Fafeldolgozás-történet is szerepelt a Nemzetközi Tudomány- és Technikatörténeti Kongresszuson

2009. július 28. és augusztus 2. között, Budapesten tartották a XXIII. Nemzetközi Tudomány- és Technikatörténeti Kongresszust kb. 1700 résztvevővel a világ 60 országából. A rendezvényen faiparos szakmánkból három előadás hangzott el.

Pauló Tamás

A székelyföldi fűrészmalom felmérések 10 éve

(10 Years in the Research of the Water-powered Up-and-down Sawmill Programme in Szeklerland)

A Székelyföldön az 1948. évi államosítás előtt számos gabona- és fűrészmalom működött. A 15. századtól működő vízifűrészeket a 19. század közepétől a gőz, majd az elektromos hajtás kezdte felváltani. Az 1948. évi államosítás következtében a fűrészmalmok nagy része múzeumba, ill. magánkézbe került.

A Gyergyói és Csíki Medencében 8-10 hagyományos fűrészmalmot találtak. Ezeket 1998-tól kezdődően a helyszíni táborozások 10 napja alatt mérték fel, dokumentálták és kezdték felújítani. A táborozásokban minden résztvevő saját költségen, önkéntes alapon vett részt. A csapat zömét a budapest-újpesti Kozma Lajos Faipari Szakközépiskola végzős tanulói és tanárai alkották, akik kiegészültek olyan végzős egyetemi hallgatókkal, akik diplomamunkájukhoz gyűjtöttek anyagot. A tábor szervezője, a munkák megtervezője és vezetője Pauló Tamás faipari mérnök, a Szakközépiskola tanára, aki irányítója volt egy működésképtelen, 12 méter hosszú, faszerkezetű, vizi hajtású fűrészmalom rekonstrukciójának, amelybe az egykori technológiát építették be. Az építés folyamatát az előadó az első kapavágástól DVD-n is bemutatta. Ez a fűrészmalom ma a Gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeumban üzemel. A nemcsak technikatörténeti, hanem egyben nevelési és turisztikai jelentőségű erdélyi fűrészmalom felújítási munkák tovább folytatódnak.

Szemerey Tamás- Csóka Levente

Ajtók és ablakok történeti fejlődése a Kárpát medencében

(Historical Development of Doors and Windows in the Carpatian Basin)

A fából készült ajtó- és ablakszerkezetek történeti fejlődéséről láttunk vetített képes szemelvényeket Szemerey Tamástól a Nyugat-Magyarországi Egyetem tudományos munkatársától dr. Csóka Levente egy. docens angol nyelvű magyarázataival.

A 14. századtól napjainkig terjedő áttekintésben jól tükröződött a fafeldolgozás technikájában bekövetkezett korszakváltás, az egykori mesterek technikai felszereltségének fejlődése, az építészeti környezet, az adott időszakra jellemző vasalatok, szerelvények, majd az üveg alkalmazása és az az általános törekvés, hogy a vizsgált épületasztalos-ipari termékek: ajtók, ablakok minél jobban feleljenek meg a folyamatosan növekvő kényelmi igényeknek.

 
Tarpa (Bereg megye) ref. templom sekrestye ajtajának két oldala. A 2,5 m magas vasalt ajtó egy darab hárspallóból készült és lehet hogy egyidős a templommal (15. sz. vége). Ez 2, az alőadás mintegy 30 képe közül.

Dr. Tóth Sándor László

A fa hajlítása rövid történeti áttekintésben

(The Bending Technique of Wood in a Historical View)

A fafeldolgozás történetével foglalkozó előadó fahajlítás-történeti áttekintésének elején elhangzott, hogy a faanyagok melegítéses hajlítását az ember régóta ismeri, alkalmazza. Tűz felett, vizezve a faanyagok nagy része lágyíthatóvá, majd hajlíthatóvá válik. Egy másik eljárás, a forró vízben, gőzben való lágyítás utáni hajlítás jelentette a technológiai-technikai előrelépést először kézi erővel, majd hajlító gépen. Ezzel az eljárással a 19. században Thoneték forradalmasították az addigi kézműves tevékenységet, alkalmazták a tömeggyártást és gyáraikban csereszabatos bútoralkatrészeket állítottak elő az addig csak tűzifának használt bükk fájából. Ezzel a technológiával a 19. és 20. század fordulóján Magyarországon 13 hajlítottbútor-gyár működött kb. 34 üzemmel, műhellyel.

Ábra. Hurok a hengeresfán

Egy másik megoldást a furnérok rétegeléses-ragasztásos hajlítása jelentette először a 19., majd a 20. században. Itt is először kontakt, majd nagyfrekvenciás melegítéssel. Ez utóbbi időszak találmánya volt a furnér-műanyag fólia kompozitum alkalmazása. A 20. századi rétegeléses technikát a Budapesti Bútoripari Vállalat (BUBIV) honosította meg és világszínvonalon a Balaton Bútorgyár alkalmazza. Az eddigi melegen történő hajlítás mellett a 21. században vált lehetővé az iparilag előtömörített faanyag hideg hajlítása.

Dr. Tóth Sándor László