Az erdő tulajdonosának alapvető érdeke, hogy erdejének legyen bejegyzett erdőgazdálkodója. Az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó legtöbb jogosultság és kötelezettség ugyanis az erdőgazdálkodót terheli. Mi történik azonban akkor, ha egy erdőnek nincs erdőgazdálkodója? Milyen kötelezettségek hárulnak ilyenkor közvetlenül a tulajdonosra, milyen költségekkel kell számolnia, és mely esetekben szükséges akkor is a hozzájárulása, ha az erdőnek van erdőgazdálkodója? Cikkünk ezekre a kérdésekre ad választ, bemutatva az erdőtulajdonost az erdőgazdálkodótól függetlenül, közvetlenül érintő legfontosabb előírásokat.
Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (továbbiakban: Evt.) alapvetően az erdőgazdálkodóhoz rendeli az erdőgazdálkodáshoz kötődő jogosultságokat (pl. fakitermelés) és kötelezettségeket. Az erdőgazdálkodó erdő tekintetében megfelel a mezőgazdaságban ismert földhasználó személyének.
Az előzőekben írtak miatt az erdő tulajdonosának elsődleges feladata az, hogy gondoskodjon erdőgazdálkodóról, hiszen csak így tudja hasznosítani az erdejét. Gyakran előfordul azonban, hogy egy adott erdőterületen átmenetileg, vagy tartósan nincs bejegyzett erdőgazdálkodó. Az erdőgazdálkodó nélküli, ún. rendezetlen gazdálkodási viszonyú erdők összes területe hazánkban 287 ezer hektár, melyből 254 ezer hektár a magántulajdonban lévő erdő. Arányuk sajnos igen jelentős, a teljes erdőterület vonatkozásában 14%, a magánerdőkön belüli arányuk pedig 30%.
Az erdő fenntartásához fűződő közérdekből eredően azonban vannak az erdőben olyan halaszthatatlan tevékenységek, melyeket erdőgazdálkodó hiányában is el kell végezni. Ezekben az esetekben az Evt-ből eredő kötelezettségek – erdőgazdálkodó hiányában – közvetlenül az erdő tulajdonosát terhelik.
Az Evt. egyik alapvető rendelkezése az erdő felújításához kötődik, aminek célja az erdő állapot hosszútávú fennmaradásának, az erdő fejlődésének és az erdő által betöltött funkcióknak a biztosítása. A vonatkozó szabályozás szerint azt az erdőterületet, ahol az erdő faállománya fakitermelés vagy egyéb más okból ötezer négyzetmétert (fél hektárt) meghaladóan kipusztul, fel kell újítani. Az erre irányuló tevékenységet nevezzük szakszóval „erdőfelújításnak”. Az erdőfelújítási kötelezettség az erdőgazdálkodót terheli, azonban erdőgazdálkodó hiányában a hatóság erre a tevékenységre az erdő tulajdonosát kötelezi. Az erdőfelújítás a gyakorlatban történhet erdei fafaj csemetéjének ültetésével, magjának vetésével, vagy néhány fafaj (pl. akác) esetében sarjaztatással. Az erdőfelújítás magában foglalja a létrejött – ültetett, vetett, sarjaztatott – fiatal erdő, azaz az erdősítés ápolását is. Az erdőfelújításhoz kapcsolódó munkaműveletek elvégzése az erdőgazdálkodó, illetve rendezetlen erdőben a tulajdonos számára jelentős költséggel jár.
Erdőgazdálkodó hiányában szintén a tulajdonost terheli az erdőt veszélyeztető káros hatások megelőzésének, az ellenük való védekezésnek (pl. erdőtűz, tömeges károsító elszaporodása), illetve az esetleg bekövetkezett károsítások felszámolásának kötelezettsége. Erre az erdészeti hatóság szükség esetén felszólítja az erdőtulajdonost, az erdőt veszélyeztető súlyos esetben pedig elrendeli számára az elvégzendő munkálatokat.
Az előzőkhez hasonlóan az erdő jogszerűtlen igénybevétele esetén is terhelheti kötelezettség az erdő tulajdonosát. Erdő igénybevételének nevezzük azt az esetet, amikor az erdő helyett olyan más állapot jön létre, amivel megszűnik az erdő (pl. valamilyen beruházás miatt), vagy annak rendeltetésszerű használata akadályba ütközik. Ez jogszerűen hatósági engedéllyel valósul meg. Amennyiben valamilyen okból mégis engedély nélkül, vagy attól eltérően történik az igénybevétel, úgy elsődlegesen az engedély nélküli igénybevevő személyt, ennek hiányában az erdőgazdálkodót kötelezi az erdészeti hatóság az eredeti állapot helyreállítására. Ha azonban nem ismert az igénybevevő személye és nyilvántartott erdőgazdálkodója sincs az érintett erdőnek, akkor szintén a tulajdonost terheli az erdő állapot helyreállítási kötelezettsége és az ezzel járó költségek viselése.
A tulajdonos kötelessége az is, hogy jogosulatlanul végzett fakitermelés vagy egyéb erdőt károsító cselekmény észlelése esetén haladéktalanul bejelentést tegyen a rendőrség és az erdészeti hatóság felé. Ez szintén abban az esetben kötelessége, amennyiben nincs a területnek erdőgazdálkodója. Gyakorlatilag ezzel igazolja a tulajdonos azt, hogy tőle függetlenül történt az erdőben végzett jogosulatlan tevékenység.
Látható, hogy amennyiben a tulajdonos nem gondoskodik erdőgazdálkodóról, akkor a fenti – az erdő fennmaradását veszélyeztető – esetekben közvetlenül őt terheli a helyreállítási tevékenység és annak költsége. Erdőgazdálkodó és az általa igénybevett erdészeti szakirányító jelenléte mellett nagyrészt megelőzhetőek az ismertetett káros események, hatások és elkerülhető az azt követő anyagi terhek közvetlen viselése.
A legtöbb erdő haszonvételi lehetőséget (pl. fakitermelés) is biztosít az erdőgazdálkodó számára, amiből bevétel származhat. A tulajdonos maga (amennyiben nem erdőgazdálkodó) azonban haszonvételi lehetőséggel nem tud élni, mivel az a jogosultság az erdőgazdálkodót illeti meg.
Nem az Evt. előírása, de az erdészeti pályázati felhívások általánosan úgy rendelkeznek, hogy erdőhöz kötődő támogatást (pl. egy erdőt ért károsítás helyreállításához) az erdőgazdálkodó tud igénybe venni, a tulajdonos közvetlenül nem tud támogatásra pályázni.
Tulajdonosként érdemes tehát az erdővel foglalkozni és saját jól felfogott érdekében is legalább annak az alapvető elvárásnak eleget tenni, hogy legyen az erdőnek erdőgazdálkodója, különben az előzőekben írtak szerint – sokszor tetemes költséggel járó – kellemetlen helyzetek alakulhatnak ki, továbbá haszonvételből sem tehet szert bevételre, illetve pályázati lehetőségtől is elesik.
Az erdő hasznosítására vonatkozó lehetőségekről hasznos információkat nyújt a Kisokos magánerdő tulajdonosoknak című korábbi cikksorozatunk.
A tulajdonost közvetlenül terhelő kötelezettségek mellett szólnunk kell arról is, hogy az Evt. azon ügyekben, amelyek hosszútávon, alapvetően befolyásolják az erdő állapotát, hatással vannak a birtokolt erdő létére az erdőgazdálkodói szándék mellett elvárja a tulajdonos hozzájárulását is. Ezen ügyekben az erdőgazdálkodó jár el a hatóság felé (tehát van erdőgazdálkodó az adott területen), aki azonban nem dönthet a tulajdonos hozzájárulása nélkül.
Teljesség nélkül, a legfontosabb ilyen ügyek: erdő nyilvántartásba történő felvétele, felnyitott erdővé minősítés, természetességi alapelvárás módosítása, szabadrendelkezésű erdő erdővé minősítése, rendeltetés megállapítása, üzemmód módosítása, erdőterv fakitermelési vagy erdőfelújítási előírásának módosítása, erdő igénybevétele.
Fentieken túlmenően az erdő tulajdonosát az Evt. szabályozása szerint közvetlenül érinti még az ún. erdőfelújítási biztosíték jogintézménye. Ez arra ad lehetőséget, hogy a tulajdonos az erdőgazdálkodótól pénzügyi biztosíték nyújtását kérje az erdőfelújítással járó fakitermelések esetén, ami biztonsági fedezetet nyújt az erdőfelújítás megvalósításához.
Forrás: NAK / Erdészet
