Egzóta fa alapanyagok - ramin (Gonystylus bancanus)

A Ramin néven európai kereskedelmi forgalomba kerülő legfontosabb fafaj a Gonystylus bancanus (Miq.), melynek a délkelet-ázsiai térségben számos helyi elnevezése van, de ezek közül a nemzetközi kereskedelemben leggyakrabban a maláj melawis nevet használják. Megemlíthető még szintén Malaysiában a kaya garu, Indonéziában a garu buaja és akenia suisse, Sarawakban (Borneo) pedig medangkeram, ahmin- és ramin-telur, Szumátrán minjak és ula-tupai a neve.

A Thymelaeaceae (Gonystylaceae) családba tartozó Gonystylus nemzetségben van még egy sor további faj, közülük a G. bancanushoz hasonló ipari jelentőségű a gonystylus macrophyllum, melyet ramin-batu-nak is neveznek, európában szintén ramin néven ismert. Különösen a Salamon-szigeteken termelik.

Előfordulás

Általánosságban a gonystylus-fák természetes elterjedési területe a Csendes-óceán teljes délkelet-ázsiai térsége, ezen belül a fő termőterületek Borneón és Nyugat-Szumátrán vannak. De találhatók különböző ramin-fajok a Maláj-félsziget nyugati partján is, a Fülöp- szigetekhez tartozó Luzon és Midoro szigeten és további szigetcsoportokon, mint pl. Nikobar, Fidzsi-szigetek.

A gazdaságilag legjelentősebb termőhelyei Kalimantan, Sabah és Sarawak folyódeltavidékei, illetve édesvízi mocsaras erdeiben vannak. Az ottani, parti vegyes állományokban ez a fa részben fő-fafajnak számít. Ezzel együtt ma sem létezik végérvényes felmérés az összes ramin-előfordulásról, illetve a dipterocarpus-erdőkben való részesedése sem ismert még.

Az első kitermelési területe Sarawak- ban volt a Rajang folyó deltájában. A folyótorkolattól mintegy 15 km-re van Tanjong-Mani kikötőhely, ahonnan az első rönk- és fűrészáru szállítmányokat exportálták.

Miután a fákat ártéri területen termelik ki, a döntéshez nem mindig használható fűrész, az rendszerint fejszével történik. A gépjárművel történő elszállítás sem lehetséges, ez egyfajta csúszó-talpakon történik a legközelebbi iparvasút-állomásig.

Faanyagleírás

Rendszerit egyenes, karcsú, hengeres növésű fák, melyeknél a törzs tövénél sem látszanak győkérkiindulások. Évgyűrű hullámosodás vagy csavart növés csak egyedileg fordul elő. Amúgy ezeknek a fáknak nem nagy az átmérője; 50 és 90cm között mozog, és ennek megfelelően közép- és fejvágásnál 30-40 cm az átmérőjük. Ezeknek a mintegy 30 m összmagasságot elérő örökzöld fáknak az első ágkinövése 12-16 m-nél kezdődik. A törzseket finom pikkelyes, szürke, kissé vastag, belül rostos kéreg borítja. A törzsek felületén szórványosan előfordulnak kis, hegyes, szemölcsszerű kinövések.

A mintegy 6 cm vastag szijácsot egy sárga színeződés miatt alig lehet a geszttől megkülönböztetni. A száradás folyamán a fa színe majdnem fehér lesz, ám az ezt követő intenzív fény hatására ez világossárgára változhat A világos színezetnek azonban két korláta is lehet: 1. Ha a fűrészáru műszárítását nem elég gyorsan végzik vagy a rönköt túl sokáig tárolják párás melegben, akkor ideális támadási felületet nyújt a kékgombáknak, melyek nagyon gyorsan elszíneződést okozhatnak. Továbbá fennáll a rönkfáknál
gyakori jelenség is, amikor adott körülmények között a még álló törzsben egy ún. "belső kékülés" lép fel, melynek létrejöttét tudományos pontossággal még nem vizsgálták meg.

2. Amikor a törzsek erősek és nagyon idősek, a legbelső geszttartományban sötétbarnától a feketéig terjedően elszíneződött zónák keletkezhetnek, melyek később zöldesnek látszanak.

A raminnak közepesen nagytól durváig terjedő, egyenletesen elosztott pórusai vannak, egyesével és 2-3-as csoportokba sugarasan rendezve. A tracheákban elkülönült, sötétebb beágyazódások alakítják a fa hosszmetszetének képét. Az évgyűrűk jelentéktelenek, jó néhány származéknál csak a csíkos mintázatról ismerhetők fel. A nagy számban előforduló tároló sejtek homlokmetszetben körbeveszik a tracheákat, kétoldalas kialakulással. A nagyon finom (0,05 mm vastag), heterogén alsó bélsugarak (mm-ként 9-12) csak matt tükörként vehetők észre. A ramin egy különösen egyenes és egyöntetű rostfelépítésű fa, a váltakozóan csavart növekedés nagyon ritka kivétel. Ennek megfelelően egy nagyon egyszerű fának tekinthető, melynek textúrája semmi különös rajzolatot nem mutat. A friss fának kellemetlen szaga van, mely a szárítást követően elszáll. Súlya légszárazon mintegy 660 kg/m3; ezzel szemben a friss rönkfánál mintegy 930 kg/m3 szállítási súllyal kell számolni.

A gonystylus macrophyllus (ramin batu) lényegesen nehezebb, és nagy süllyedése miatt nem úsztatható. 12%-os nedvességtartalomra való szárításnál 2,4% radiális és 6,4% tangenciális zsugorodást állapítottak meg.

Megmunkálás és felhasználás

Szilárdsági tulajdonságai a juharhoz és nyírhez hasonlíthatók, nagyjából ugyanabba a fajsúly csoportba tartozik. A szokásos kézi és gépi szerszámokkal történő megmunkálása nem okoz alapvető nehézségeket. Nagyon sima felületek, és átlagon felüli sarokélesség érhető el. Egyedül a fűrészüzemben kell figyelni a fűrészlapokra a gumigyanta-tartalma miatt. Minden fakötés jól tart, de a repedések elkerülése végett célszerű az előfúrás. A száradás gyorsan megy, ha a folyamatot 1 1/2 vastagság felett is nagyon kíméletesen vezérlik, mert kisebb a zsugorodási anizotrópia hatása. Ajánlott a szárítás magas nedvességtartalomnál történő megkezdése is, mert egyébként könnyen vég- és felületi repedések keletkezhetnek. A ramin jó bevonat hordozó.

Beltéri felhasználásnál minden szokásos, színtelen és színezett lazúrbevonat, csak úgy, mint az átlátszó és fedő lakkok alkalmazhatóak. Kültéri felhasználás esetén mélyre behatoló vegyi védőkezelés szükséges, de ezzel együtt a kültéri felhasználás nem ajánlott.

A ramin fát mintegy 20 éve importálják rendszeresen Németországba miután az már ezt megelőzően Ausztráliában, Olaszországban és Angliában ismertté és megbecsültté vált. Alkalmazásának súlypontja a lécgyártás, főképp képkeret-, tapéta- és függönylécnek. Mivel erre a célra szinte az egész világon használnak ramint beszerzése néha problematikus, termőhelyei Indonéziában és Malaysiában nem képesek a világpiac óriási igényét kielégíteni. Az európai fa képkeretpiac 70-80%-ban ezen fafajt használja alapanyagnak. Ezért 2005-ben a Gonystylus nemzetségbe tartozó fafajokat nemzetközi védelem alá helyezték (CITES II.)Az egyéb, profilléces belső takarásokat is a legjobb ramin-fából készíteni, ha világos fát szeretnénk.

Használható még padlónak, domborlécnek, szerszámnyélnek, díszborításnak, bútorelemnek és ajtónak is. Jelenleg a ramin-t a limba-fa helyettesítőjeként furnérnak is késelik, de a gyenge rönkátmérő miatt a kihozatal nem kielégítő.

Írások további exóta faanyagokról:

Egzóta fa alapanyagok - pockfa

Egzóta fa alapanyagok - nagylevelű mahagóni

Egzóta fa alapanyagok - Merbau

Egzóta fa alapanyagok - Afrormosia elata

Zoltán György, Zol-Gém Kft.

A fenti írás megjelent a Magyar Asztalos 2010/02. számában