A sarkvidéki erdőtüzek Oroszország Távol-Nyugaton tombolnak, és megatonnányi szén-dioxidot szabadítanak fel. A forró, száraz időjárás olyan körülményeket teremtett, amelyek kedveznek a tüzek fellángolásának az Északi-sarkvidéken.
Az intenzív erdőtüzek az Északi-sarkkör felett idén júniusban megatonnányi szén-dioxidot juttattak a légkörbe az EU tudósai szerint. A Copernicus Atmosphere Monitoring Service (CAMS) adatai azt mutatják, hogy a tüzek többsége a távoli, észak-oroszországi Szahai Köztársaságban ég.
Ezek a szezonális tüzek észak felé mozognak, ahogy az éghajlatváltozás miatt az Északi-sarkvidéken emelkedik a hőmérséklet. A tundrákon és boreális erdőkön tépáznak, és a szénben gazdag talajból üvegházhatású gázokat szabadítanak fel.
“A szélsőséges erdőtüzek számának legnagyobb mértékű növekedése az elmúlt két évtizedben
A Szahai Köztársaságban az év ezen időszakában megszokottnál sokkal magasabb hőmérséklet és szárazabb körülmények uralkodtak. Ez tökéletes környezeti feltételeket biztosított az erdőtüzek fellángolásához.
“A tűzkibocsátás az Északi-sarkvidéken az elmúlt három nyáron meglehetősen tipikus szinten volt, de megfigyeltük, hogy a közelmúltbeli tüzek a melegebb és szárazabb körülményeket követően alakultak ki, hasonlóan a 2019-es és 2020-as széles körű erdőtüzekhez” – mondta Mark Parrington, a CAMS vezető kutatója.
“2019 óta ez a harmadik alkalom, hogy jelentős sarkvidéki erdőtüzeket figyelhetünk meg, és azt mutatta, hogy az elmúlt két évtizedben az Északi-sarkvidék ezen északkeleti régiójában nőtt meg a legnagyobb mértékben a szélsőséges erdőtüzek száma”.
Június 24-ig több mint 160 erdőtűz közel 460 ezer hektárnyi területet égetett le – idézte Andrej Konoplevhe, a régió ökológiai, természetvédelmi és erdészeti miniszterhelyettesét a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
A CAMS szerint az ezen erdőtüzekből származó becsült havi szén-dioxid-kibocsátás a harmadik legmagasabb az elmúlt két évtizedben, 6,8 megatonna szén-dioxid-kibocsátás. Az idei tüzek csak 2020 és 2019 után következnek, amikor 16,3 megatonnát, illetve 13,8 megatonnát mértek.
Az északi féltekén az erdőtüzek általában júliusban és augusztusban érik el csúcspontjukat.
Az Északi-sarkvidék a klímaváltozás “nullpontja
AzÉszaki-sarkvidék éghajlatának változásai azonban nem csak a helyi régiót érintik. Jelentős globális jelentőséggel bírnak, mivel hatással vannak a Föld teljes éghajlati rendszerére.
“Az Északi-sarkvidék a klímaváltozás kiindulópontja, és a szibériai erdőtüzek növekvő kockázata egyértelmű figyelmeztető jel arra, hogy ez az alapvető fontosságú rendszer veszélyes éghajlati fordulópontokhoz közeledik” – mondta Gail Whiteman, az Exeteri Egyetem professzora és az Arctic Basecamp nonprofit tudományos szervezet alapítója.
“Ami az Északi-sarkvidéken történik, az nem marad ott – az Északi-sarkvidék változása mindannyiunk számára globálisan felerősíti a kockázatokat. Ezek a tüzek figyelmeztető kiáltás a sürgős cselekvésre.”
szerk/ford: Tóth János, forrás: EuroNews 06-28