A Közös Agrárpolitika Irányító Hatósága a Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások felhasználásának rendjéről szóló 54/2023. (IX.13.) AM rendelet 68. § (4) bekezdése alapján megkezdi az „Európai Innovációs Partnerség (EIP) együttműködések támogatása, Szakmapolitikai célok elérését támogató innovációk” című (KAP-RD61-1-24 kódszámú) pályázati felhívás tervezetének társadalmi egyeztetését.
A pályázati felhíváshoz kapcsolódó észrevételeket, javaslatokat 2024. november 22. napjáig várjuk a kap.gov.hu oldalon kialakított felhívások társadalmi egyeztetése 2023-2027 felületen keresztül.
Ki nyújthat be támogatási kérelmet?
(Részletes információk a pályázati felhívás (a továbbiakban: felhívás) 2.1 és 2.2 fejezetében)
A felhívás 2.1. pontjában előírt feltételeknek megfelelő konzorcium, melynek legalább két tagja van, amelyek közül legalább egy tag a művelet céljának megfelelő szakértelemmel rendelkező szereplő mezőgazdasági termelő, vagy élelmiszer-feldolgozó, vagy erdőgazdálkodó, vagy fatermék-, egyéb erdei termék-előállító, vagy vadászatra jogosult személy és legalább egy tag kutatóhely, vagy szaktanácsadó szervezet.
A pályázóknak az alábbi tevékenységeket és az adott tématerület leírását figyelembe véve kell kialakítani a projekttervét:
a) Jogalkotási folyamatok támogatása: az alábbiakban részletezett tématerületek egyikéhez kapcsolódó hatályban lévő hazai és nemzetközi jogszabályi háttér feltárása, elemzése, fogalmak egységesítése, a jogszabályi előírásoknak való megfeleléshez kapcsolódó módszertanok, valamint javaslatok kidolgozása.
b) Támogatás-politikai folyamatok támogatása: az alábbiakban részletezett tématerületek egyikéhez kapcsolódó hazai és nemzetközi támogatáspolitikai eszközök feltárása, azok alkalmazhatóságának vizsgálata, fejlesztési javaslatok megfogalmazása, új támogatáspolitikai eszközök (elemek) kialakítása, azok bevezetését megalapozó módszertanok és javaslatok kidolgozása.
c) Monitoring és ellenőrzési feladatok támogatása: az alábbiakban részletezett tématerületek egyikéhez kapcsolódó hazai és nemzetközi kötelezettségekből származó szabványok, indikátorok és azokat összefogó adatbázisok feltárása, elemzése és fejlesztési javaslatok megfogalmazása. A monitoring és ellenőrzési feladatokat támogatásához kapcsolódó módszertanok kidolgozása
d) Terepi kutatások lefolytatása az alábbiakban részletezett tématerületek egyikéhez kapcsolódó jogszabályi környezet módosításának, a támogatáspolitikai eszközök bevezetésének vagy már futó eszközök fejlesztésének, valamint a monitoring és ellenőrzési feladatok támogatásának megalapozásához.
e) Alkalmazott kutatás: az alábbiakban részletezett tématerületek egyikéhez kapcsolódó tervezett kutatás vagy célzott vizsgálat, amelynek célja új ismeretek és szakértelem megszerzése új eljárások, szolgáltatások, rendszerek vagy támogatáspolitikai eszközök kifejlesztéséhez, vagy a létező eljárások, szolgáltatások, rendszerek, vagy támogatáspolitikai eszközök jelentős mértékű fejlesztésének elősegítéséhez.
f) Szakértői tudáshálózatban való részvétel: az alábbiakban részletezett tématerületek egyikéhez kapcsolódóan szakmai párbeszéd megvalósítása hazai és nemzetközi szakértők bevonásával.
g) Társadalmasítás támogatása: az alábbiakban részletezett tématerületek egyikéhez kapcsolódóan hazai és nemzetközi tudományos szervezetek tagsági feladatainak ellátása, a rendezvényeken történő, részvétel (kiemelten Agrárkutatási Állandó Bizottság (a továbbiakban: SCAR1) és a tudásalapú mezőgazdaságért, akvakultúráért és erdőgazdálkodásért a biomassza-alapú gazdaságban: a (továbbiakban BIOEAST) munkacsoportok).
h) Eredmények/részeredmények terjesztését biztosító tudásátadási, kapacitásépítési rendezvények szervezése, tudományos és ismeretterjesztő publikációk közzététele közösségi média és videómegosztó felületeken, részvétel a hazai és az EU KAP-hálózat munkájában.
A tematikus fókuszok közül itt csak kettőt említünk:
- Tematikus fókusz: Erdőgazdálkodás és vadgazdálkodás összehangolása
Erdei vadhatás-monitoring rendszer kialakítása és működtetése
Szakpolitikai cél: Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvényben rögzített, célok elérése érdekében a vadgazdálkodás szabályozását segítő, döntéstámogató eszköz kialakítása, amelynek alapja az egyes erdő-társulások vadeltartó képeséségnek egységes, korszerű, IKT eszközökkel és módszerekkel is megtámogatott nyomon követése és elemzése.
Szakmai háttér, indokoltság: Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény preambuluma rögzíti: „Az erdei életközösségek nélkülözhetetlen fennmaradása, védőhatása és termékei (hozamai) biztosítása érdekében szükséges az erdő szakszerű kezelése és a károsító hatásoktól, a túlzott használattól és igénybevételtől való megóvása, az élettelen környezet, a mikroorganizmusok, a gomba-, növény- és állatvilág sokféleségének, az erdei életközösség dinamikus és természetes egységének megőrzése. Az erdő fenntartása, gyarapítása és védelme az egész társadalom érdeke, az erdő közérdekű szolgáltatásai minden embert megilletnek, ezért az erdővel csak a közérdekkel összhangban szabályozott módon lehet gazdálkodni.”
Hazai szinten a vadkár biodiverzitásra gyakorolt hatásával a Biológiai Sokféleség Megőrzésének 2030-ig szóló Nemzeti Stratégiája foglalkozik. A stratégia felveti a nagyvad által okozott vadhatás jelentőségét a természetes növényzetre, kifejezetten a taposási, valamint rágási károk jelentőségére. Az egyes erdei ökoszisztémák által nem tolerálható vadkár az erdők biológiai, ökológiai értékét és ellenállóképességét valamint ökonómiai értékét és megújulási képességét is ronthatja, így az erdőgazdálkodás fenntarthatóságára is negatív hatással lehet.
A téma további aktualitását adja az erdő- és vadgazdálkodókkal szemben támasztott növekvő uniós és nemzeti környezeti elvárások mellett az egyre erősödő, a hazai erdőket sújtó túlzott vadhatás kapcsán felmerülő mezőgazdálkodói és vadgazdálkodói konfliktusokkal terheltség, emelkedő kártérítési összegek.
A vadgazdálkodási, mezőgazdasági és az erdőgazdálkodási értékek és érdekek bonyolult kapcsolatrendszerében elsődleges a vadlétszám megfelelő szabályozása. A tartamos és kiegyensúlyozott vadgazdálkodás szempontjából is a legfontosabb kérdés a vadlétszám meghatározása. Ugyanakkor adott területen a fenntartható vadlétszám meghatározása nem történhet sematikus módon, mivel az egyes területek konfliktus mentes vadeltartó képessége rendkívül változatos, sem pedig a vadak számba vételén, mivel az lehetetlen. Ugyanakkor adott terület vadeltartó képességének meghatározása a vadak által okozott hatások (rágás, taposás, stb.) alapján nyomon követhető (monitorozható). Erre számos módszertan létezik, amelyek – akár több forrásból történő, a hazai adottságokra szabott – kidolgozása és bevezetése megfelelő alapot adhat az egyes erdők vadeltartó képességének a jelenleginél objektívebb módon megalapozott hatósági döntések kialakításában. - Tematikus fókusz: Erdőgazdálkodás és társadalmi igények összehangolása
Erdei látogató-monitoring rendszer kialakítása és működtetése
Szakpolitikai cél: Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvényben rögzített célok elérése érdekében az erdők emberi látogatottsága vonatkozásában olyan, döntéstámogató eszköz kialakítása, amely országos, egységes, korszerű IKT alapú eszközökkel és módszerekkel is támogatott nyomon követés és elemzés alapján képes segítséget nyújtani az erdők aktív turisztikai igénybe vételének fenntartható moderálásában, egyes pontokon a fenyegető a „túlturizmus” elkerülésében.
Szakmai háttér, indokoltság
Az Európai Unió 2021-ben fogadta el a 2030-ra vonatkozó Erdészeti Stratégiáját, mely az Európai Zöld Megállapodás kiemelt kezdeményezése, és amely az EU Biodiverzitási Stratégiájára épül. Az új
Erdészeti Stratégia kimondja, hogy az erdők egyre nagyobb igénybevételnek vannak kitéve részben a természetes folyamatoknak, de a megnövekedett emberi tevékenységeknek köszönhetően is.
A stratégia értelmében a Bizottság vállalja, hogy az európai erdészeti információs rendszer (FISE) részeként, a továbbfejlesztett Kopernikusz-termékek, más távérzékelési adatok és a földi megfigyelés alapján megerősíti az éghajlati hatások, valamint az erdőket érintő egyéb természetes vagy ember okozta bolygatások megfigyelését. Ehhez a vállaláshoz Magyarország az Országos erdei látogató-monitoring rendszer kialakításával tud hozzájárulni.
Az erdők gazdasági (a társadalom számára a legkülönbözőbb célokra faanyag biztosítás) és ökológiai (víz-, talaj- klímavédelmi és biodiverzitási) funkciói mellett egyre hangsúlyosabbá válik azok társadalmi „közjóléti” rendeltetetése. Különösen erőteljesen mutatta meg ennek az igénynek a növekedését a látogatószámnak a COVID járvány alatti, többszöröződése.
Jelenleg is léteznek az országban látogató számlálók (például kilátóknál), azonban ezek véletlenszerűen vannak elhelyezve, és az általuk gyűjtött adatokat nem összesítik, nem hasznosítják további elemzések vagy kutatások során. A hagyományos emberi számláláson és kikérdezésen alapuló módszer pedig szofisztikált, de rendkívül erőforrás-igényes, csak igen kis mintákon végezhető el, országos és folyamatos nyomon követére nem alkalmas.
Cél: olyan monitoring adatgyűjtő és elemző rendszer kialakítása, amellyel nyomon követhető és vizsgálható az erdőlátogatások mintázata (mikor, hol, mennyi látogató, mekkora távolságokat tesz meg), valamint a látogatás módja (elsősorban gyalogos, illetve kerékpáros). A mintázatok alapján ki tudnak rajzolódni azok az erdőterületek, ahol további mérések, illetve beavatkozások elvégzése szükséges.
Kapcsolódó dokumentumok
KAP-RD61-1-24 EIP – Szakmapolitikai célok elérését támogató innovációk…..pdf, 2024.11.12., 2,37MB
1. melléklet – Fogalomjegyzék_0.pdf, 2024.11.12., 718.09 KB
2. melléklet – Kitöltési útmutató a Projektterv elkészítéséhez.pdf, 2024.11.12., 1.18 MB
5. melléklet – Konzorcium megállapodási minta megvalósításhoz.pdf, 2024.11.12.,647.99 KB
7. melléklet – Tématerületek.pdf, 2024.11.12., 893.15 KB
forrás: kap.gov.hu
