Erdészek a természetért - Börzsöny, Naszály, Cserhát

Élő és élettelen természeti értékek megőrzését, rehabilitációját szolgáló beruházások az Ipoly Erdő Zrt. területén - címen indul útjára az a Közép-magyarországi Operatív Program keretében támogatást nyert beruházás, amelynek célja a lakosság környezettudatosságának erősítése, a természetvédelmi tevékenységek ösztönzése, a természeti környezet mozaikos rehabilitációja és revitalizációja.

A természeti környezet átalakítása mindig is jellemző volt az emberi tevékenységre. A tudatos erdőgazdálkodás megjelenése - az erdész, erdőmérnök, mint szakember munkája - gyökeres változást hozott e tekintetben. A több évszázados elhivatott munka révén lehet még ma is védeni természetszerű erdeinket. Mivel azonban az erdőgazdálkodás elsődlegesen gazdasági célokat tűzött maga elé, nem mindig maradt elegendő forrás egyéb védendő természeti értékek kezelésére. Az Európai Unió és a Magyar Állam közös tehervállalásának köszönhetően most azonban e téren is új fejezet kezdődhetett.

Magyarországon mindeddig nem volt példa arra, hogy az állami erdőkben a hagyományosan zajló erdészeti tevékenység mellett végzett természetvédelmi munkálatokat európai uniós pályázatok segítették volna. Örvendetes, hogy a Közép-Magyarországi Operatív Program keretében tavaly meghirdetett, KMOP-3.2.1/A "Élőhelyek és élettelen természeti értékek megőrzését, helyreállítását szolgáló beruházások" c. pályázati konstrukció a korábbi trendeket megtörve új esélyt, eddig nem látott lehetőséget adott a nagy volumenű, mára sok tekintetben aktuálissá vált beavatkozások szakszerű megvalósítására.

Az Ipoly Erdő Zrt. a pályázati kiírásban meglátta a hivatástudatból is fakadó aktív természetmegőrző szerepének és szakmai programjának megvalósítási lehetőségét. Élőhely-megőrző természetvédelmi projektjével összesen 199.700.640 forint vissza nem térítendő támogatást nyert. A projekt összköltsége: 221.889.600 forint.

Ezzel a lépéssel a Társaság a hazai erdőgazdálkodók sorában az elsők között kezdheti el, és valósíthatja meg uniós támogatásból a szakma és a civil szervezetek aktív támogatását élvező természetvédelmi fejlesztési célú programját.

Az Ipoly Erdő Zrt. gyakorlatában eddig is kiemelt szerepe volt a természetvédelem, a természetvédelmi értékek megőrzése, valamint a természetközeli erdőgazdálkodásnak. Védett területek kezelőjeként eddig is komoly erőfeszítéseket tettünk azért, hogy szakmai beavatkozásaink során a legkisebb mértékben károsítsuk erdeinket. A folyamatos erdőborítást célzó technológiával több erdészetünknél is az erdőterv meghatározó részévé tettük a természetközeli felújítási módokat, erdőkezelést. A megvalósítás időszakára azonban külön együttműködési állapodást is kötöttünk a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósággal.

A pályázati források mellett jelentős saját erőt is igénylő, természetvédelmi fejlesztéseket tartalmazó program célja az Ipoly Erdő Zrt. kezelésében lévő védett természeti területek, Natura 2000 területek és élőhelyek, valamint a védett élettelen természeti értékek kedvező természeti állapotának megóvása, javítása, valamint a hazai védett és közösségi jelentőségű fajok védelme és élőhelyük biztosítása.

A Közép-magyarországi régió általánosan megfogalmazható stratégiai célja, hogy a minőség elvein nyugvó, élhető, az itt élők számára egészséges, lakó és munkakörnyezetet biztosító, ugyanakkor a fenntarthatósági kritériumokat gazdasági, környezeti-természeti és társadalmi vonatkozásban egyaránt teljesítő térség legyen.

Nemzetközi vezető szerepe a Kárpát-medence fő szervező erejét jelentheti . A régió egyik kiemelt feladata, hogy élhető környezeti állapotokat tartson fenn, ezért van nagy jelentősége a t ermészeti- és épített környezet védelmének és fejlesztésének.

Az Ipoly Erdő Zrt. által megvalósítandó program hozzájárul a régió környezetvédelmi és természetvédelmi infrastruktúrájának fejlesztése, a környezet- és természetvédelmi szemlélet erősítése a régió társadalmának minden szintjén.

A Börzsöny és a Naszály védett területei számos védett, fokozottan védett vagy épp Vörös Könyves magas természetvédelmi értékű faj számára jelentenek élőhelyet. Eredményes védelmük, hosszú távú fennmaradásuk az élőhelyek természetvédelmi rehabilitációjával, és megőrzésre tett tevékenységekkel képzelhető el. Az egyik kiemelt téma a projektben az őshonos, zömében kocsánytalan tölgyes, cseres-tölgyes erdőkbe ékelődő akácosok élőhely rehabilitációja.

A kitűzött célok teljesülése esetén komoly javulás következik be az érintett területek természetvédelmi állapotában. A beruházás segítségével részben olyan kedvező folyamatokat tudunk elindítani, amelyek hatása hosszú távon a konkrét megvalósítási terület többszörösére terjed ki; másrészt olyan káros antropogén hatásokat tudunk korlátozni vagy megszüntetni, melyek pusztító hatása már rövid távon természetes élőhelyek, védett fajok eltűnéséhez vezethetne. E kettős eredményre alapozva hosszú távon biztosítható lesz a terület természetvédelmi értékeinek megőrzése.

A fejlesztések megvalósítása során nemcsak a közvetlen élőhely megőrzés és fejlesztés a célunk, hanem a megvalósított beruházás minél szélesebb körű megismertetése. Ehhez egy tájékoztató infrastruktúrát építünk ki virtuálisan (audioguide), ésa helyszíneken is, élünk a szemléletformálás eszközrendszerével is. Tanösvényeket alakítunk ki, melyeken a különbözőtársadalmi csoportokat kívánjuk megszólítani minél szélesebb körben. Eddigi civil szervezetekkel való kapcsolat rendszerünket a lehető legnagyobb mértékben terjesztjük ki a régióban a természetet megőrző munkába.

A pályázat összefoglaló adatai:

- A pályázat címe: Erdészek a természetért - Élő és élettelen természeti értékek megőrzését, rehabilitációját szolgáló beruházások az Ipoly Erdő Zrt. területén

- Projekt összköltség: 221.889.600.- Ft

- Megítélt támogatás: 199.700.640.- Ft

- Megvalósítás helyszíne: mintegy 200 helyszínen a Börzsöny, a Naszály, és a Cserhát-hegység területén, a Közép-Magyarországi Régióban

- Megvalósítás időszaka: 2009. április - 2010. augusztus

- Elszámolás végső határideje: 2010. augusztus 31.

- Fenntartási kötelezettség: 5 év

- Támogatás formája: vissza nem térítendő támogatás

- Megvalósítási helyszín védettségi szintje: országos jelentőségű védett terület, NATURA 2000 terület és helyi védett terület

AZ IPOLY ERDŐ ZRT TEVÉKENYSÉGE

A Társaság a hatékony erdővagyon-gazdálkodás részeként erőforrásainak jelentős részét közcélú feladatainak ellátása érdekében köti le.

A Társaság Pest és Nógrád megyékben 65.290 ha állami erdő és hozzá kapcsolódó területen gazdálkodik, a Börzsöny hegység és a Cserhát változatos termőhelyi adottságú erdőterületein. A kezelt erdőterület több mint fele (52,1 %) természetvédelmi oltalom alatt áll, ezeken a területeken az erdők kezelése során a természetvédelmi érdeket fokozottan érvényesíteni kell.

A PÁLYÁZAT CÉLJA

- Természetvédelmi oltalom alatt álló és Natura 2000 területeken élőhelyek és védett élettelen természeti értékek megóvása, javítása,

- Hazai védett és közösségi jelentőségű fajok védelme, illetve élőhelyük biztosítása,

- A biológiai sokféleség és természeti környezet megőrzéséhez, gazdagításához szükséges társadalmi tudatosság szintjének növelése, természetvédelmi szemlélet fejlesztése.

- Élőhely-védelem és élőhely-helyreállítás, a kijelölt területek jelenlegi állapotának védelme és rehabilitációja, az élőlények és kialakulásukhoz, fennmaradásukhoz, szaporodáshoz szükséges környezeti feltételek biztosítása.

- Élettelen természeti értékek megőrzése, ex lege források védelme.

TERVEZETT TEVÉKENYSÉGEK

1. Élőhelyek természeti értékének megőrzését szolgáló beruházások:

1.1 Roncsolt élőhelyek helyreállítása, a nem őshonos fafajokból álló erdőállományok átvezetése természetszerű erdőtársulásba,

1.2 Invazív fafajok visszaszorítása,

1.3 A zárótársulás létrejötte irányába mutató kedvezőtlen szukcessziós folyamatok visszaszorítása,

1.4 Vizes élőhelyek természet közeli állapotának megőrzését elősegítő műszaki beavatkozások

1.5 Fokozottan védett növényfaj (magyarföldi husáng) védelme,

1.6 A védett nagymarosi gesztenyés rehabilitációja.

2. Élettelen természeti értékek megőrzését szolgáló beruházások:

2.1 Leromlott állapotú fenntartandó forrásfoglalások átalakítása,

2.2 Felhagyott bányák rehabilitációja,

2.3 Sorompók elhelyezése az élőhelyek megőrzéséért.

3. Környezettudatosság erősítésére irányuló ESZA típusú tevékenység

4. Természetvédelmi célú tanösvények kialakítása

5. Tájékoztató infrastruktúra kialakítása

TERVEZETT TEVÉKENYSÉGEK RÉSZLETES BEMUTATÁSA

A projekttervben szereplő alprojektek kitűzött élőhely-védelmi, élettelen természeti érték védelmi feladatai során megvalósuló eredmények alapjaiban elősegítik a természeti értékek minél hosszabb távú fenntarthatóságát. Ezt predesztinálja még a partnerek közös stratégiai célokkal megegyező orientációjú, természeti értékek megőrzését szolgáló, egyéb pályázataikkal való hatékony kölcsönös együttműködés.

A természetes biotopok megőrzése közvetlenül visszahat az emberi biotopok fenntarthatóságára. Hosszú távon a természetes folyamatokhoz és állapotokhoz közelítő biodiverzitás potenciális lehetőséget rejt az értékes fajok védelme, a természetes állapotok visszaállítása, illetve fenntartása terén. Ezen keresztül az emberi társadalom, gazdaság fenntartható fejlődéséhez járul hozzá.

1. Élőhelyek természeti értékének megőrzését szolgáló beruházások

1.1. Roncsolt élőhelyek helyreállítása

A termőhely-idegen fafajokból álló erdőállományok természetszerű erdőtársulás orientációjú átvezetése, illetve a szigetszerű, lokális akácos társulások átalakítása során alkalmazott rehabilitációs technológiák, a természetes társulásokra jellemző őshonos fafajok térnyerését, a társulásokra jellemző jelölőfajok és annak önálló természetvédelmi értékét jelentő védett vagy fokozottan védett fajok visszahúzódását, egyedszám növekedését és populációjuk megerősödését kívánja fenntarthatóan megvalósítani. Az élőhely rehabilitáció folyamat végső kimenete - cönológiai törvényszerűségekből eredően - túlmutathat a projekt keretein, mely az adott intervallumon túl, már a projektgazda integrált feladatát jelenti. Kiemelt fontosságú ezen kedvező irányú folyamatok beindítása.

1.2 Invazív fafajok visszaszorítása

Az invazív fafajok drasztikus egyedszám csökkentésének hatására az anyaállomány természetes magról való bevetődése, kedvező természetvédelmi szukcessziós folyamatokat indukál. A cseres, cseres-tölgyes és gyertyános tölgyes klímahatás alatt álló erdei ökoszisztémák jelentős betolakodóját a lokális megjelenéseiben drasztikusan irtva, az őshonos fajok megtelepedését segítjük elő. Célunk, hogy megakadályozzuk az inváziós faj erőszakos terjedését, és az eredeti őshonos élőhely, lokális invazivitásból eredő fokozatos fragmentációját és ezzel együtt a természetvédelmi értékek degradációját. Az első két évben már nagymértékben csökken az invazív faj terület foglalása a kiinduló állapothoz képest, további kezeléssel pedig, jelenléte hosszabb távon megszüntethető.

A folyamat megfékezése fegyelmezett technológiát, nagy energia befektetést és időt igénylő feladat, amihez elengedhetetlenek a pályázati források.

1.3 A zárótársulás irányába mutató kedvezőtlen szukcessziós folyamatok visszaszorítása

A gyepes társulásokba történő antropogén beavatkozása során természetvédelemi érték kategória oldalról kedvezőbb biotopok alakulnak ki, ahol mozaikosabb jellegű, változatosabb fajstruktúrájú növénytársulások jönnek létre. A folyamatos fegyelmezett és jól időzített természetvédelmi beavatkozással már rövidtávon biztosítható a kedvezőtlen szukcessziós folyamatok megfékezése és a folyamatok önjáró fenntarthatósága. A kiemelt természetvédelmi értékű gyepes élőhelyek rehabilitációja a gyepszinti társulások kaszálórétekre jellemző szerkezetét hozza vissza. Így biztosítható az országos ill. és közösségi szintű természetvédelmi értéket hordozó fajok életközösségeinek fennmaradása.

1.4 Vizes élőhelyek természet-közeli állapotának megőrzése

Az erdei vizes élőhelyek a vízhez kötött szaporodási stratégiájú és életmenetű védett fajok és jelölő fajok életterét alkotják. Emellett kedvezően befolyásolják a helyi mikroklímát, a talajok vízháztartását, és integráltan a növényzet életfeltételeit is javítják. Kiemelt ökológiai cél a természet-közeli állapotuk megőrzése, helyreállítása, a jelentkező eutrofizációs folyamatok visszafordítása. A konzervációs beavatkozások nyomán a kétéltűek szaporodásában állnak be terveink szerint fenntartható pozitív változások, illetve növekszik az érintett jelölőfajok száma.

1.5 Fokozottan védett növényfaj (a magyarföldi husáng) védelme

E pannon reliktum-endemizmus, hazánkban csak elszigetelt állományokban ismert. Emellett a magyar flóra fokozottan védett, aktuálisan veszélyeztetett, hazai vörös könyves faja. Az élőhelyen a természetvédelmi beavatkozással a vadkárosítást és az illegális területhasználatot hosszú távon kizárjuk, a faj biztonságos fennmaradása érdekében. A magyarföldi husáng élőhelyeit elsősorban a vadkárosítás és az illegális területhasználat veszélyezteti. A faj biztonságos fennmaradása érdekében a veszélyeztető tényezők elhárítása azonnali beavatkozást igényel, ami a vad kerítéssel való kizárását jelenti.

1.6 Nagymarosi gesztenyés rehabilitációja

Nagymaroson a hazánkban ritkán előforduló szelídgesztenye is megtalálható. E terület egyben védettséget is élvez. A gesztenyés jelenlegi egészségi állapota indokolja az emberi beavatkozást, és a rehabilitáció szükségszerűségét. A természetvédelmi egészségmegőrző és populáció megújító beavatkozás hatására e terület védelemre szoruló értékei fenntarthatóakká válnak.

Cryphonectria parasitica (szelídgesztenye kéregrák) elleni környezetkímélő biológiai védekezés:

A módszer lényege a kórokozó hipovirulens-csökkent fertőzőképességű- törzseinek elterjesztésén alapszik. A hipovirulencia átvihető tulajdonság, ennek feltétele, hogy a területen lévő kórokozó törzs és a használni kívánt hipovirulens törzs között vegetatív kompatibilitás álljon fenn ennek vizsgálata, kompatibilitási tesztek elvégzésével történik. A terepen gyűjtött, az elhalt és még élő kéregrészek határáról származó rákos kéregmintákból, laboratóriumban kitenyésztett kórokozó törzseken végzett kompatibilitási, és konverziós vizsgálatok elvégzésével meghatározhatók, a használandó hipovirulens törzsek, amelyekből a kellő számú biológiai oltóanyag tenyészthető. Az oltóanyag szükséglet a kezelni kívánt faegyedenként egy Petri-csészényi. A kijuttatása kézi eszközökkel történik, a seb szélén,de még élő kéregbe egymástól 4-5 cmre 5mm átmérőjű, fúrt lyukakba kell a gombafonalakkal átszőtt táptalajdarabkát helyezni, majd a gombaölő szert nem tartalmazó, méhviasz tartalmú, hidegben is jól kenhető sebkenőccsel a lyukat le kell zárni. A védekezés része a beteg, fertőzött hajtásrészek, elpusztult faegyedek elégetése.

A gesztenyés felújítása: 200 db fajtaazonos két éves szelídgesztenye oltvány "telepítése", ültetése a területre az elpusztult idős faegyedek helyére.

2. Élettelen természeti értékek megőrzését szolgáló beruházások

2.1 Leromlott állapotú fenntartandó forrásfoglalások átalakítása

A forrásoknak különleges jelentősége van a foltos szalamandra, pettyes gőte, alpesi gőte, illetve egyes védett kérész és tegzes fajok élő és szaporodó helyeként. A forrásteknők tisztításával, a forrásfők helyreállításával létrejövő élőhely egyszerre ad teret védett növény és állatfajoknak, melyek hosszú távú fenntartása ezzel biztosítottá válik.

2.2 Felhagyott bányák rehabilitációja

A védett területeken életveszélyes bányák, omlásveszélyes feltárások baleset és életvédelmi biztosítása elengedhetetlen feladat. Ennek érdekében műszaki létesítményekkel zárjuk el a projektterületen található potenciálisan veszélyes területeket, mely technológiai megvalósulásával ezek a veszélyforrások véglegesen megszüntethetők.

2.3 Sorompók elhelyezése az élőhelyek megőrzéséért

Élőhelyek természet közeli állapotának megőrzésének céljából 16 darab sorompó kihelyezése.

3. Környezettudatosság erősítésére irányuló ESZA típusú tevékenység

A környezettudatosság erősítésének érdekében a projekt keretén belül képzés szervezése történik, mivel fontosnak tartjuk a lakossági attitűd ez irányú formálását.

A fogyasztói minták környezettudatosság, a fenntarthatóság irányába történő fejlődése szempontjából az oktatás-nevelés kritikus jelentőségű. Mivel ismereteket kell szerezni, készségeket, hozzáállást, értékrendet kell formálni a fenntartható fogyasztás érdekében, a gyermekkorban elkezdett fejlesztés, döntő fontosságú.

Projektünk hozzájárul a fenntarthatósághoz szükséges értékváltáshoz, a fenntarthatóságról való tudás széles körű elterjesztéséhez. Célunk a térség lakosságának és a térségbe érkező látogatóknak érdekeltté tétele a fenntarthatóság eszméinek megvalósításában.

Célravezető lehet, ha bizonyos készségek fejlesztésével próbálunk a fenntarthatóság és a fenntartható fogyasztás területén is hatékonyabbak lenni. Ilyen készségek: a kritikus gondolkodás, az önálló gondolkodás, az egyéni és csoportos döntéshozás és a probléma megoldás. Programjainkon ezen elveket szem előtt tartva kívánjuk bevonni a célcsoportok tagjait.

4. Természetvédelmi célú tanösvények kialakítása

A program keretében tanösvények létrehozása, meglévő tanösvények aktualizálása, nyomvonalak tisztítása, új nyomvonalak kialakítása, a tájékoztató infrastruktúra fejlesztése, aktualizálása, a tanösvényekről szóló komplex kiadványok megjelentetése, valamint audioguide-os vezetés hanganyagának kialakítása, és eszközök beszerzése történik.

A fejlesztés három tanösvényt érint:: a Törökmezői (Nagymaros) tanösvényt, a Bernecebaráti tanösvényt és a Váci (ovis) tanösvényt.

A tanösvények létesítésének célja, hogy a látogatók figyelmét ráirányítsuk a természet meghatározó voltára, szépségeire, megmutassuk sérülékenységét, és megtanítsuk őket azokra az apró, de nem jelentéktelen mindennapi fogásokra, amelyekkel a hétköznapokban is tudatosabban, a környezetet kímélve, védve lehet élni és tevékenykedni.

Különösen fontosnak tartjuk, hogy a városokban, a természeti környezettől távolabb élők szemléletét a természettel való "összhangban élés" felé irányítsuk. Ezáltal a természetes környezetre jobban odafigyelő, azt óvó emberekké válnak.

A létrejövő tanösvények eredménye, hogy nemcsak egyoldalú ismeretszerzésre adnak lehetőséget, de interaktív megismerés útján, a látogatók haza is magukkal viszik a természetben szerzett élményeiket. Ez komoly változást hoz szemléletükben a védett értékek megőrzésének fontosságáról.

A tanösvények elsődleges célja a játékos, interaktív ismeretszerzés eszközrendszerének megteremtése, mely alkalmas lesz mind a természetvédelmi helyszín autentikus bemutatására, mind pedig a Börzsöny természeti környezetének geológiai, növénytani, kulturális, állattani értékeinek megismertetésére. A terepi bemutatók alkalmasak lesznek az "értő" természetjárás népszerűsítésére, s egyben bemutatják a nagyközönségnek a térségben fellelhető értékes társulásokat, védett növény és állatfajokat, és magát a védelem fontosságát, indokait, hátterét, sőt az aktív természetvédelem lehetőségeit is. A tanösvények nemcsak bemutató táblákon, hanem az út menti területen kialakított interaktív pontokon is lehetőséget adnak minderre. Az ösvények mentén odútelepet is létesítünk, amely a madarak fészkelésének, életmódjának megfigyelését teszi lehetővé.

5. Tájékoztató infrastruktúra kialakítása

A tervek szerint a www.ipolyerdo.hu anya-siteból eredeztethető és arra visszamutató microsite-ok (saját aldomain név) létrehozása történik a projekt elemek tematikájával. Például a kisvizes élőhelyek, leromlott állapotú fenntartandó védett források rekonstrukciójával foglalkozó tematikus microsite, amely kép és videó anyag letöltésére ad lehetőséget. Ezáltal a természetbe járásban akadályoztatott, mozgásában korlátozottan élő, vagy egyéb okból távolmaradó érdeklődő is megismerkedhet a terület értékeivel.

Nagy jelentősége van a microsite-ok kialakításának az utazási célterületet kereső lehetséges látogatók/turisták meggyőzésében, vagy a megélt emlékek otthoni felidézésben.

Forrás: Ipoly Erdő Zrt 05-12