Ambiciózus célokat fogalmaz meg az új uniós épületenergetikai irányelv, amelyeket Magyarországnak – ahol a lakóépületek átlagos energiafogyasztása 2021-ben 19%-kal haladta meg az uniós átlagot – kifejezetten nagy kihívás lesz teljesíteni, ezért érdemes minden lehetőséget megragadni. Ezek közé tartozik az Európai Bizottság által nemrég elindított, Új Európai Bauhaus kezdeményezés is, amelynek célja többek között olyan projektek elősegítése, amelyek az épített környezetet próbálják meg fenntarthatóbbá, zöldebbé tenni.
A Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) szakértője szerint ez a lehetőség kifejezetten hasznos lehet olyan elkötelezett vállalatok számára, amelyek támogatás nélkül is terveznek fejlesztéseket megvalósítani, így pedig akár a tervezett költségek 40, 50, 60 vagy akár 70 százalékát is ki tudják váltani közvetlen uniós támogatással.
Az épületek felelnek az EU végső energiafogyasztásának 40%-ért, és az energiával kapcsolatos üvegházhatású gázok kibocsátásának több mint harmadáért. A pazarló épületek Magyarországon még több, 42%-át adják a hazai végső energiafelhasználásnak, amelyeket egyébként már költségoptimális – vagyis támogatás nélkül is elvárható módon megtérülő – felújítással is közel felére lehetne csökkenteni a Nemzeti Energia- és Klímatervben is hivatkozott becslések szerint. Az új uniós épületenergetikai irányelv szerint azonban még ennél is tovább kell menni: az épületek fogyasztását két és fél évtizeden belül minimálisra kell csökkenteni, az állomány évi 2-3%-át mélyfelújítással korszerűsíteni, melynek aránya ma közel nulla.
A mélyfelújítás fogalma is az új irányelvhez kötődik: 2030 előtt a közel-nulla követelményszint elérése, 2030 után pedig a nulla-kibocsátású épület követelményének eléréséhez szükséges felújítást jelenti.
Az irányelv 2024-es felülvizsgálata szerint a tagállamoknak saját, nemzeti épületfelújítási tervet kell kidolgozniuk a nemzeti lakó- és nem lakáscélú épületállomány felújítására, melyben többek között előírják, hogy
- az újonnan épült épületek (2028-tól a közcélú épületek, 2030-tól pedig az összes többi épület esetében) nulla kibocsátású épületek legyenek.
- a tagállamoknak minimum energiahatékonysági szabványokat kell megállapítaniuk a nem lakóépületekre vonatkozóan, ezek révén kell biztosítani, hogy 2030-ra 16 százalékuk, 2033-ra pedig 26 százalékuk fel legyen újítva.
- a lakóépületek átlagos primer energiateljesítményét pedig – 2020-hoz képest – 2030-ig 16%-kal, 2035-ig pedig 20-22%-kal kell csökkenteniük
- létrehozzák az úgynevezett felújítási útlevelek rendszerét, az épületek energiahatékonyságának tanúsítási rendszerével párhuzamosan
- továbbá biztosítaniuk kell a fenntartható mobilitást támogató infrastruktúra bevezetését a nem lakóépületekben, beleértve az elektromos autók töltőpontjait és a kerékpárparkolókat is.
Az irányelv felülvizsgálatához ugyanakkor nem kapcsolódik új finanszírozás, a rendelkezésre álló uniós eszközök legoptimálisabb felhasználását írja elő, illetve hogy a tagállamok támogassák az energiahatékonyságra vonatkozó minimumkövetelményeknek való megfelelést pénzügyi intézkedésekkel és felújításokat ösztönző finanszírozási rendszerekkel.
Az Új Európai Bauhaus
Ezzel összhangban van az Európai Bizottság 2021 januárjában elindított kezdeményezése, az Új Európai Bauhaus, amely egy jó eszköz lehet az európai zöld megállapodás céljainak elérésére: egyesíti az innovációt, az ambíciót és a kreativitást, összehozza a polgárokat, szakértőket, vállalkozásokat és intézményeket, hogy újragondolják a fenntartható életet Európában és azon túl.
A kezdeményezés három kulcsfontosságú egymással összefüggő átalakulásra összpontosít. Ebből az első az épített környezet és a kapcsolódó életmód konkrét átalakításának támogatása helyi szinten. A második ilyen kulcsfontosságú szempont az innováció támogatása, amelynek célja a fenntarthatóság, az inkluzivitás, és az esztétika új megoldásokba és termékekbe történő integrálása, illetve a harmadik terület, a perspektívánk és gondolkodásmódunk megkérdőjelezése az esztétika, a fenntarthatóság és a befogadás alapvető értékei körül.
Többféle eszközt vagy útmutatást biztosít helyi közösségek számára. Egyik ilyen például a „helyi kezdeményezések támogatása”, amely alapján az európai zöld megállapodást kulturális, emberközpontú és kézzelfoghatóvá teszi mindenki számára Európa-szerte, elősegítve városaink alkalmazkodását és átalakulását.
„A program többek között tartalmaz egy igényfelmérést, ahol a szakértők felmérik a konkrét projekt igényeit, és ehhez személyre szabott technikai segítségnyújtási tervet és koncepciót készítenek. Ezt követően technikai tanácsadás keretében a szakértők, a feltárt igényeknek megfelelő legkorszerűbb projektfejlesztést és tervezést javasolják a projektgazdáknak, valamint segítenek nekik egy részletes megvalósítási ütemterv kidolgozásában, amely lehetővé teszi elképzelésük megvalósítását” – mondta a Portfolio-nak Zsámba Judit, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda projektmenedzsere.
A kiválasztott projektek tapasztalatait egy eszköztárba foglalják össze, hogy további útmutatással, praktikus eszközökkel vagy jó példákkal tudjanak segíteni a projektek hatékonyabb tervezésében a jövőbeli projektgazdák számára.
További segítség a projektek tervezésében az Új Európai Bauhaus Iránytű, amely irányokat javasol a kezdeményezés keretében döntéshozók és projektkészítők számára projektek fejlesztésére, illetve leírja a kezdeményezés három alapértékét, és nyomon követi az utat ahhoz, hogy ezek a projektek a megvalósítás végére valóban az Új Európai Bauhaus elvei szerint működjenek.
A program keretén belül találkoztunk már olyan projektjavaslattal, amely során a cél az volt, hogy meglévő műemléképületek energiahatékonyságát javítsák, illetve ezeket alakítsák át olyan közösségi térré, amelyben érvényesül az Európai Bauhaus három alapértéke a fenntarthatóság, az esztétika és a befogadás – tette hozzá a projektmenedzser.
A kezdeményezés elindulása óta eltelt néhány évben több tucat hazai nyertes pályázat vagy sikeres kapcsolódás alakult ki, de nemzetközi szinten összehasonlítva, még lenne hová fejlődni.
Az Új Európai Bauhaus egy olyan transzdiszciplináris kezdeményezés, amely projektek finanszírozására több közvetlen uniós program kínál lehetőséget. Ezek a közvetlen uniós források az Európai Unió minden tagállama számára nyitva állnak, közvetlenül az Európai Bizottsághoz szükséges a pályázatot benyújtani, és nagymértékű önerőt kell a pályázóknak hozzátenniük a projektekhez.
Az igazán elkötelezett vállalatok számára hatalmas lehetőséget jelent, hogy ha egy tervezett, a jövőben mindenképpen megvalósítandó fejlesztésükhöz 40, 50, 60 vagy akár 70 százalékos támogatást tudnak igényelni. A kulcsfontosságú szempont a megfelelő tervezés, olyan fejlesztési ötletre érdemes pályázni, amit mindenképpen szeretnének megvalósítani, ne önmagában az legyen a cél, hogy uniós forrást hozzanak el – mondta Zsámba Judit.
Az biztos, hogy az Európai Uniónak, azon belül pedig Magyarországnak bőven van min javítani, a meglévő épületállományt energiahatékonyabbá tenni.
Energiahatékonyságban csak Bulgária és Ciprus teljesített rosszabbul nálunk
Az uniós országok energiahatékonyságáról és fogyasztásáról adatokat szolgáltató Odyssee-Mure szerint Magyarországon a lakóépületek energiafogyasztása a 2000-es 5,8 Mtoe-ról (millió tonna olajegyenérték) 2021-re 6,3 Mtoe-ra nőtt. A teljes végső energiafogyasztás 34,1%-a a háztartási gépek állománynövekedésével és a lakások átlagos méretének bővülésével magyarázható. Ezzel párhuzamosan az országos energiahatékonyság évente 1,3%-kal javult a 2000-2021 közötti időszakban, igaz, az épületszektor mindössze átlagosan évi 0,7%-ot javult csak. A magyar lakásállomány átlagos energiateljesítménye az „FF” kategóriába esik, az ebben a kategóriában lévő épületek legalább kétszer annyi energiát fogyasztanak, mint egy modern épület.
Ezzel a magyarországi lakóépületek átlagos energiafogyasztása 2021-ben 1,6 toe/dw (tonna olajegyenérték/lakás) volt, ami 19%-kal haladja meg az uniós átlagot. (1,35 toe/dw)
Az egy lakásra jutó átlagos energiafogyasztás 2000 és 2021 közötti változását tekintve Magyarország azon tagállamok közé tartozik, ahol nőtt a fogyasztás (0,15%-os átlagos éves növekedés), ezen belül pedig 2014 és 2021 között kiugró, 0,6%-os volt az átlagos éves növekedés, ami lényegesen magasabb, mint az azt megelőző években.
2021-ben a magyar háztartásokban a végső energiafelhasználás 72-74%-át használták fűtésre, szemben az EU 64-65%-os átlagával, az energiahatékonyság 2000 és 2021 közötti javulását tekintve pedig Magyarországnál csak Bulgária és Ciprus teljesített rosszabbul az EU-ban.
Az elmúlt 20 évben az energiahatékonyság Magyarországon – Bulgária és Ciprus kivételével – lassabban fejlődött, mint a többi tagállam túlnyomó többségében, a lakossági szektor pedig kisebb fejlődést mutat, mint más ágazatok. Ha pedig csak a 2014-2021 közötti időszakot vizsgáljuk, a lakóépületek átlagos energiafogyasztásának markánsabb növekedését és lényegesen alacsonyabb energiahatékonysági előrelépéseket látunk, mint az azt megelőző, 2000-2014-es időszakban.
Az új irányelv kihívásainak önmagában sem lesz könnyű megfelelni, de még két további elvárás is nehezíti a szakpolitikai tervezést és a megvalósítást.
Az egyik a fosszilis energiahordozók fokozatos kivezetése a fűtési és hűtési rendszerekben, párhuzamosan a megújuló energiaforrások és az alacsony széndioxid-kibocsátású megoldások elterjedésének ösztönzésével. A földgáztüzelésű kazánok beépítésének támogatása például már a jövő évtől tilos lesz, 2040-re pedig előírányozták a fosszilis tüzelőanyagokkal működő kazánok használatának teljes beszüntetését.
A másik átfogó elvárás, hogy a felújítások fókuszában az energiahatékonysági szempontból legrosszabbul teljesítő épületeknek kell állniuk. A lakóépületeknél a megtakarítások 55%-ának az állomány legrosszabb állapotú 43%-ának felújításából kell származnia.
Érdemes tehát minden lehetőséget megragadni, az Új Európai Bauhaus program pedig rejthet a cégek vagy akár önkormányzatok számára is eddig kiaknázatlan lehetőségeket.
forrás: portfolio
