A COPA-COGECA erdészeti nyilatkozata

A COPA-COGECA (nemzetközi mezőgazdasági szövetségek) 2011. február utolsó hetében tartott ülésükön az eddiginél erősebb erdészetpolitikára hívták fel a figyelmet, valamint közzétettek egy kiadványt az erdők pozitív szerepéről a jövő kihívásaival kapcsolatban.

Az EU elődjét, a Közös Piacot létrehozó Római Egyezményt 1958. március 25-én írták alá. Az Egyezményben már szerepelt a közös agrár politika (KAP). A COPA (Committee of Professional Agricultural Organisations), az Európai Gazdaszövetség e közös szándék érdekében jött létre a farmerek érdekeinek európai szintű megjelenítésére. A COPA-t 1958. szeptember 6-án alapították. 1959. szeptember 24-én pedig létrejött a COGECA (General Committee for Agricultural Cooperation in the European Union), a Mezőgazdasági Szövetkezetek Európai Szövetsége is. 1962. december 1-én pedig egyesültek a COPA és a COGECA titkárságai. A COPA-COGECA gyakorlatilag az EU minden mezőgazdasági termelőjét képviseli e nemzetközi szinten.

A COPA-COGECA 2011. február végén Brüsszelben az erdő alapú iparok, vezető politikusok és szakértők mintegy 100 résztvevőjével tartott üléséről megjelent sajtóközleményben az eddiginél erősebb erdészetpolitikát szorgalmazták. Egyben jelezték, hogy készítettek egy kiadványt az erdők pozitív szerepéről a jövő kihívásaival kapcsolatban.

Pekka Pesonen, a főtitkár: Az erdők és egyéb fás területek Európa 44%-át fedik és kulcsszerepet játszanak a klímaváltozás elleni küzdelemben, továbbá alapvető ökoszisztéma szolgáltatásokat adnak. A tartamos erdőgazdálkodás és a fa használata a klímaváltozás elleni küzdelemben pozitív szerepet játszanak, hiszen tárolják a szenet teljes életciklusuk alatt. A fa egyben hozzájárul az EU megújuló energia céljainak eléréséhez. Az erdők részei a jövő zöld gazdaságának, vidéken foglalkoztatást biztosítanak, ezzel fontos szerepet játszanak a jelen gazdasági válságból kilábalásban.

A szektor képességeinek maximalizálása érdekében az EU erdőtulajdonosait és erdőgazdálkodóit el kell ismerni és kompenzálni kell a sokoldalú ökoszisztéma szolgáltatásukat, amit a társadalomnak nyújtanak. Az EU erdőkre vonatkozó politikai kereteit újra kell gondolni és meg kell erősíteni az erdészetpolitikai területek közötti koordinációt az erdőket és erdőgazdálkodást illető átfogó megközelítés érdekében. Az erdészeti szektort figyelembe kell venni az EU leendő vidékfejlesztési politikájában. Az európai erdők termelő kapacitásának, vitalitásának, megőrzésének, ápolásának és fejlesztésének érdekében az eddiginél is hatékonyabb dialógusra van szükség az erdőtulajdonosok, a nemzeti hatóságok, az erdőgazdálkodók, a tudományos közösség, az ipar és az EU között. Európának a tartamos erdőgazdálkodásra és az erdők sokfunkciójú szerepének támogatására és fejlesztésére kell összpontosítania. "A versenyképes erdészeti szektor járul hozzá a vidék életképességének, biológiai sokszínűségének megőrzéséhez, a földterületek felhagyásának, a vidék elhagyásának megelőzéséhez," foglalta össze Pesonen.

FATÁJ megjegyzés: Igaz, hogy a fentiek meglehetősen általános, és már-már politikusi megfogalmazásúak, ugyanakkor figyelemre méltó, hogy az erdőkkel, erdőgazdálkodással kapcsolatban - annak ellenére, hogy e területre sem a Római Szerződésben, sem azóta intézményes közös politika igénye nem fogalmazódott meg - egyre határozottabb igény jelentkezik a szakmapolitikai elemek összehangolására. Különösen érdekes, hogy mindez a mezőgazdasági fő EU érdekképviselet szintjén is megjelenik.

Azt is fontos látni, hogy e szövegekben az erdészeti szektor az erdőgazdálkodást és elsődleges faipart, a fagazdaságot együtt jelenti. A nyilatkozat tehát nem csak erdőgazdálkodásról, hanem a fa fokozott használatáról is szól.

Remélni lehet, hogy ez és a hasonló nyilatkozatok oda vezethetnek, hogy az EU következő, 2014-20. évekre vonatkozó hét éves költségvetésében is megfelelően érzékelhető lesz az erdőtulajdonosok, erdőgazdálkodók és fa fokozott felhasználásának elősegítési szándéka.

Ford. és kieg.: Mőcsényi Miklós