Még rosszul van az építőipar, de már látszik a fény az alagút végén. Év végére 30 ezerrel kevesebben dolgoznak majd az építőiparban mint egy éve, a vállalkozások 20 százalékának csökkent az árbevétele, az iparági szereplők közérzete többnyire rossz – hangzott el az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének ünnepi közgyűlésén, ahol a kormányzati szereplők viszont arról beszéltek, hogy a gazdaságpolitikában már megtörtént a fordulat, mit most fogunk majd érezni Már látjuk a fényt az alagút végén, a visszaesés először az építőiparban jelentkezett, itt látszik majd először a fordulat is.
Rossz a közérzetünk, küzdelmes évet zár az építőipar – mondta Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke az idén 35 éves szövetség ünnepi közgyűlésén.
Milyen évet zár az építőipar?
A szakmai szövetség helyzetelemzése szerint 2024-ben
- az építőipar a múlt évi szinten, vagy attól 1-2 százalékkal elmaradva teljesít,
- folyó áron várhatóan 8800 milliárd forint körüli építési-szerelési értékkel lehet kalkulálni,
- vállalkozói szinten nagy a szóródás, a 140 ezer ágazati vállalkozás nagy része stagnál.
- a vállalkozások 20 százalékának csökkent az árbevétele, az ágazat jövedelmezősége minden szegmensben csökken.
A tartósan foglalkoztatottak száma az év végén 30 ezer fővel lesz kevesebb a múlt év végi létszámhoz mérve az ÉVOSZ számításai szerint, miután a cégek kapacitásaik 70 százalékát használják ki átlagosan, de nagy szóródással – mutatott rá a szakszövetség elnöke. A szakmunkásokat és mérnököket továbbra is foglalkoztatják a cégek, idén átlagosan 12 százalékos bérfejlesztés mellett.
Milyen év lesz 2025 az építőiparban?
A jövő év még nehezebb lesz, várhatóan tovább csökken a rendelésállomány, és nagy kihívást jelent majd az építőiparban, hogy az erősödő versenyben milyen árakon lehet munkához jutni, milyen további hatékonyságjavító intézkedést tudnak megtenni a vállalkozások, ami sok esetben forrásigénye – mondta Koji László.
Bizakodóbb, mint az iparági szereplők a jövőt illetően Lóga Máté, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságstratégiáért, iparért, pénzügyi forrásokért és makrogazdasági elemzésért felelős államtitkára, aki rámutatott: a Fitsch múlt heti minősítése, amit méltatlanul alulértékelt a média, pedig az jó alap a jövő évi bizakodáshoz. Eszerint ugyanis negatív kilátásról stabilra javította a Fitch Magyarországot a gazdaságpolitikában történt pozitív fordulatokra és javuló kilátásokra hivatkozva.
Időbe telik a negatív hangulatot magunk mögött hagyni, de a fordulat már mögöttünk van, a következő hetekben ezt a közvélemény is látni fogja. Jövőre a magyar gazdaság növekedése 3 százalék fölötti tartományba gyorsulhat, az idei gyengébb teljesítmény mögött elsősorban a külpiacok gyengélkedése áll. Élénkítő hatása lesz a kkv-kat segítő támogatásoknak is – hangzott el.
Az államtitkár részletesen beszámolt az új gazdaságpolitikai akcióterv építőipart élénkítő intézkedéseiről, hangsúlyozva többek között a márciusban induló Baross Gábor tőkeprogramot, aminek keretében 200 milliárd forint forrásból várhatóan 35 ezer új lakás épül majd.
Az építésgazdaság helyzetéről, az ágazat fejlődését szolgáló 2025. évi elgondolásokról Lánszki Regő Balázs, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára tartott tájékoztatót. Mint emlékeztetett: 2022-ben, 302 állami nagyberuházást függesztettek fel több mint 5.500 milliárd forint értékben.
A visszaesés először az építőiparban jelentkezett, de a pozitív változások, a fordulat is ott fog megmutatkozni először. Már látjuk a fényt az alagút végén – fogalmazott az államtitkár, aki szerint a lakásépítés, ami egyébként a spanyol gazdaság, azon belül is az építőipari konjunktúra alapja, Magyarországon is beindulhat: már a következő évben 25 ezer lakás készülhet el, ami jelentős előrelépés az elmúlt évek csökkenése után.
Forrás: vg.hu
