|
||||||||||||||
|
FATÁJ archívum:
FATÁJ-online  A FAGOSZ a FATÁJ kiadója.
  
  
A pdf-ekhez az Acrobat Reader itt tölthető le: |
2009-11-25
Nyílászárós fogalmak - európai teljesítmény fokozatok 5. Mit is jelent a műszaki jellemző - léghanggátlás képesség? A LÉGHANGGÁTLÁS fogalmát a magyar szabvány nem definiálja, hanem azt, mint a vizsgálati szabvány szerint mérésből származó adatot tekinti.
Az építési célú termékek forgalomba hozatalának, megfelelőség igazolásának általános szabályait az Európai Unióban már régóta az Építési Termék Irányelv [1], Magyarországon az Építési Törvény [2] és végrehajtási rendelete [3] szabályozza. A termékkörre eddig a rendelet és az Európai Bizottság határozata [4] állapította meg a forgalomba hozatalhoz szükséges szabályokat és adott iránymutatást konkrét eljárásokra. Alapelv azonban, hogy a termékek tulajdonságait vizsgálatokkal igazolni kell.
A nyílászárókra vonatkozó előírásokat eddig magyar követelményszabványok [5] [6] tartalmazták. A külső homlokzati ablakok, erkélyajtók, tetőablakok és bejárati ajtók megfelelőség igazolásának alapja a jövőben egy 2006-ban megjelent európai termékszabvány lesz [7], mely- egy átmeneti időszak letelte után - 2010. január 31-ét követően a termékek CE-jelölésének a műszaki alapját képezi.
A megfelelőség igazolását ekkor a szállító megfelelőségi nyilatkozata és a terméken elhelyezett CE-jelölés képezi. A termékszabvány a homlokzati szerkezeteket érő hatások alapján 23 termékjellemzőt sorol fel. Ezek közül ötödikként a léghangszigetelést, mint a zaj elleni védelemet jellemző műszaki kategóriát tesszük vizsgálat tárgyává.mel, Nyílászárok esetén a hangszigeteléstő képességgel összefüggésben lévő, a szerkezeten átjutó, levegőben terjedő hangrezgéssel - azaz a (léghang)gal, - szembeni ellenállóképesség jellemzi: minél kisebb a szerkezeten átjutó léghang aránya a gerjesztéshez képest, annál nagyobb a szerkezet hangszigetelő képességeet jellemző műszaki kategóriát tesszük vizsgálat tárgyává.
A LÉGHANGGÁTLÁS fogalmát a magyar szabvány nem is definiálja, hanem azt, mint a vizsgálati szabvány szerint meghatározott mérésből származó adatot tekinti. Az érték nagysága alapján van fokozatokba sorolva.
1. táblázat - A léghanggátlás fokozatok az ablakok, erkélyajtók szabványában [5]
2. táblázat - A léghanggátlás fokozatok ajtók esetén [6] A léghangszigetelési képesség szabványos mennyisége a szabvány jelölése alapján a "súlyozott léghanggátlási szám" és a "közepes léghanggátlású" tulajdonság szerepel a köztudatban. A súlyozott léghanggátlási szám, (jele: Rw ha laboratóriumban lett meghatározva, illetve R'w ha helyszíni mérések szerint adódott) egy adott épületszerkezetre jellemző érték. Mértékegysége decibel (dB). A vizsgálati szabvány eljárása szerint meghatározva egyetlen számértékkel jellemezhető egy adott vizsgált szerkezet léghangszigetelő tulajdonságait a 100-3150 Hz középfrekvenciájú tercsávok tartományában. A nyílászáró szerkezetek a laboratóriumi léghangszigetelési képesség alapján fokozatokba lettek sorolva.
Az új termékszabvány már hangszigetelésként jellemzi az akusztikai teljesítőképességet. A fogalom angol és német megfelelője az "Acoustic performance" és a "Schallschutz" kifejezés.
A termékszabvány szerint két lehetőség van az akusztikai teljesítőképesség meghatározására: - táblázatból vett érték, feltételek teljesülése esetén - mérés, mely referencia adatot szolgáltat
Ablakok esetén a szerkezeti kialakítás és, az üvegtípus hangszigetelési adatainak (IGU Rw) ismeretében lehetőség van a hanggátlási értéknek a termékszabvány B melléklet táblázatból történő meghatározására egyszerűsített módon, mely azonban csak egyszárnyú szerkezetekre érvényes és Rw = 38 dB-nél kisebb hangszigetelésre ad adatot. [7]
A léghangszigetelés méréssel történő meghatározása [9] tehát történhet helyszínen / helyszíni súlyozott léghanggátlási szám: R'w/ illetve laboratóriumban /Rw/. A két eljárás között az alapvető különbséget a kerülőutak jelentik: a laboratóriumokban gyakorlatilag nincsenek kerülőutak, míg a különböző helyszíneken - változó mértékben ugyan, de - számolnunk kell ezek hatásával. Kerülőút alatt azt a hangenergiát értjük, amely nem közvetlenül a vizsgált szerkezeten hatol át. A laboratóriumi körülmények között a kerülő utakon és a kitöltő falon a lesugárzott hangteljesítmény (Ws2) lényegesen kisebb, mint a vizsgált szerkezet által lesugárzott hangteljesítmény (Ws1). Ha az arány 1/10-nél kisebb, akkor az eredményt nem befolyásolja. Lásd az 1. ábrán.
1. ábra A laboratóriumi mérés elvi elrendezése.
A mérési adatok jobb összehasonlíthatósága miatt a laboratóriumban vizsgált szerkezetek mérete - javaslatként megfogalmazva - egyezményesen rögzített. Ablakok esetében általában N 1203 x 15048 cm méretű, ajtók esetében N 100 x 2100 cm-es.
A laboratóriumi és a helyszíni mérési módszer tehát eltérő eredményeket ad, de általánosságban igaz, hogy Rw ? R'w.. , melyek között a zavaró tényezők különbségeiből adódóan a felhasználhatóságban lényegi eltérés van.
A laboratóriumi és a helyszíni vizsgálatok során a vizsgált szerkezettel vagy szerkezetekkel határolt terek egyikében mesterségesen gerjesztett jeleket adunk ki - ez az adótér. Az adótérben és a szerkezet túloldalán - az ún. vevőtérben -mérni kell a hangnyomásszinteket. A tercsávonként mért hangnyomásszint-különbségekből lehet meghatározni az egyszámadatos léghangszigetelési jellemzőket.
2. ábra A laboratóriumi mérési eredmények grafikonja. Amennyiben a laboratórium feltételei lehetővé teszik, a mérést ki lehet terjeszteni az 50 Hz-5000 Hz méréstartományra is. A mérési eredmények közlése a mért jellemzők és egy a hallás tulajdonságai szempontjából ideális görbéhez - ún. vonatkoztatási görbéhez, - való illesztésésvel történik, és az 500 Hz-hez tartozó adat eltolási értékét adja meg.
A léghangszigetelés értékelése a súlyozott léghanggátlási szám értéke alapján történik. A nagyobb léghanggátlási szám nagyobb hangszigetelési képességet jelent. A hétköznapi szóhasználat az akusztikus tulajdonságok jellemzésére a zajgátlás, léghangszigetelés vagy a hangszigetelési képesség fogalmat használja. Az anyagok jellemzésére a hangelnyelés fogalom használatos. A műszaki szóhasználat pedig a tulajdonság körülírására a közlekedési zaj, zajterhelés, léghang, A- hangnyomásszint, hangnyomásszint-különbség, fogalmakat használja. A zaj itt értelemszerűen olyan hang, amely nem kívánatosnak, kellemetlennek, vagy károsnak minősül. A léghanggátlási szám összefüggésben van a szerkezet tömegével és méreteinek arányával, a tömítések számával, az esetleges üregekkel, résekkel, a rétegek felépítésével. Az üveg rétegrendje, a betétek, osztások száma, azok rögzítésmódja igen nagy befolyással van rá, illetve a szerkezet beépítés takarása is módosíthatja a kapott végeredményt. A hangszigetelés gyakorlati jelentőségét a városok egyre sűrűbb beépítettsége és a környezeti zajszint emelkedése együttesen adja. A jellemzően zajos környezetbe telepítésre kerülő toronyházakba, nagy forgalmú irodákba, középületekbe szigorúbb akusztikai feltételeknek is megfelelő szerkezeti megoldások szükségesek, míg egy zöldövezeti épületbe egyszerűbb kialakítás is elégséges lehet. Az alapvető cél - azaz hogy a védett terekben minél kisebb legyen a zajszint - többféle megoldással is elérhető. Ezek közül az egyik részfeladat a nyílászárók típusának és beépítésük módjának megválasztása [10].
A régebbi magyar szabvány függeléke szerint a lakóterek nyílászáróival szembeni követelményt a különböző léghanggátlású fokozatok szerint lehetett értékelni . Az új termékszabvány az Rw ; Rw+C és Rw+Ctr érték közlését kéri számon. [7] A jelenlegi elvárás a nyílászárókkal védett terekre tervezési szinten, követelményszabványban meghatározott. [8]
A követelmények teljesítésekor és a méretezés elvégzésekor minden esetben az a cél, hogy az emberi tartózkodásra szolgáló, védett terekben a megengedhető zajterhelés nagysága alatt maradjon a tényleges kialakuló zaj. A közlekedéstől származó zaj terhelési határértékei jelenleg a 3. táblázat szerintiek. Az üzemi létesítményektől származó zaj esetén a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM rendelet ad meg határértékeket.
Papp Imre - vizsgáló mérnök, nyílászáró szakértő (MMK-01-4917) Illyés László - vizsgáló mérnök
További információk / Irodalomjegyzék/
|
| ||||||||||||
|
||||||||||||||
