Ötödik alkalommal rendeztük meg a Peszéri Fanyűvő Kupát a Peszéri-erdőben. A csapatoknak ezúttal is a nagy természetvédelmi problémát okozó inváziós fafajok egyedeinek teljességre törekvő eltávolítását kellett végezniük. Mindez nem volt egyszerű feladat, mivel a nem kívánatos növényeket teljes gyökérzettel együtt kellett kihúzni és ráadásul úgy, hogy a kijelölt versenyterületeken lehetőleg egyetlen darab se maradjon belőlük.
A versenyt a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem egyik csapata nyerte (két csapatot is benevezett az egyetem), mivel ők távolították el a legtöbb magoncot. A “Peszéri-erdő Doktora” különdíjat a Pécsi Tudományegyetem egyik csapata kapta (ők is két csapattal érkeztek). Ezt az elismerést az a csoport kapja minden évben, amely a legprecízebben tisztítja meg a számára kijelölt versenyterületeket és a legkisebb arányban szakítja be a kihúzott magoncok gyökerét.
A többi résztvevő is kiválóan dolgozott. A versenyen a MATE és a PTE 2-2 csapata mellett a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Élőhelyvédelmi Szakosztálya, az Erdőmentők, a Peszéri-erdő önkénteseinek csapata és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság is képviseltette magát.
A versenyzők nagyon hatékonyan dolgoztak, az inváziós fafajok (főként nyugati ostorfa, mirigyes bálványfa, zöld juhar és kései meggy) 12 973 darab egyedét távolították el. Ezzel egy 2 hektáros területet tisztítottak meg.
Az V. Peszéri Fanyűvő Kupa sikeres megvalósítását köszönjük minden résztvevőnek, versenybírónak, illetve a szervezésben közreműködőknek. Hálával tartozunk a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak, hogy a program idejére rendelkezésünkre bocsátotta és felépítette a rendezvénysátort, a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt-nek pedig a padok és asztalok kölcsönadásáért. Köszönjük a Szomor Farmnak a szalámi felajánlást, valamint Kecskeméti Istvánnak az ízletes ebéd elkészítését.
Továbbá köszönetünket fejezzük ki a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnek, az ESSRG Nonprofit Kft-nek, a Schneider Electricnek, a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt-nek, valamint a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságnak a résztvevőknek szánt ajándéktárgyak biztosításáért.
Miért rendezzük meg évről évre ezt a versenyt?
Az inváziós növények térhódítása az egyik legnagyobb problémát jelenti a hazai és a nemzetközi természetvédelemben is. Nagy területeken és gyorsan képesek terjedni, az őshonos fajokat kiszorítják, a természetes társulásokat átalakítják, elszegényítik. Ha nem avatkozunk be, nem tölgyek, nyárak vagy kőrisek alkotják majd alföldi erdeinket, hanem leginkább olyan inváziós fafajok, amelyek a Peszéri-erdőben is nagy területeket fertőztek már meg.
Érdemes megnézni ezt az infografikát, ami a Biodiverzitás és Ökoszisztéma-szolgáltatás Kormányközi Platform (IPBES) idegenhonos fajokról szóló jelentésében jelent meg. Ez jól mutatja, hogy a szárazföldi idegenhonos fajok a legnagyobb gondot Európában okozzák, ami egyben azt is jelentheti, hogy az inváziós fajok térnyerése itt a legaggasztóbb:
Magyarországon az alföldi erdőkben minden egyes erdőtömbben jelentős az inváziós fásszárúak tömege és terület-átalakító tevékenysége. A legtöbb erdőben semmilyen célzott beavatkozás nem történik, és kontrollálatlanul terjednek.
A Peszéri-erdőben évek óta folyik ez a rendkívül nagy kézimunka igényű tevékenység, melyben több száz önkéntes vesz részt (nem csak a Fanyűvő Kupa alkalmával), és már vannak sikereink, látjuk az inváziós fafajok visszaszorításának pozitív hatásait az erdő élővilágára.
A Peszéri-erdőben évek óta folyik ez a rendkívül nagy kézimunka igényű tevékenység, amelyben több száz önkéntes vesz részt (fotó: Kiss Mónika)
A Duna-Tisza közén, érdemi inváziós fertőzés nélküli, magas természeti értékű erdőállományok már csak a Peszéri-erdőben találhatók. Mostanra elértük azt, hogy az idős tölgyesekben már nincsenek magtermő egyedek és a magoncok száma is sokkal alacsonyabb a kiindulási értékeknél. Úgy számoljuk, hogy ha tudunk az eddigi ütemben haladni, akkor jövőre a legértékesebb tölgyesek teljesen mentessé válnak az inváziós fásszárúaktól. Számításaink szerint ez után 5-10 évig nem lesz szükség ugyanezeken a területeken hasonló beavatkozásokra!
És még egy fontos szempont: egy erdőben a regenerációs és a degradációs folyamatok, tehát a kedvező és előnytelen folyamatok egyszerre zajlanak. Ám a Peszéri-erdőben most a regenerációs folyamatok felé billen a mérleg az önkéntesek munkájának is köszönhetően. Tekintve, hogy az erdőssztyepp tölgyesek az Európai Unió legveszélyeztetettebb élőhelyei közé tartoznak, ennek vitathatalanul nagy jelentősége van.
Forrás: KNPI
