Elejtett vad jelölése, kezelése, forgalomba hozatala

141/2009. (X. 29.) FVM rendelet az elejtett vad jelöléséről, valamint kezelésének és forgalomba hozatalának élelmiszer-higiéniai és állat-egészségügyi feltételeiről

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. §-a (2) bekezdésének 1., 19., 23., 26. és 28. pontjában, valamint a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 100. §-a (1) bekezdése c) pontjának 4., 15. és 26. alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának c) és k) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

Általános rendelkezések

1. § (1) E rendelet szabályait az elejtett vagy elhullva talált vad esetében kell alkalmazni.

(2) A tenyésztett vadra vonatkozó előírásokat külön jogszabály tartalmazza.

(3) E rendeletnek a vad azonosító jellel történő megjelölésére vonatkozó rendelkezéseit a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvényben meghatározott vadfajok esetében valamennyi elejtett egyeden alkalmazni kell, függetlenül attól, hogy a vadat emberi fogyasztásra szánták-e.

(4) E rendelet végrehajtása során az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 853/2004/EK rendelet) vonatkozó rendelkezéseit is alkalmazni kell.

(5) A vadászatra jogosultnak, illetve a vadbegyűjtő hely üzemeltetőjének e rendelet előírásain túl az élelmiszer-higiéniáról szóló, 2004. április 29-i 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 852/2004/EK rendelet) vonatkozó előírásait is be kell tartania.

2. § (1) A vadkísérő jegyet, valamint az apróvad gyűjtőigazolást a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szerve (a továbbiakban: MgSzH területi szerve) bocsátja térítés ellenében a vadászatra jogosult rendelkezésére.

(2) A vadászatra jogosult naprakész nyilvántartást köteles vezetni a felhasznált vadkísérő jegyek, illetve apróvad gyűjtőigazolások sorszámairól. Ezt a nyilvántartást öt évig meg kell őriznie.

(3) A vadászatra jogosultnak, a vadbegyűjtő hely üzemeltetőjének, továbbá a végső fogyasztót közvetlenül ellátó helyi kiskereskedelmi vagy vendéglátó egységnek rendelkeznie kell olyan naprakész dokumentációs rendszerrel, amely lehetővé teszi a vadhús nyomon követését - és szükség szerinti visszahívását - azoktól, akiktől a vadat kapják, vagy akiknek azt szállítják, valamint ezen információk bemutatását az MgSzH területi szerve részére.

Értelmező rendelkezések

3. § E rendelet alkalmazásában:

1. Apróvad: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 1.7. pontja szerinti állatfaj.

2. Apróvad gyűjtőigazolás: az apróvadnak a képesített vadhúsvizsgáló által elvégzett húsvizsgálatát igazoló, az 1. számú melléklet szerinti kísérőirata.

3. Képesített vadhúsvizsgáló: a 853/2004/EK rendelet III. melléklete IV. szakasza I. fejezetének 2. pontja szerinti képzett személy feladatait e rendelet szerint ellátni jogosult természetes személy.

4. Nagyvad: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 1.8. pontja szerinti állatfaj.

5. Vadbegyűjtő hely: a vadászatra jogosultak által beszállított, emberi fogyasztásra szánt lőtt vad átvételére és vadfeldolgozó üzembe szállításáig történő ideiglenes hűtve tárolására szolgáló, az MgSzH területi szerve által engedélyezett létesítmény. Nem minősül vadbegyűjtő helynek a vadászatra jogosult által e célból üzemeltetett létesítmény, amennyiben más vadászatra jogosulttól származó lőtt vadat nem tárolnak benne.

6. Vadkísérő jegy: a lőtt nagyvad megjelölésére és azonosítására szolgáló, valamint a lőtt nagyvad képesített vadhúsvizsgáló által elvégzett húsvizsgálatát igazoló, vízhatlan, írható anyagból készült, egyszer használatos zárású, a 2. számú melléklet szerinti azonosító eszköz.

Az elejtett vad forgalomba hozatala

4. § (1) A vadászatra jogosult a tulajdonában lévő emberi fogyasztásra szánt elejtett vadat az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) végrehajtására kiadott rendeletek, illetve az Európai Unió kötelezően alkalmazandó jogi aktusainak rendelkezései szerint - amennyiben természetvédelmi jogszabály nem tiltja -

a) magánfogyasztásra felhasználhatja,

b) kis mennyiségben magánfogyasztás céljára átadhatja vagy eladhatja az elejtőnek, mint végső fogyasztónak,

c) kis mennyiségben magánfogyasztás céljára átadhatja vagy eladhatja az elejtőtől eltérő végső fogyasztónak,

d) kis mennyiségben átadhatja vagy eladhatja a kizárólag a végső fogyasztót közvetlenül ellátó, a vadászterülete határain belül található, illetve székhelyétől vagy a húsvizsgálat helyétől közúton maximum 1 óra alatt elérhető helyi kiskereskedelmi vagy vendéglátó egységnek, beleértve a saját maga által üzemeltetett ilyen vállalkozásokat is, vagy

e) vadfeldolgozó üzemnek értékesítheti.

(2) Az (1) bekezdés b) és c) pontja szerint forgalomba hozott vad tovább nem forgalmazható.

(3) Az (1) bekezdés b)-d) pontjai szerint forgalomba hozott vad kis mennyisége nem haladhatja meg vadászatra jogosultanként havonta a 3 000 kilogrammot, illetve naptári évente a 10 000 kilogrammot.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott mennyiségeket kültakaróval együtt, nagyvad esetében lábvégek és - a vaddisznó kivételével - fej nélküli, zsigerelt állapotában mérve kell számítani.

(5) Vadbegyűjtő hely útján vadat forgalomba hozni kizárólag vadfeldolgozó üzem felé lehet.

5. § (1) A vadászatra jogosult a 4. § (1) bekezdésének c) és d) pontja szerinti tevékenységének megkezdését, szüneteltetését vagy megszüntetését, a tevékenység megkezdését, szüneteltetését vagy megszüntetését követő öt munkanapon belül a vadászterület helye szerinti MgSzH területi szervének nyilvántartásba vétel céljából írásban bejelenti, az alábbi adatok feltüntetésével:

a) a vadászatra jogosult neve, székhelyének címe, levelezési címe, a vadászati hatóság által kiadott kódszáma,

b) vadászatra jogosult 4. § szerinti tevékenységének pontos megjelölése.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerint nyilvántartásba vett vadászatra jogosult

a) az e rendelet szerint forgalmazható kis mennyiséget bizonyíthatóan túllépte,

b) nem nyilvántartott tevékenységet végez, vagy

c) tevékenységével az állategészségügyi, élelmiszer-higiéniai vagy élelmiszer-biztonsági jogszabályok előírásait súlyosan megsérti, az MgSzH területi szerve a vadászatra jogosultat a nyilvántartásából törli. Az ezen okból nyilvántartásból törölt vadászatra jogosult ismételt nyilvántartásba vételére legkorábban a nyilvántartásból való törlését követő harmadik év eltelte után kerülhet sor.

(3) A vadászatra jogosult a 4. § (1) bekezdésének c) és d) pontja szerinti tevékenység során

a) gondoskodik arról, hogy a hatósági állatorvos a lőtt vadat e rendelet előírásai szerint, az elejtéstől számított 24 órán belül, a vizsgálat elvégzésére alkalmas körülmények között megvizsgálhassa. Olyan lőtt vad esetében, amelynek húsa trichinella parazitát tartalmazhat, biztosítja, hogy a hatósági állatorvos a lőtt vadból a húsban előforduló trichinella hatósági vizsgálatára vonatkozó különleges szabályok megállapításáról szóló, 2005. december 5-i 2075/2005/EK bizottsági rendelet szerint mintát vehessen trichinella vizsgálatra;

b) naprakész nyilvántartást vezet a lőtt nagyvad esetében felhasznált vadkísérő jegy sorszámáról, a lőtt nagyvad fajáról, súlyáról, illetve apróvad esetében az apróvad gyűjtőigazolás sorszámáról, a lőtt apróvad darabszámáról, fajáról, valamint arról, hogy az adott lőtt vad melyik végső fogyasztót közvetlenül ellátó helyi kiskereskedelmi vagy vendéglátó egységbe került. Ezt a nyilvántartást az MgSzH területi szervének felhívására soron kívül bemutatja, valamint abból adatot szolgáltat.

(4) A vadászatra jogosultnak a 4. § (1) bekezdésének c) és d) pontja szerinti tevékenység végzéséhez rendelkeznie kell a 12. §-ban a vadbegyűjtő helyekre előírt feltételeknek megfelelő létesítménnyel, illetve nyilvántartásokkal.

(5) A hatósági állatorvos által kiállított húsvizsgálati igazolást, vagy annak a hatósági állatorvos által hitelesített másolatát a végső fogyasztót közvetlenül ellátó helyi kiskereskedelmi vagy vendéglátó egységet üzemeltető élelmiszer-vállalkozó az árusítás helyén köteles tartani, és a fogyasztót kérésére tájékoztatni azok tartalmáról.

Az elejtett vad kezelése és vizsgálata

6. § (1) Az emberi fogyasztásra szánt, elejtett

a) nagyvadat az elejtést követően a lehető leghamarabb ki kell zsigerelni,

b) vad hűtését az elejtést követően elfogadhatóan rövid időn belül biztosítani kell, ehhez aktív hűtésre nincs szükség, ha az időjárási paraméterek a megfelelő hűtést biztosítják,

c) vad birtokosának biztosítania kell, hogy a nagyvad hőmérséklete teljes tömegében minél hamarabb érje el a 0-7 °C közötti értéket, a lőtt apróvad hőmérséklete pedig teljes tömegében a 0-4 °C közötti értéket, és azt a továbbiakban nem haladhatja meg,

d) vad szállítása és tárolása során meg kell akadályozni annak további szennyeződését, e) vadat egymásra halmozva szállítani tilos.

(2) Valamennyi emberi fogyasztásra szánt, elejtett vadat e rendelet előírásai szerint vizsgálatnak kell alávetni.

(3) Kizárólag hatósági állatorvos által elvégzett húsvizsgálat után, a hatósági állatorvos rendelkezése szerint hozható forgalomba

a) a beteg vagy betegség gyanúja miatt kilőtt,

b) az életében rendellenes viselkedésű, mozgású, testtartású, valamint

c) a zsigerelésnél elváltozásokat mutató vad.

(4) Hatósági állatorvos által elvégzett húsvizsgálatnak kell alávetni a 4. § (1) bekezdésének c)-e) pontjai szerint forgalomba hozott vadat, mielőtt azt a végső fogyasztók számára forgalomba hoznák.

(5) Emberi fogyasztásra szánt vaddisznó és más, trichinellózisra fogékony vad - a (6)-(7) bekezdésekben foglalt kivétellel - csak trichinella vizsgálatra akkreditált, vagy a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központja (a továbbiakban: MgSzH Központ) által trichinella vizsgálatra kijelölt laboratórium negatív eredményének birtokában hozható forgalomba.

(6) Az előzetes trichinella vizsgálat mellőzhető a 4. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti forgalomba hozatal esetén, ez esetben az elejtőt írásban tájékoztatni kell a vizsgálat elmaradásáról és annak veszélyéről, továbbá a legközelebbi vizsgálati lehetőségről.

(7) A 4. § (1) bekezdésének c) és d) pontja szerinti forgalomba hozatal esetén az MgSzH területi szervének engedélyével a trichinella vizsgálat mellőzhető. Ez esetben a vizsgálat elmaradásának tényét és az ebből adódó kockázatról szóló tájékoztatást is fel kell tüntetni a fogyaszthatósági döntést igazoló dokumentumon.

(8) Állategészségügyi vagy élelmiszer-biztonsági okból az MgSzH területi szerve állategészségügyi intézkedés keretében előírhatja az elejtett vad kötelező hatósági állatorvosi vizsgálatát is, függetlenül azok forgalomba hozatali módjától.

(9) A 4. § (1) bekezdésének e) pontja szerinti forgalomba hozatalra szánt vad vizsgálata során a 853/2004/EK rendelet III. melléklete IV. szakasza II. és III. fejezetének előírásait is be kell tartani.

7. § (1) Az emberi fogyasztásra szánt elejtett vadat az elejtő (vagy a kísérő hivatásos) vadász köteles megszemléléssel megvizsgálni és nagyvad esetén gondoskodni annak mielőbbi kizsigereléséről.

(2) Az elejtő (vagy a kísérő hivatásos) vadász köteles az általa észlelt minden elváltozást - a vad elejtését megelőzően megfigyelt rendellenességet is beleértve - jelezni a vad további vizsgálatát végző képesített vadhúsvizsgáló felé.

(3) Az emberi fogyasztásra szánt elejtett vadat csonkítatlanul, zsigereivel együtt kell bemutatni a vad további vizsgálatát végző képesített vadhúsvizsgáló részére. Trófeás vad esetében nem minősül csonkításnak a trófea eltávolítása.

(4) Valamennyi emberi fogyasztásra szánt vadat - a 4. § (1) bekezdésének a) pontja szerint felhasznált, vagy az elejtő, mint végső fogyasztó részére átadott vagy eladott apróvad kivételével - vizsgálat céljából az elejtést követő legrövidebb időn belül be kell mutatni képesített vadhúsvizsgálónak.

(5) A képesített vadhúsvizsgáló köteles az egészségügyi kockázatot jelentő jellemzők kizárására, illetve azonosítására irányuló, a vad szemrevételezése útján történő vizsgálatokat végezni. A vizsgálatnak nagyvad esetében ki kell terjednie valamennyi zsigerre is.

(6) A képesített vadhúsvizsgáló haladéktalanul értesíti a területileg illetékes hatósági állatorvost, amennyiben a vizsgálatai során tapasztalt elváltozások, vagy az elejtő vadász által megfigyelt körülmények nem teszik lehetővé, hogy a lőtt vadat kifogásmentesnek minősítse.

(7) A vadat csonkítatlanul - a gyomor, illetve a belek kivételével -, zsigereivel együtt kell a hatósági állatorvos által végzett vizsgálatra bemutatni. Ha az elváltozások a gyomrot, illetve a beleket érintik, azokat is be kell mutatni.

(8) A hatósági állatorvos a képesített vadhúsvizsgáló értesítését követően a lehető legrövidebb időn belül a kifogásolt lőtt vadat megvizsgálja és dönt a fogyaszthatóságáról.

8. § (1) Az elejtő (vagy a kísérő hivatásos) vadász, amennyiben a nagyvad elejtése során nem figyelt meg a szokásostól eltérő viselkedést, valamint a zsigerelés során sem tapasztalt a szokásostól eltérő jellemzőket, kitölti a vadkísérő jegynek az adatok és a húsvizsgálattal kapcsolatos megállapítások rögzítésére szolgáló rész első oldalát. A vadkísérő jegyről az azonosítást lehetővé tevő, perforáció mentén letéphető részt letépi, és azt rögzíti az állati testen a nagyvad hátsó lábán, a csánk fölött - a horgasinat (Achilles-ín) befoglalóan. A vadkísérő jegynek az azonosítást lehetővé tevő, perforáció mentén letéphető részének a lőtt nagyvad csánkján történő megőrzése a vad - egésze vagy zsigerelt teste - feldolgozásáig kötelező. A lőtt nagyvad elszállítását csak a vadkísérő jeggyel történt megjelölést követően szabad megkezdeni.

(2) A nagyvad elejtése után a képesített vadhúsvizsgáló a nagyvadat megvizsgálja, és kifogásmentesnek minősíti, amennyiben nem tapasztalt a szokásostól eltérő jellemzőket annak testén és zsigerein, továbbá rendelkezik információval arról, hogy az elejtő (vagy a kísérő hivatásos) vadász az elejtés során a nagyvadon a szokásostól eltérő viselkedést nem figyelt meg, és nem áll fenn a környezeti szennyeződés gyanúja. A képesített vadhúsvizsgáló kitölti a vadkísérő jegynek az adatok és a húsvizsgálattal kapcsolatos megállapítások rögzítésére szolgáló részének második oldalát.

(...)

A jogszably teljes szövege (pdf)

Forrás: FVM