FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken. Beszámolók, riportok, sajtószemle, ...
FELIRATKOZÁS FATÁJ-Online hírlevélre. Kérem jelezze szakterületét, cégét, annak kapcsolóit.
Hivatkozás: Ha felhasználja bármely cikket a FATÁJ-ból, hivatkozzon rá annak kapcsolójával is.
A zala megyei megyei közgyűlés, a Zaláért Egyesület és a Zalai Hírlap idén is
odaítéli Az év zalai embere kitüntető címet, mely idén kilencedszer
talál gazdára, s hogy kié lesz a megtisztelő cím, azt az olvasók szavazatai döntik el, melyeket 2009. január 28., 10.00 óráig adhatnak
le. Szavazni lehet interneten, SMS-küldéssel és a Zalai Hírlapban megjelenő szavazó-lapok segítségével. A kitűntetés átadására a január 30-án, a zalaegerszegi Hevesi
Sándor Színházban tartandó megyenapi ünnepségen kerül sor.
A 2008. évi jelöltek között van két olyan személy, akiket a FATÁJ olvasói közül is sokan ismerhetnek:
Feiszt Ottó (Kód:03) Feiszt Ottó erdőmérnök, a Zalaerdő Zrt. vezérigazgatója 1951-ben született Budapesten. Családjában hagyománya volt foglalkozásának, anyai és apai ágon egyaránt. Édesapja is erdész volt, s mint mondja, sohasem akart más lenni. Az erdőkkel kapcsolatos atavisztikus életérzés tette egyértelművé pályaválasztását. Sopronban, az Erdészeti és Faipari Egyetemen szerzett erdőmérnöki diplomát 1975-ben. Felesége, akit az egyetemen ismert meg, faipari mérnök, leányuk orvos. Az egyetem befejezése után egyből Zala megyébe került, a salomvári termelőszövetkezetben dolgozott kilenc évig erdészeti ágazatvezetőként. Közben a gödöllői egyetemen vadgazdálkodási szakmérnök oklevelet szerzett, és 1984-től a Zalai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságnál helyezkedett el vadászati felügyelőként, majd 1993. szeptemberben pályázat eredményeképpen került a vezérigazgatói munkakörbe.
A megye területének 30 százalékát borítják erdők, amelyek egy része magánkézben van. A zalai erdők több mint felét, az 56 ezer hektáron fekvő állami tulajdont kezeli, jól gazdálkodva a Zalaerdő Zrt. Az ország 22 állami erdőgazdasága közül több ízben, így 2008-ban is a legeredményesebben végezte e tevékenységét a Feiszt Ottó vezetésével működő állami részvénytársaság. Elsősorban a hatékony értékesítési módszerekkel szerezve meg az elsőséget. A zalai erdők kilencven százaléka gazdasági erdő, de a Zrt.-nél az erdő hármas funkcióját tartják szem előtt: A környezet- és természetvédelmi, a gazdasági és a közjóléti célkitűzéseket is. A zalai erdők területe folyamatosan növekszik.
Feiszt Ottó az Országos Magyar Vadászkamara és a Zala Megyei Vadászszövetség elnöke is. Olyan arány kialakítását szeretné elérni a magyar és a külföldi bérvadászok vadásztatása között, hogy a hazai vadászok is kedvükre hódolhassanak e sportnak, s ne adjanak el minden lehetőséget.
Németh László (Kód:09) Németh László, a lenti Németh-Fa Kft. tulajdonosa és ügyvezető igazgatója a faiparral asztalos szakmunkásként ismerkedő, majd később a határ menti város egyik legnagyobb vállalkozását létrehozó, 1956-ban született vállalkozó. Iskoláit először Lentiben végezte, majd Zalaegerszegen folytatta tanulmányait. Több üzemben dolgozott szakmunkásként, később normatechológus lett, aztán a csesztregi fűrészüzem vezetőjeként érintette meg a piacgazdaság szele. 1990-től a családi háznál kezdi az önálló lábon állást, vállalkozóként faipari alapgépekkel végez asztalos munkákat.
1994-ben a jelenlegi telephelyén megalakítja a Németh-Fa Kft.-t, amelyből sok hitellel és kemény munkával alakul ki a ma 120 főnek munkát adó üzem. Ezzel Lenti egyik legjelentősebb foglalkoztatója. A cég főbb termékcsoportjai közé tartozik a rönkfeldolgozás, különböző fafajtákból ragasztott gerendák, tartók és táblák, illetve nyílászárók, valamint faházak és gerendaházak gyártása. Elsősorban a hazai piacra termel, de egyre több megrendelést kap a szomszédos Szlovéniából és Ausztriából is.
Németh László cégét igyekszik folyamatosan továbbfejleszteni. Az egykori telephely mára a többszörösére duzzadt, de gépesítésben is jelentős előrelépés következett be: a tömörfa megmunkálását, a nyílászárók és a faházak gyártását a legkorszerűbb CNC-technológiával végzik. Üzletpolitikáját kezdetektől a minőség, a hatékonyság, és a versenyképes ár jellemzi.
Az elmúlt évek során több kitüntetést kapott. Lenti Város Gazdaságáért Díjjal jutalmazták erőfeszítéseit, a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara ugyancsak elismerte tevékenységét, de színvonalas kiállításokért is begyűjtött néhány vásárdíjat. Feladatának tartja a civil szféra,a kultúra támogatását, így mecénásként is hírnévre tett szert. Családjára is igyekszik sok időt fordítani, három leánya van.
(A cikk szerkesztése idején az internetes szavazás állása a fenti két jelöltre vonatkozóan: Feiszt Ottó - 88; Német László - 364 szavazat. Hangsúlyozzuk ehhez még a telefonos és postai úton beküldött szavazatok is hozzáadódnak! szerk.)
Emlékeztetőül felidézzük az elmúlt év jelöltjei között szerepelt, szakterületünkben érdekelt két személyt:
Lelkes András, a Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őre
1967-ben született, tősgyőkeres zalai. Gyermekkorát a Kis-Balatonhoz közeli Orosztonyban töltötte, s ez meghatározó volt későbbi életére. Elmondása szerint a természeti környezet mindig is vonzotta, de tanárai, illetve a zalai természetvédelem egyik megalapozója, Palkó Sándor szintén hatással voltak rá. Általános és középiskolás diákként is részt vett a nyári madarásztáborokban, az ott szerzett élmények örök emléket jelentenek számára. Nagykanizsán érettségizett, majd a soproni Erdészeti és Faipari Egyetemen szerzett diplomát, ami szintén befolyásolta pályaválasztását. 1992 óta dolgozik hivatásos természetvédőként, gyakorlatilag az első munkahelyén, hiszen hét évig a Kis-Balatonon, 2000-től pedig az ugyanahhoz az Igazgatósághoz tartozó Mura folyó és Kerka patak vidékén, az ország egyik legnagyobb kiterjedésű őrkerületében kapott feladatokat. Tevékenységének köszönhetően tavaly megalakulhatott Dél-Zala első országos jelentőségű természetvédelmi területe, a Mura Menti Tájvédelmi Körzet, jelenleg ennek a botanikai és zoológiai értékekben egyaránt rendkívül gazdag területnek szélesebb körű megismertetésén dolgozik. Elkötelezett, de nem elvakult természetvédő, aki elsősorban a bennünket körülvevő értékek bemutatására törekszik. Gyakran vállal ismeretterjesztő előadást, de szakirányú publicisztikai felkéréseknek is szívesen tesz eleget. Hobbija szorosan összefügg munkájával, rengeteget fotózik, gyakran kirándul, s ha ideje engedné, akkor szeretne többet utazni olyan vidékekre, melyek bővelkednek a természeti értékekben. Mindemellett szívesen vesz könyvet is a kezébe. Aktív tagja a Kerka-völgye Baráti Kör Egyesületnek, az annak keretein belül működő lovászi Faluszínháznak. Párjával és kislányával Tornyiszentmiklóson él.
Wilheim Gábor, a Steinhoff Hungary ügyvezetője
Bár nem számít tősgyökeres zalainak, az elmúlt 30 évben mégis Kanizsa jelentette számára az otthont. A bútoripari szakember 1954. október 5-én, Kőszegen született, ahol előbb általános iskolai, majd gimnáziumi tanulmányait is folytatta. Mint mondta, mindig építész akart lenni, ám kiváló német nyelvtudásának köszönhetően első diplomáját a drezdai Műszaki Egyetem faipari mérnöki karán szerezte, ahol párhuzamosan belsőépítészetet is tanult. Az egyetem elvégzését követően egyből a dél-zalai városba került, ahol 1977. október elsején a Kanizsa Bútorgyár fejlesztő mérnökeként kapott munkát. Rövid időn belül a fejlesztési részleg osztályvezetője, majd a gyár kereskedelmi igazgatója lett. A Kanizsa Trend megalakulásakor a cég ügyvezetőjévé nevezték ki, mely feladatot 2006-ig látta el. Azóta a több mint 100 céget tömörítő Steinhoff csoport magyarországi vezetője, melynek többek közt a Kanizsa Trend Kft. is tagja. Wilheim Gábor arra különösen büszke, hogy a kanizsai bútorgyártás magas színvonalát, évtizedes hagyományait tovább tudták örökíteni, s ma már közel 500 főnek biztosít munkát a gyár. A Steinhoff csoport magyarországi ügyvezetője a kultúra lelkes támogatója is, részt vett többek között a nemzetközileg elismert kendlimajori művésztelep létrehozásában, de számos egyéb rendezvényt és alkotót is patronál. A képzőművészetet ő maga is gyakorolja, leginkább a festészet köti le, de szívesen foglalkozik belsőépítészettel is, például a zalakarosi MenDan Hotel kialakításában is közreműködött. Az ügyvezetőnek három gyermeke van, első fia Johann az NDK-ban született, míg Márk és Dávid a második házasság gyümölcse. Wilheim Gábor úgy tartja: a gazdasági életben elvárt precizitást, illetve a művészetek iránti fogékonyságot a szülői házban szívta magába. Ez az egész életét meghatározza.