FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.

COP17: erősödő biodiverzitás az erdőgazdálkodásban

Az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezménye (CBD) keretében 2026. október 19–30. között, Jerevánban megrendezett 17. Biodiverzitási Konferencia (COP17) egyik fontos eredménye a Jereváni Cselekvési Út (Yerevan Pathway) elfogadása, amely a biológiai sokféleség megőrzésére irányuló nemzetközi együttműködés jövőbeli prioritásait jelöli ki.

A dokumentum jelentősége túlmutat a természetvédelmi szakpolitikán, hiszen megerősíti, hogy a biodiverzitás megőrzése az erdőgazdálkodás jövőjének is meghatározó szempontja. Bár önmagában nem keletkeztet közvetlenül alkalmazandó kötelezettségeket a tagállamok számára, várhatóan hatással lesz az Európai Unió és a nemzeti kormányok jövőbeni szabályozási, támogatási és természetvédelmi döntéseire.

Nemzetközi szinten is erősödik a természetvédelmi szemlélet

A COP17-en elfogadott Jereváni Cselekvési Út mellett a konferencia több konkrét döntést is hozott az erdei biodiverzitás, a védett területek kezelése, a fenntartható vadgazdálkodás és az inváziós idegenhonos fajok témájában. Ezek alapján nemzetközi szinten is erősödik az a törekvés, hogy a természetvédelmi szempontok meghatározó szerepet kapjanak a szakpolitikai és gazdálkodási döntésekben. A döntések azt mutatják, hogy a természetvédelmi szempontok erősödése nem kizárólag európai vagy hazai folyamat, hanem világszintű szakpolitikai irány, amelynek megvalósításában az egyes gazdasági ágazatoknak, így az erdőgazdálkodásnak is fontos szerepe van.

Mit jelenthet ez az erdőgazdálkodás számára?

A nemzetközi biodiverzitási célok és a COP17-en elfogadott döntések alapján várhatóan tovább erősödnek azok a törekvések, amelyek a természetvédelmi szempontok fokozott érvényesítését és a természetközeli erdőgazdálkodási megoldások alkalmazását ösztönzik.

Erdőgazdálkodási szempontból felértékelődhetnek azok a megoldások, amelyek az őshonos fafajokra épülő, elegyes és szerkezetileg változatos erdőállományok fenntartását szolgálják, miközben kiemelt figyelmet fordítanak a természetes felújításra, a holtfa és más mikroélőhelyek megőrzésére, valamint az erdők klímaváltozással szembeni alkalmazkodóképességének erősítésére.

Emellett a vadállomány és az erdőfelújítás kapcsolatának vizsgálata, valamint az inváziós fajok visszaszorítása is egyre fontosabb szerepet tölthet be a nemzetközi és hazai szakpolitikában.

Mindez nem jelenti a gazdasági és ökológiai szempontok szembeállítását. A jövő egyik fontos feladata az erdők gazdasági, ökológiai és társadalmi funkcióinak összehangolása, valamint a biodiverzitási szempontok beépítése a fenntartható erdőgazdálkodás gyakorlatába.

A finanszírozási források is bővülnek

A konferencia egyik jelentős eredménye, hogy megközelítőleg 2 milliárd amerikai dollárnyi új, biodiverzitási célú finanszírozási vállalást és kezdeményezést jelentettek be. A hivatalos összefoglaló többek között a Globális Környezetvédelmi Alap (GEF) kilencedik finanszírozási ciklusához és a Globális Biodiverzitási Keretprogram Alapjához kapcsolódó 560 millió dolláros, a veszélyeztetett fajok megőrzését támogató Species Recovery Alliance keretében vállalt 500 millió dolláros, valamint a magántőke természetvédelmi célú mozgósítását szolgáló Value Nature Fund több mint 330 millió dolláros kezdeményezését emeli ki.

A bejelentett összegek különböző finanszírozási konstrukciókhoz és időtávokhoz kapcsolódnak, nem jelentenek egyetlen, közvetlenül hozzáférhető támogatási keretet. Ugyanakkor jól mutatják, hogy a biológiai sokféleség megőrzése a nemzetközi finanszírozási politikában is egyre nagyobb hangsúlyt kap. A nemzetközi finanszírozási prioritások hosszabb távon az európai és a hazai támogatási rendszerek alakulására is hatással lehetnek a későbbiekben.

Miért fontos mindez?

Magyarország a Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleként maga is tagja annak a nemzetközi együttműködésnek, amelynek keretében a COP17 döntései megszülettek. Az Európai Unió és tagállamai számára a konferencia eredményei a biodiverzitási célok megvalósítására irányuló közös nemzetközi és európai szakpolitikai folyamatba illeszkednek.

A természetközeli erdőgazdálkodás és az erdei biodiverzitás megőrzésének felértékelődése tehát nem csupán hazai természetvédelmi törekvés, hanem egy szélesebb nemzetközi szakpolitikai irány része, amelynek alakításában Magyarország is részt vesz.

A COP17 egyik fontos üzenete, hogy az erdők szerepét a faanyagtermelés mellett a biodiverzitás megőrzése, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás és az ökoszisztéma-szolgáltatások fenntartása szempontjából is egyre nagyobb jelentőségűnek tekintik.

A Jereváni Cselekvési Út és a konferencián elfogadott további döntések alapján egyértelműen kirajzolódik az a nemzetközi szakpolitikai irány, amely szerint a jövő erdőgazdálkodásában a gazdasági, ökológiai és természetvédelmi szempontok összehangolása egyre meghatározóbb szerepet fog kapni.

Forrás: NAK Erdészet / Nahóczki László

Previous Article

Az Év Vállalkozása lett a VELUX



Stihl
(x) hirdetés
Related Posts