Az európai piacok átalakításának idején a romániai erdészeti ágazatnak át kell állnia az egyszerű nyersanyag-beszállítói szerepről a fejlett technológiai megoldások gyártójává. Ciprian Dumitru Muscă, az ASFOR elnöke hangsúlyozza, hogy Európában a fenntartható építési alternatívák keresése miatt beruházásokra van szükség a CLT és a szerkezeti panelek gyártóüzemeibe.
Az ASFOR elnökének „A fa rostja és a világ törése között” című összefoglalója, amelyet a helsinki Wood From Finland konferencia után tettek közzé, Románia stratégiai helyzetét elemzi a globális faipari térképen. Az orosz ellátás összeomlásával és a geopolitikai nyomással a kelet-európai régió 2030-ig elengedhetetlen lesz az európai kereslet fenntartásához.
A szemináriumokon túl: az ipari valóság
Az ASFOR elnöke szerint a modern fakitermelő berendezések biztosítását célzó DR 24 program sikerét most egy hasonló stratégiával kell kiegészíteni a feldolgozási szegmensben.
„A bio-gazdaságnak ipari valósággá kell válnia, nem csak egy szép történetté, amelyet szemináriumokon mesélnek el. Stratégiai partnerségre van szükség a DR 24 program sikerének folytatásához, új támogatási programokkal, amelyek a magasabb szintű faipari feldolgozásra irányulnak” – mondja Ciprian Dumitru Muscă.
Az erdészeti vezető rámutat, hogy Románia többé nem engedheti meg magának, hogy pusztán faexportőr maradjon, miközben hozzáadott értékű késztermékeket importál. A javasolt megoldás a CLT (Cross Laminated Timber) nevű, a 21. század „zöld betonjának” nevezett anyagba történő hatalmas beruházás, amely szén-dioxidot tárol és gyors, fenntartható építkezést tesz lehetővé.
Románia szerepe Ukrajna újjáépítésében
A helyi termelési kapacitások fejlesztésének további érve az Ukrajnához való közelség. A szomszédos ország újjáépítése azonnali építési megoldásokat igényel, és Románia földrajzi elhelyezkedése miatt logikus beszállító. Az ASFOR elnöke azonban figyelmeztet, hogy ez a szerep csak akkor tölthető be, ha a helyi iparág képes szerkezeti paneleket és kész építőelemeket kínálni, nem csak nyersanyagokat.
Az aktív gazdálkodás, a fenntarthatóság egyik pillére
Az ipari komponensen túl a szerkesztőség kiemeli az aktív erdőgazdálkodás fontosságát, mint a klímaváltozás elleni küzdelem hatékony módszerét. A finn modell azt mutatja, hogy a kezelt erdő, a hosszú élettartamú faipari termékekben történő szén-dioxid-tárolással kombinálva, életképes megoldás a klímasemlegesség eléréséhez.
Összegzésként az ASFOR elnöke felelősségvállalásra és hosszú távú elképzelésre szólít fel:
„Csupán faanyag-beszállítók maradni, miközben hozzáadott értékű termékeket importálunk, stratégiai hiba. A román erdőgazdálkodási iparnak bátorságot kell tanúsítania, és olyan gyárakba kell befektetnie, amelyek rostjainkat a holnap fenntartható épületeinek alapjává alakítják.”
A 2026-ra meghatározott prioritások a következők:
- A finanszírozás bővítése: Új támogatási programok a feldolgozási technológiák (CLT, szerkezeti panelek) számára.
- Az aktív gazdálkodás elismerése: A gazdálkodott erdők mint a környezetvédelmi politikák alapvető tényezője.
- Ipari jövőkép: Áttérés a nyersanyagok exportjától a kész építési megoldások gyártásáig.
forrás: ASFOR
