A cseh, horvát, lengyel, magyar, osztrák, szlovák és szlovén faipari szövetségek közösen üdvözlik az Európai Bizottság azon javaslatát, hogy tizenkét hónappal meghosszabbítják az erdőirtásról szóló uniós irányelv (EUDR) végrehajtását. A hét uniós tagállamból érkező szövetségek azt kérik, hogy az EUDR-t a lehető legkevesebb bürokráciával, gyakorlatias módon javítsák ki és hajtsák végre.
A Tanács és az Európai Parlament megállapodásának függvényében az EUDR 2025. december 30-án lépne hatályba. Emellett a Bizottság – több hónapos késedelem után – iránymutatásokat tett közzé az EUDR végrehajtásáról, és frissítette a GYIK-et. Csak most, közel másfél évvel az EUDR hatálybalépése után lehet csak felmérni a rendelet teljes végrehajtási terhét.
Ausztria, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia faipari ágazati szövetségei támogatják az EUDR célját, hogy megállítsák az erdőirtást és az erdőpusztulást világszerte. Az EUDR azonban nem jól felépített jogszabály és nem is a megfelelő eszköz e cél eléréséhez. Az EUDR gyakorlatias és minél bürokráciamentes végrehajtásának biztosítása, valamint a globális erdőirtás elleni küzdelem hatékonyabb alternatíváinak feltárása érdekében a szövetségek a következőkre szólítanak fel:
A végrehajtás során a felesleges bürokrácia megszüntetése.
Az EUDR jelenlegi formájában a piaci szereplőknek túlságosan sok részletes információt kell szolgáltatniuk, ami szükségtelenül bonyolult és jelentős bürokratikus terhet ró a vállalkozásokra. Az EUDR céljai kisebb erőfeszítéssel is elérhetők, ha a valóban problémás régiókra összpontosítunk. Ezért az aláírók a következőket javasolják:
- Egy új kockázati kategória, a „jelentéktelen kockázat” bevezetése azon országok számára, amelyek bizonyítani tudják, hogy az erdőirtás kockázata „de facto” nem létezik. Ez jelentős egyszerűsítéseket eredményezhet a piaci szereplők számára. A jelenleg előírt kiterjedt tájékoztatási kötelezettség helyett a „jelentéktelen kockázatú” országok vállalatainak csak a dokumentációs követelményeknek kellene megfelelniük, ahogyan az a hatályos európai faanyagrendelet (EUTR) esetében is történik.
- Az EUTR dokumentációs követelményei már most is hatékonyak és beváltak.
- A termékinformációkra, például a fafajokra és a latin nevekre vonatkozóan kevesebb részletre van szükség. Az EUDR esetében elegendőek a meglévő vámtarifaszámok.
- A kis mennyiségű nyersanyagokra (pl. egyedi fák és 30 köbmétert meg nem haladó kitermelt mennyiségek) minimális küszöbértéket kell bevezetni.
A kezdeti piacra jutásra való összpontosítás
Az EUDR célja, hogy megakadályozza az erdőirtásból származó nyersanyagok és termékek bejutását az európai belső piacra. Ennek eléréséhez nincs szükség az Európán belüli teljes termelési lánc részletes dokumentálására. Jobban célzott és arányosabb megközelítés lenne a fa eredetének dokumentálása az erdészet, a fafeldolgozó vállalatok vagy a fakereskedők közötti átadás helyén. Ennek érdekében az EUDR megfogalmazhatja a kellő gondossági rendszerekre (DDS) vonatkozó minimumkövetelményeket, amelyek alapján az ágazatban már létező rendszerek elismerhetők.
A „nagy kockázatú országokra” és a célzott ellenőrzésekre összpontosítás az általános gyanú helyett
Az erdőirtás nagymértékben zajlik Európán kívül. Európában az erdőterületek 1990 óta 14 millió hektárral nőttek. Mindazonáltal az EUDR értelmében a piaci szereplőknek továbbra is bizonyítaniuk kell, hogy ellátási láncukban nem történt erdőirtás.
Az erdőirtással összefüggő nyersanyagok és termékek behozatalának hatékony megakadályozása érdekében a Bizottságnak és a tagállamok illetékes hatóságainak értékelniük kell az erdőirtással kapcsolatos kockázatokat. Ennek alapján konkrét termékekre, földrajzi régiókra és vállalatokra összpontosíthatnak, és szükség esetén további vizsgálatokat végezhetnek. Ha a hatóságok megállapítják, hogy erdőirtás történt, akkor kifejezetten megtilthatják az ilyen termékek forgalomba hozatalát és kereskedelmét. Az Európai Unió már más szabályozási keretekben, például a kényszermunkáról szóló európai rendeletben is alkalmazza ezt a kockázatalapú szabályozási megközelítést, ahelyett, hogy általános ellenőrzési rendszert fogadna el.
Harmadik országokkal kötött kereskedelmi megállapodások kötelező rendelkezései
Az Európai Bizottság kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a kereskedelmi megállapodások terén. Ezen a szinten a harmadik országokkal kötött megállapodásokról tárgyalásokat kell folytatni a környezetvédelmi normák meghatározása és előmozdítása érdekében. Ez a helyes módja a politikai célok elérésének, ahelyett, hogy szankciókkal való fenyegetéssel a magánszektorra hárítanánk ezeket a célkitűzéseket.
Nemzetközi szerepvállalás az önsegélyezés érdekében
Az Európai Unión belül számos szervezet rendelkezik széles körű szakértelemmel a fenntartható erdőgazdálkodás területén. Az EU-nak elő kellene mozdítania a tudásátadást azokba az országokba, ahol erdőirtás folyik, és támogatnia kellene azokat a projekteket, amelyek segítenek abban, hogy az erdők fenntartható bevételi forrássá váljanak a helyi közösségek számára. Azoknak az embereknek, akik az erdőből élnek, saját érdekük, hogy megőrizzék azt. Az európai tapasztalatok azt mutatják, hogy a magántulajdon kulcsfontosságú tényező a generációkon átívelő fenntartható gazdálkodás és az erdők megőrzésének biztosításában.
Háttér:
Az európai erdőirtási rendelet (EUDR) 2023. június 29-én lépett hatályba. Eredetileg 2024. december 30-tól kellett volna alkalmazni. A rendelet célja annak biztosítása, hogy az Európai Unióba importált vagy onnan exportált, bizonyos nyersanyagokból – például kávéból, kakaóból, pálmaolajból, szójából, gumiból és fából – készült termékek előállítása ne okozzon erdőirtást vagy erdőpusztulást. A megfelelés bizonyítása érdekében a vállalatoknak kellő gondossági rendszert kell bevezetniük, amely magában foglalja a nyersanyagok és termékek eredetére vonatkozó információk gyűjtését, a kockázatok értékelését és mérséklését. Ezeket az adatokat be kell vinni egy információs rendszerbe.
CEE országok faipari szervezetei – köztük a FAGOSZ