|
|||||||
FATÁJ archívum:
FATÁJ-online
A pdf-ekhez az Acrobat Reader itt tölthető le: |
2009-10-28
A dendromassza alapú decentralizált energiatermelés alapanyagbázisának tervezése - Dr. Barkóczi Zsolt PhD. A TÉMA JELENTŐSÉGE, ELŐZMÉNYEI A világ folyamatosan növekvő energiaigénye, a fosszilis energiahordozók készleteinek csökkenése, az energiafüggőség, a globális környezeti problémák, és az elmúlt évek energiapiaci eseményei mindenki számára egyértelművé tették, hogy a gazdasági, és politikai stabilitás érdekében minden országnak kiemelt érdeke, hogy minél nagyobb arányban alkalmazza a megújuló energiaforrásokat, és minél kisebb mértékben függjön a saját energiaellátása más országoktól. Már az 1970-es évek első felében, az első olajválságot követően megalakult az IEA (International Energy Agency, Nemzetközi Energia Ügynökség), hogy a jövőben a fenntartható energiagazdálkodást elősegítse. Az 1980-as és az 1990-es években, valamint a XXI. század elején a FAO, illetve az IEA is létrehozta, az energetikai célú biomassza termelés témában, a nemzetközi kutatási programjait (Pl.: FAO Európai Mezőgazdasági Energia Együttműködési Hálózata (CNRE) "Biomassza termelés energia célra" című programja, IEA Bioenergy különböző rövid vágásfordulójú faültetvény-kutatásai, IEA Task 30 Short Rotation Crops for Bioenergy System), amelyekhez a világ meghatározó energetikai célú biomassza kutatói csatlakoztak. Nagyfokú energetikai célú biomassza és dendromassza termesztési és hasznosítási kutatások folytak, illetve folynak. A kutatók mind Magyarországon, mind az Európai Unióban egyetértenek abban, hogy a társadalom, a gazdaság, és az ipar egyre több energiát igényel, amelyet a jelenlegi energiaellátási rendszerrel, és struktúrával nem lehet biztonsággal, hosszú távon biztosítani. A jövőbeni egyre nagyobb energiaigények kiszolgálása, és hosszú távú biztosítása érdekében a megújuló energiaforrásokat kell minél nagyobb arányban hasznosítani. Minden esetben nagy figyelmet kell fordítani az új, megújuló energiaforrások hasznosítása esetén is, hogy az energiát ne pazaroljuk el, és a lehető leghatékonyabb rendszerekben, és a leghatékonyabb módon hasznosítsuk, hogy azon hibákat ne kövessük el újra, amely hibákat a fosszilis energiahordozók alkalmazása esetén elkövettünk. Ennek megfelelően nem szabad kihasználatlanul hagyni a meglévő, és rendelkezésre álló megújuló energiaforrás-potenciált, és annak felhasználását is a mindenkori legfejlettebb technológia alkalmazásával szabad hasznosítani annak érdekében, hogy a jövőben ne történjen pazarlás az energiával. Meg kell teremteni azokat a további energiahordozó potenciál-növelő lehetőségeket, amelyek mellett a környezetvédelmi, és társadalmi érdekek nem sérülnek. A dendromassza mint biológiai eredetű energiahordozó hasznosítása közvetlen és közvetett gazdasági hatásokat eredményez. Az egységnyi energia-előállítás költségeinek csökkenése közvetlen gazdasági hatással, a dendromassza termeléssel és hasznosítással összefüggő globális, valamint egészségügyi és környezetvédelmi problémák hatásának csökkentése pedig közvetett gazdasági hatással bír. Az Európai Unióban, így Magyarországon is, a fentiek értelmében tehát a dendromassza források minél nagyobb arányú kihasználása, illetve a források bővítése, és azok korszerű, decentralizált energiatermelést megvalósító rendszerben történő felhasználása a cél.
A KUTATÁS CÉLJA A doktori értekezés kiterjed az energetikai célú dendromassza- hasznosítás, illetve termelés témakörére, az elmúlt 5 évben végzett kutatásokra, és azok eredményeire. A disszertáció bemutatja a hagyományos erdőgazdálkodásban alkalmazható, ott az energetikai célokra hasznosítható faanyagmennyiség potenciáljának, illetve ennek prognózisának a meghatározását megvalósító eljárás-modellt, mind technológiai, mind gazdasági szempontból foglalkozik az energetikai ültetvények témakörével, és a dendromassza ellátás részletes tervezésével, ökonómiai elemzésével, logisztikájának és rendszervizsgálatának a témakörével. A doktori munkám során a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatban a változó irányelveket, politikai célkitűzéseket, és gyakorlatban megvalósult eredményeket, illetve a gazdasági helyzet, technológia-fejlődés, hazai körülmények változását, folyamatosan figyelemmel kísértem, és a dendromasszának, mint megújuló energiaforrásnak a jövőbeni szerepét ezek alapján állapítottam meg. Az elkészült szoftvercsomag egyes programjait külön-külön dolgoztam ki, azonban mindig szem előtt tartottam, hogy azok a későbbiekben, mikor már önmagukban kiforrt, működő programot képviselnek, kompatibilisek legyenek egymással, és egy egységként is alkalmazhatóak legyenek. Minden esetben a gyakorlatban jelentkező igényekből indultam ki, és a cél az volt, hogy a különböző szintű elemzések is gyorsan, áttekinthetően, és az eredmények legnagyobb pontossága, és részletessége mellett legyenek megvalósíthatóak.
HIPOTÉZISEK A kutatás hipotézisei az alábbiak: - A megújuló energiaforrások jelentősége folyamatosan nő az egész világon, különösen kiemelt figyelmet szentel neki, illetve irányelveket fogalmaz meg az Európai Unió e tekintetben. Magyarország a megújuló energiaforrások hasznosítása terén jelentősen el van maradva, így számos teendő van a jövőbeni energiatermelés kialakítása terén, ahol is Magyarország a dendromasszára támaszkodhat a leginkább, mint megújuló energiaforrásra. - A jövőbeni dendromassz alapú energiatermelés új rendszerszemléletet, új energiaforrások bevonását, és az energiatermelés decentralizálását követeli meg. - Létrehozható egy olyan komplex, decentralizált energiatermelést szolgáló alapanyagbázis-tervezési rendszer, amely a jövőbeni dendromassza alapú energiatermelési igényeket hosszú távon biztonságosan ki tudja elégíteni. - A hagyományos erdőgazdálkodásban, az energetikai célokra hasznosítható faanyag tekintetében, új adatbázis-kezeléssel, illetve feldolgozással, új számítástechnikai alapú módszerek kidolgozásával biztosítani lehet ezen faanyagok jobb kihasználását, naturális értékeik, és azok változásának pontosabb meghatározása révén. Biztosítani lehet a gazdaságosabb felhasználást, az átfogó logisztikai és ökonómiai elemzések és modellezések révén, így ezen faanyagok szolgálhatják a jövőbeni decentralizált energiatermelést, és többletbevételt biztosíthatnak a gazdálkodóknak. - Az energetikai faültetvények komplex, naturális és ökonómiai értékekre kiterjedő, modellezése, optimalizálása révén alapanyagforrás-bővítési lehetőséget jelenthetnek a jövőben, a dendromassza alapú decentralizált energiatermelési egységek számára. - A dendromassza alapú decentralizált energiatermelés alapanyag-ellátását biztosító egységek igen különböző paraméterekkel rendelkeznek, amely paraméterek alapvetően meghatározzák azt, hogy az energiatermelést milyen színvonalon, hosszú távon milyen biztonsággal képesek szolgálni. Jelenleg is vannak, és a jövőben is lesznek olyan energetikai célú faanyagot szolgáltató egységek, akik nem alkalmasak ezen feladatok megfelelő színvonalú ellátására, és nem szolgálhatják a jövőbeni decentralizált energiatermelési rendszereket.
TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK ÖSSZEFOGLALÁSA ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK ÖSSZEFOGLALÁSA 1. A hazai energetikai, agrárgazdasági környezetvédelmi és az ezeket alapvetően befolyásoló Európai Uniós tendenciák és direktívák áttekintése és értékelése alapján a szerző megállapította, hogy a megújuló energiák között több szempontból is a biomassza-bázisú energiatermelés a meghatározó. A jelenlegi dendromassza-bázisú energiatermelés, azonban csak rendszerelméleti alapokra, és új dendromassza-bázisok felhasználásával fejleszthető, így ezen feltételek megteremtése szükséges a jövőbeni, dendromassza alapú energiatermelés, széles körű elterjedésének biztosításához. A szerző megállapította, hogy a jövőbeni dendromassza alapú energiatermelést elsősorban a decentralizált rendszerekben célszerű fejleszteni, és a meglévő, földgázt hasznosító rendszerek esetén kellene (az EU direktíváknak megfelelően 2020-ig) az energiaigény 80 %-át megújuló energiaforrásokkal kiváltani.
2. A helyzetelemzés megállapításai alapján a szerző értékelte a jelenleg alkalmazott technológiák tervezésével, értékelésével és hatékonyságának növelésével kapcsolatba hozható módszereket, és megállapította, hogy az egyes részterületek tervezési-elemzési módszerei már alig alkalmasak a növekvő feladatok színvonalas megoldására, számítógépes támogatottságuk kicsi, az egyes részelemek vertikális és horizontális összekapcsolása részben tartalmi, részben szoftver-alapú problémák miatt nem lehetséges. További gondot okoz az, hogy a célirányosan összeállított adatbázisok is hiányoznak. Ezért a szerző meghatározta azokat a rendszerelemzéshez szükséges követelményeket, melyek alapján a modellfejlesztéseket elkezdte. A szerző által megfogalmazásra került a dendromassza alapú decentralizált energiatermelés alapanyag-ellátási rendszere, meghatározásra kerültek a rendszer feladatai, illetve a rendszer felállításának, és működtetésének irányelvei, amely alapján a modellcsomag elkészíthető, és annak működtetésével a komplex dendromassza alapú decentralizált energiatermelés alapanyagbázisának tervezését, modellezését, értékelését, működtetését biztosítani lehet.
3. A szerző által kidolgozásra került a dendromassza alapú decentralizált energiatermelés alapanyag-ellátó rendszerét támogató modellcsomag, valamint a modellcsomag összehangolt alkalmazásának irányelvei.
3.1. Kidolgozásra került a hagyományos erdőgazdálkodásra vonatkozóan a kitermelhető összes fatömeg, valamint az energetikai célokra hasznosítható alapanyagok mennyiségének potenciál-felmérését és prognózisát, teljes fahasználati modellezést megvalósító eljárás-modell. A modell alkalmas a dendromassza alapú decentralizált energiatermelés kialakítása érdekében, adott felhasználói hely körzetében meghatározni, hogy az adott energiaigényt figyelembe véve, a tervezett üzemeltetési időben, a hagyományos erdőgazdálkodásból milyen mértékben lehet kielégíteni az alapanyag-szükségletet, az adott területen alkalmazott komplex erdőgazdálkodási stratégia mellett. Képes egy tetszőlegesen meghatározott régióban a dendromassza alapú decentralizált energiatermelés kialakítása érdekében kijelölni azon pontokat, ahol az energiatermelés egyes egységeit a legoptimálisabb kialakítani, illetve ezen egységek célszerű teljesítményének meghatározására. Elvégezhető egy adott dendromassza igény, hosszú távú kielégítését biztosító fahasználati stratégia meghatározására. Modellezni lehet az erdőtelepítések hatását, az alkalmazott, illetve időnként változó fahasználati stratégia, fafajcserék, természetvédelmi korlátozások, illetve a természetvédelmi előírások hatását, a fafajpolitikai irányelvek változásainak hatását. Az eredmények alkalmasak a gyakorlatban való felhasználásra. A modell segítségével az erdőgazdálkodók megalapozottabb és eredményesebb hosszú távú szerződéseket tudnak kötni az energetikai célra hasznosítható faanyagot tekintve is, anélkül, hogy bármely más választék termelését az befolyásolná.
3.2. Kidolgozásra került az energetikai ültetvények modellezésére, teljes gazdasági elemzésére, rendszeroptimalizálására alkalmas eljárás-modell. Ehhez a szerző rendszerezte az energetikai faültetvények legfontosabb technológiáit. A döntés-előkészítést célzó modell lehetőséget ad arra, hogy bármely megoldást, technológiát vizsgáljunk. Egy meghatározott területen jelentkező különböző megoldásokból álló rendszert együtt vizsgáljunk vele. A választási lehetőségeket, melyek a megvalósítás esetén felmerülnek, tetszőleges kombinációban elemezzünk, hogy a gazdálkodás szempontjából, a nyereség maximalizálása érdekében a legkedvezőbb megoldás-kombinációt ki tudjuk választani. A modellnek két funkciója is van. Az egyik a tervezésnél történő döntéstámogatás, a másik a már meglévő, kezelés alatt álló energetikai ültetvénynél jelentkező adatok feldolgozása és értékelése a további munkák tervezéséhez, a hibák kiszűréséhez, és a megfelelő változtatás meghatározásához. Üzemeltetés során ellenőrizni kell, hogy a ténylegesen megvalósult hozamok teljesítik-e az előzetesen tervezett hozamot, vagy a jövőben módosítani kell, hogy a tervezett értéket elérje. A kezelés során ténylegesen felmerült költségek (mechanikai gyomirtás, növényvédelem, tápanyag-utánpótlás, stb.) rögzítése, és ezzel folyamatosan a gazdasági mutatók alakulása megfigyelhető, ezek alapján a szükséges beavatkozások elvégezhetők. Ezen feladatok ellátásához a döntéstámogató modell kapcsolatot teremt a digitális térképi adatbázissal, azaz az ott rögzítésre került adatokat használja fel a számítások elvégzéséhez. A modell tehát alkalmas bármilyen energetikai ültetvény rendszer teljes részletességű gazdasági elemzésére, optimalizálásra, döntéstámogatásra. A szerző összegyűjtötte az energetikai faültetvények speciális munkaműveleteihez használt, más ágazatokból átvett és alkalmazott, kutatásba vont, illetve fejlesztés alatt álló célgépek legfontosabb paramétereit, amelyek az egyes technológiai rendszerek modellezéséhez szükségesek, majd ezen adatokat beépítette a modellbe, ezáltal biztosítva, hogy a modellezések során a vizsgálatokba ezen speciális gépeket is be lehet vonni. Különböző adottságokat figyelembe véve, meghatározta a lehetséges betakarítási technológiai sorokat.
3.3. Kidolgozásra került a faállomány választékösszetétel-vizsgálatra alapozott, értékének meghatározására alkalmas, és az energetikai hasznosítást alapvetően befolyásoló, a faanyag-választékok értékesítését, annak teljes logisztikai modellezését, gazdasági elemzését megvalósító eljárás-modell. A modell alkalmasnak bizonyult dendromassza alapú decentralizált energiatermelés alapanyag-ellátását szolgáló logisztikai rendszer tervezésére, modellezésére, gazdasági elemzésére is. Alkalmas a közeljövőben valamely fahasználati tevékenységre (előhasználat, gyérítés, véghasználat, illetve egészségügyi termelés) előírt állományokból kikerülő famennyiség, illetve a vonatkozó bevételek és költségek meghatározására. Alkalmas egy adott erdőrészlet jelenlegi faállomány-értékének meghatározására a faanyag értékesítése, vagy erdő adás-vétele, bérlete, gazdálkodói feladatok ellátásának kiadása, stb. esetén. A teljes logisztikát modellezni, és számítani lehet, így bármilyen esetben a logisztikai költségek a lehető legpontosabban megadhatók. Figyelembe veszi a modell többek között külön az előközelítés, kiközelítés, szállítás (akár tehergépkocsival, akár vagonnal történő szállítást), a fel- és leterhelések költséget, útjavítás, vagy fenntartás költségét stb.. A modellel szintén kalkulálni lehet a faanyag-eladás esetén felmerülő egyéb költségeket, mint pl.: exportköltségek, kereskedelmi jutalék, becslési díj, stb. A modellben van egy önálló modul is, amellyel tervezhető egy saját logisztikai rendszer, meghatározható annak minden ökonómiai vonatkozása, és meghatározhatók, egy adott energia-előállítási igény esetén, az alapanyag biztosításához szükséges logisztikai rendszer paraméterei is. Így eldönthető, hogy az általunk létrehozható logisztikai rendszer felépítése és üzemeltetése a kedvezőbb, vagy a lehetséges fuvarozó alvállalkozók árajánlatai alapján, a logisztikai feladatok egy részének, vagy egészének a kiadása alvállalkozói munkába.
4. Az elkészült, és a technológiák tervezéséhez-fejlesztéséhez alkalmasnak bizonyult modellek továbbfejlesztési lehetőségeit lehetővé tevő, kapcsolódási lehetőségek biztosítását is megoldotta a szerző. A főként tervezési és értékelemzési feladatok megoldására alkalmas modell alkalmassá vált a dendromassza alapú decentralizált energiatermelés alapanyag-ellátását biztosító beszállítói egységek értékelési, szűrési feladatainak megoldására azzal, hogy a tetszés szerint kiválasztható értékelési szempontok alapján, az összeállított adatbázisok csatolását követően a számításba vehető megoldások rangsorolt leválogatása is megtörténik. Az eredmények alkalmasak a dendromassza alapú decentralizált energiatermelést megvalósító beszállítói egységekkel szemben követendő stratégiák megállapításához, ezzel az alapanyag-ellátás hosszú távú, megfelelő minőségű biztosításához, és a decentralizált energiatermelési rendszer megfelelő működtetéséhez.
Elérhetőség: Dr. Barkóczi Zsolt PhD. 9400 Sopron, Király Jenő u. 8. E-mail: barkoczyzs@gmail.com Mobil: +36-70-323-1425
|
| |||||
|