Fában kelt életre a magyar történelem

Bú József szatmárnémeti fafaragóművész Arany vándor kiállítás című tárlatát Szabó Andrásné, a Metal-Art Zrt. vezérigazgatója nyitotta meg február 16-én délután 4 órakor a Metal-Art bemutatótermében (Budapest VIII., Üllői út 102.)

Losonci Miklós művészettörténész-professzor pedig méltatta a március 31-ig látható kiállítást, amely valóságos fába faragott történelem, horizontja az őstörténettől napjainkig terjed.

A míves faragványokról elénk tárul többek között a magyar uralkodók portréja, Nagy-Magyarország összes vármegyéjének címere. A bensőséges hangulatú ünnepségen Erdélyi Ilona előadóművész mondta el Wass Albert Előhang és Váczi Mihály Kelet felől című költeményét.

Az Értől az Oceánig című Ady-verset idézve egy kiváló erdélyi, szatmárnémeti fafaragóművész több száz művet készített, melyekből elénk tárul a Kárpát-medence, Nagy-Magyarország történelme a szobrok nyelvén - mondta el többek között Losonci Miklós. Ez a gyönyörű tárlat megmutatja nekünk a magyar tehetség, a magyar nép legyőzhetetlen arcát. E nép, amelyet annyian próbáltak eltüntetni Európa és a világ térképéről, most újra a feltámadás küszöbén áll.

Bú József hársfába álmodja a magyar történelmi személyiségeket és az elidegeníthetetlen magyar vármegyéket, de nemcsak álmodik, hanem a kiemelkedő egyéniségek valódi karakterét is megragadja. A második honfoglalás vezérlő fejedelme, a párducos Árpád vitézsége, Szent István megszállottsága, Szent László honszerelme, Könyves Kálmán királyunk különös bölcsessége mind-mind elénk tárul a faragványokról. Éppúgy, mint a sok-sok szép nevű vármegye csodálatos címere.

Számomra kedves meglepetés, misztikus jel, hogy egymás mellé került szülővárosom, Debrecen és anyai nagyanyám szülőhelye, Háromszék jelképe.

Szabó Andrásné vezérigazgató meghatottan köszönte meg a művésznek és a művészettörténésznek a nem mindannapi élményt. Nemcsak a csodálatos fafaragások, szobrok, hanem Bú József egyénisége is lenyűgözte. Az ember, akinek tárlata végigvándorolta a Kárpát-medencét, és több száz művel ajándékozta meg korunk magyarságát, megejtően szerény. Nem tartja magát művésznek, csak őstehetséggel megáldott fafaragónak, aki azért kezdte el munkáját, hogy Nagy-Magyarország magyar ajkú gyermekeit emlékeztesse a trianoni tragédiára és arra, hogy mi, magyar ajkú népek akárhol is élünk, a világ bármely szegletében, összetartozunk.

A művész elmondta, hogy eredendően józsefvárosi, édesapja a Ludovika Akadémián végzett horthysta katonatiszt volt, így ő erdélyi otthonában, Szatmárnémetiben sem lehetett képzőművészeti főiskolás. Üzemmérnöki képesítéssel ment nyugdíjba, és kedvtelésből kezdte el fölvilágosító munkáját. Megfaragta fejedelmeink, nagy és kis királyaink arcképét, Nagy-Magyarország térképét, minden ősi magyar vármegye címerét, ősi magyar városaink jelképalakjait, kiemelkedő magyar költők, Kölcsey, Vörösmarty portréját.

Hálás a Metal-Art vezérigazgató asszonyának, hogy lehetővé tette számára a visszatérést Józsefvárosba, édesapja földjére. Így meg is ajándékozta Szabó Andrásnét Erdély fába vésett címerével.

Losonci Miklós arra biztatta Bú Józsefet, hogy készítse el azoknak az embereknek a fa domborművét is, akik Székelyföldet tették naggyá. Kőrösi Csoma Sándor, Bolyai Farkas, Bolyai János, Misztótfalusi Kis Miklós és a többiek (Szabó Dezső, Nyirő József, Sinka István, Tamási Áron) mind-mind e sorban állnak. Bú József lehetne a maga eszközeivel a Jézusfaragó ember című novelláskötet írója, Nyirő József eszmei jogutódja, életművének folytatója is - mondta a művészettörténész.

Amikor elhagyjuk a nem mindennapi tárlatot, megcsodáljuk még, mennyire összesimulnak a különböző stílusú műalkotások. A Metal-Art bemutatótermében lévő állandó kiállítás míves ötvösmunkái, a csodálatos sakk-készlet, az arany- és ezüstserlegek és gyertyatartók, a kereszt, a menora és a kehely misztikus, békés összhangban vannak az erdélyi mester faragványaival. Élnünk is így kellene.

Fotók: Máté Péter, Forrás: MNO 02-16