forintra emelkedik. A program célja, hogy a rászoruló háztartások számára segítséget nyújtson a téli tüzelőanyag beszerzéséhez.
A program elmúlt tíz évében összesen mintegy 2 millió m³ tűzifát osztottak ki. A keretösszeg megduplázása a támogatott tüzelőanyag mennyiségének növekedését is lehetővé teheti, ami a tűzifa iránti keresletre is hatással lehet.
Fontos, hogy a támogatásra nem közvetlenül a lakosság pályázik: a programban részt vevő települési önkormányzatok a saját rendeletükben meghatározott feltételek szerint biztosítják a szociális célú tüzelőanyagot a rászorulóknak.
Mekkora szerepe van a tűzifának a lakossági fűtésben?
A tűzifa továbbra is fontos szerepet tölt be a magyar háztartások energiaellátásában. A hivatalos ágazati statisztikák alapján az erdőtervezett erdőkben egy év alatt kitermelt faanyag mintegy fele energetikai célú hasznosításra kerül, amelyen belül meghatározó, mintegy kétharmados arányt képvisel a lakossági tűzifa felhasználása. Mintegy 600 ezer háztartásban a tűzifa a fő fűtési energiaforrás.
A lakossági tűzifa-felhasználás mennyisége az elmúlt években összességében viszonylag stabilnak mutatkozik. Az adatokban ugyanakkor időszakosan jelentősebb elmozdulásokat is okozhatnak a lakossági tűzifa-ellátást és -árakat befolyásoló kormányzati intézkedések, amilyen például a 2022–2023-as hatósági áras Tűzifaprogram volt, amely az állami erdőgazdaságoknál maximált áron tette lehetővé a tűzifa vásárlását. Hasonló hatással járhatnak a jelenlegi intézkedések is: az 5 százalékos áfa, az állami erdőgazdaságok lakossági tűzifaárainak korlátozása és a szociális tüzelőanyag-program bővítése rövid távon növelheti vagy stabilizálhatja a lakossági tűzifa iránti keresletet.
A tűzifa lakossági szerepe ugyanakkor hosszabb távon változhat. A korszerűbb, alternatív fűtési és energiatermelési megoldások – elsősorban a hőszivattyúk és a napelemes rendszerek – terjedése több térségben a tűzifa-felhasználás stagnálását, illetve fokozatos mérséklődését eredményezheti.
forrás: NAK Erdészet
