Sivataggá válhat az Athén környéki régió a sorozatos erdőtüzek miatt, az erdők negyven százaléka leégett már. A görög szakértők átfogó intézkedéseket sürgetnek.
A minimálisnál is kevesebb téli csapadék és a sorozatos hőhullámok együtt teremtették meg az újabb attikai erdőtűz feltételeit – állítják a szakértők. A szárazság gyakorlatilag puskaporos hordóvá változtatta a tűlevelű erdőt, ami egyetlen szikra hatására is lángra lobbanhat. Mivel ami korábban szélsőségesnek számított, ma már törvényszerű, ezért meg kell szervezni a védekezést: ehhez erős szándékra és több tudományág művelőinek bevonására van szükség, mondja Thodoris Giannaros, az Athéni Környezeti Kutatások Obszervatóriumának meteorológusa.
– Abban talán mindannyian egyetértünk, hogy ha egy erdőtűz elérheti egy olyan nagyváros, mint Athén városi szövetét, akkor valami nagyon nincs rendben – mondta a kutató az Euronewsnak. – Ilyen esetekben olyasmit kellene folytatni, amit szaknyelven valós idejű taktikai tűzelemzésnek nevezünk. Meg kell legyen a környék pontos digitális térképe, azon kell tudni követni, hol tart a tűz, és tudni kell megjósolni a terjedés irányát az egyéb adatok – az időjárás, a vegetáció, a domborzat – ismeretében. Szükség van erre a tudásra ahhoz, hogy hatékony stratégiát tudjunk kidolgozni a tűz megfékezésére.
A szakértők egyetértenek abban, hogy megfelelő intézkedések híján a görög fővárosnak is otthont adó félsziget elsivatagosodik. A csapadékviszonyok már most félsivatagi klímára jellemzően alakulnak, a talajvíz-tartalékok kiapadtak. Az elmúlt években az Athént körülvevő erdők negyven százaléka a lángok martaléka lett.
forrás: EuroNews 08-14