FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.

COP31, az ENSZ 2026. évi Éghajlatváltozási Konferenciája

Antalyában (Türkiye) ezekben a napokban (november 9. és 20. között) zajlik az ENSZ 2026. évi Éghajlatváltozási Konferenciája. Az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) november 16-án üdvözölte, hogy 23 ország támogatta azt a kezdeményezést, amelynek célja, hogy a bozóttüzek elleni védekezésre vonatkozó növekvő politikai kötelezettségvállalásokat a 2026-os Konferencián (COP31) a helyszínen tett gyakorlati intézkedésekké alakítsa.

Az integrált tűzgazdálkodásról szóló antalyai cselekvési tervet a Török Köztársaság irányítja a COP31-elnöksége keretében; a kezdeményezés társvezetői Brazília és a Koreai Köztársaság, a munkát pedig a FAO – a Globális Tűzgazdálkodási Központon (Global Fire Management Hub) keresztül –, valamint az Erdők és Éghajlat Vezetőinek Partnersége (Forest & Climate Leaders’ Partnership) támogatásával.

„az országok tanulhatnak egymástól és gyorsabban cselekedhetnek”

Az ország által vezetett, önkéntes terv célja, hogy a bozóttüzek elleni ellenálló képességgel kapcsolatos politikai kötelezettségvállalásokat összehangolt cselekvéssé alakítsa a fokozott együttműködés, a közös tanulás és a gyakorlati megoldások bővítése révén.

„A bozóttüzek kockázatának mértéke és összetettsége azt jelenti, hogy az országok nem tudják ezt a kihívást elszigetelten megoldani” – mondta Zhimin Wu, az FAO főigazgató-helyettese és az Erdészeti Osztály igazgatója.

„Az Antalya Akcióterv értéke abban rejlik, hogy összekapcsolja a nagyon különböző tapasztalatokat – a megelőzéstől és a közösségi fellépéstől kezdve a technológián, a tájgazdálkodáson és a nemzetközi együttműködésen át –, így az országok tanulhatnak egymástól és gyorsabban cselekedhetnek” – tette hozzá.

Közös válasz a növekvő fenyegetésre

Az éghajlatváltozás és a földhasználat változásai miatt egyre gyakoribbak és súlyosabbak az erdőtüzek, a szélsőséges tűzesemények száma pedig várhatóan akár 50 százalékkal is növekedni fog az évszázad végére.

A 2025-ös globális erdészeti erőforrás-felmérés szerint 2007 és 2019 között átlagosan évente 261 millió hektárnyi földterületet érintettek tűzvészek, amelynek közel fele erdő volt. A füst és a tűz okozta szennyezés átlépheti a határokat, hatással lehet az emberi egészségre, a biológiai sokféleségre és az ökoszisztéma-szolgáltatásokra.

A közelmúltbeli nemzetközi kötelezettségvállalások – beleértve az integrált tűzkezelésről szóló isztambuli jelentést, a G7-ek Kananaskisi tűzvédelmi chartáját, a Belémi Felhívást az integrált tűzkezelésről és a tűzesetekkel szembeni ellenálló képességről, valamint az UNEA-7 határozatát az erdőtüzek globális kezelésének megerősítéséről – egyre növekvő egyetértést tükröznek abban, hogy az erdőtüzek sürgős, összehangolt fellépést és a reaktív tűzoltásról a megelőzés és a felkészültség felé való elmozdulást igényelnek.

A cselekvési terv célja, hogy ezt a konszenzust a gyakorlatba is átültesse. Azzal, hogy a részt vevő országok számára közös közösséget biztosít – ahol megoszthatják egymással az erdőtüzek kezelésének javítása érdekében hozott intézkedéseiket, tanulhatnak egymástól, és profitálhatnak a már létező eszközökből, intézkedésekből és kezdeményezésekből –, mechanizmust kínál a nemzetközi közösség számára, hogy a széttagolt erőfeszítésekről egy összehangoltabb és hatékonyabb globális válaszlépésre térhessenek át.

A terv négy cél köré épül: a nemzetközi együttműködés erősítése, a tudomány és a helyi ismeretek felhasználása az erdőtüzek kockázatának megelőzésére és csökkentésére, a tájak adaptív kezelése, valamint az integrált tűzkezeléshez és az erdőtüzekkel szembeni ellenálló képességhez szükséges erőforrásokhoz való hozzáférés javítása, különösen a fejlődő országokban.

Országok támogatása az elkötelezettségtől a gyakorlatig

Az Antalyai Akcióterv kidolgozását és elindítását a Globális Tűzkezelési Központ és az Erdészeti és Klímavédelmi Vezetők Partnersége támogatta. Az FAO ad otthont a Globális Tűzkezelési Központ titkárságának, amely egy több partnerből álló kezdeményezés, amelyet az FAO és az ENSZ Környezetvédelmi Programja indított 2023-ban. A Globális Tűzvédelmi Központ Titkársága az Akcióterv titkárságaként fog működni, összekapcsolva a résztvevő országokat más partnerekkel, hálózatokkal és a Tűzvédelmi Központ tevékenységeivel az integrált tűzvédelem végrehajtásának megerősítése érdekében.

A Globális Tűzvédelmi Központ (Global Fire Management Hub) szakértelmet, útmutatást, adatokat, eszközöket és hálózatokat köt össze, míg partnerségei és munkacsoportjai támogatják a gyakorlati együttműködést és a tudáscserét.

A partnerek november 16-án mutatták be a cselekvési tervet a COP31 „Magas szintű párbeszéd a technológiáról és az innovációról az integrált tűzvédelem és a tűzesetekkel szembeni ellenálló képesség érdekében” című rendezvényén Antalyában, Törökországban.

Forrás: agrarunio.hu, melynek forrása:
Forrás: fao.org/newsroom, Fotó: ©FAO/Roberto Faidutti

Previous Article

EUDR - kormányrendelet-tervezet



Stihl
(x) hirdetés
Related Posts