Kötelező lesz az agrárkamarai tagság

A Vidékfejlesztési Minisztérium új törvénytervezetet bocsát társadalmi vitára, hogy segítse a hazai agrártársadalom összefogását, támogassa a mezőgazdaság versenyképességének növelését - mondta Fazekas Sándor az április 21-én tartott sajtótájékoztatón.

A hazai agrár- és élelmiszergazdaság szereplői jelenleg nem rendelkeznek olyan köztestülettel, amely a belső érdekegyeztetések fórumaként működne. Az új jogszabály célja, hogy a kamara egyes szűk érdekcsoportok helyett a teljes agrár- és élelmiszergazdaság általános, és együttes érdekegyeztetési testülete legyen. A tervezet alapján a jövőben a termelők, a feldolgozók, a kereskedők összefogva, állami beavatkozás nélkül is hatékonyan el tudják érni céljaikat.

A kamarának - a gazdálkodók és a kormányzat között önkormányzati elven működő köztestületként - az agrárágazat egészét kell erősítenie. Az új intézmény elsősorban szolgáltatni fog, a jelenleginél jóval nagyobb körnek nyújtva az eddigieknél több és hatékonyabb segítséget.

A tervek szerint a tagság - minden mezőgazdasági és élelmiszergazdasági szereplőnek - a termelők mellett a feldolgozóknak és a kereskedőknek is - alanyi jogon jár. A tagsági kör kiszélesítésével a kamara potenciálisan több százezer tagot tömöríthet, így a jelenleginél jóval erősebben jelenítheti meg az agrárium és a vidék érdekeit.

Az etikai normák belső betartatásával a jövőben a kamara maga szűrheti ki a tisztességtelen módszerekkel élő termelőket, kereskedőket és forgalmazókat, a tagok egymás közti vitáit házon belül lefolytathatja.

A törvénytervezet szerint az agrárgazdasági szereplők túlnyomó részének a tagság ingyenes lesz, tagdíjat csak bizonyos bevétel felett, sávosan kell fizetni.

A jogszabálytervezet széles körű társadalmi vitája május 15-én zárul, majd a további egyeztetéseket követően, még a nyári szünet előtt az Országgyűlés elé kerül. A véleményeket, javaslatokat a VM a 1055 Kossuth tér 11. vagy az agrarkamaraitv@vm.gov.hu e-mail címre kéri küldeni.

VM Sajtóiroda 2011-04-21

FATÁJ kiegészítés:

A tervezetet áttanulmányozva az alábbi észrevételek tehetőek.

Önkéntes helyett kötelező és a kibővülő tagság

Most a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény alapján önkéntes tagságú (2.§ és 8.§) gazdasági kamarák vannak, melyek kizárólag (3.§) kereskedelmi és iparkamarák és agrárkamarák lehetnek. Az agrárkamarákhoz a mezőgazdasági és erdőgazdasági tevékenységű, az ipar és kereskedelmi kamarákhoz pedig a kereskedelmi, ipari és kézműipari tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek tartoznak. A gazdasági kamarák tagjai gazdálkodó szervezetek (2.§ (b)). (E témához még fontos a 2010. évi CXLIV. törvény az agrárkamarai rendszer új szervezeti és működési feltételei kialakításának elősegítésével összefüggő egyes kérdéseiről.)

A tervezett új, a vidékfejlesztési, agrár- és élelmiszergazdasági kamarákról (továbbiakban: agrárkamarák) szóló 2011. évi törvény szerint az agrárkamarákban a tagság e törvényből következik, tehát kötelező (7.§ (1)). A tagok pedig nem csak gazdálkodó szervezetek, hanem gazdák, azaz személyek is lesznek. Az 1. melléklet szakmakódjai szerinti tevékenységet folytató személyek ennek adóhatósági nyilvántartása esetén. A gazdálkodó szervezetek közül pedig a 2. melléklet tevékenységi kódjai (TEÁOR) szerintiek.

E két melléklet alapján

- nem csak az eddigiek szerinti mező- és erdőgazdasági tevékenységűek, hanem

- az ezekhez kapcsolódó feldolgozó, kereskedelmi és szolgáltató tevékenységűek, valamint

- az élelmiszerfeldolgozók és

- az ezekhez kapcsolódó feldolgozó, kereskedelmi és szolgáltató tevékenységűek, továbbá

- a környezetgazdálkodási és vidékfejlesztési tevékenységet

folytató személyek és gazdálkodó szervezetek is tagok lesznek az agrárkamarákban.

Ezért fontos az 1. és 2. melléklet alapos tanulmányozása. A szakterületünk szempontjából fontosak:

1. melléklet:

017001 Vadgazdálkodási szolgáltatás

021001 Erdészeti, egyéb erdőgazdálkodási tevékenység

022001 Fakitermelés saját jogon

022002 Brikett, pellet gyártása fahulladékból

022003 Faszéntermelés az erdőben (hagyományos módszerrel előállítva)

023001 Erdőgazdálkodói haszonvételek gyakorlása (vadon termő egyéb erdei termék gyűjtése)

023002 Éti csiga gyűjtése

024001 Erdészeti szolgáltatás m.n.s.

024002 Erdészeti bérmunka

024003 Kézi és gépi fakitermelés bérmunkában

472202 Vadhús kiskereskedelem

479906 Tüzelőanyag kiskereskedelme házhoz szállítással

m.n.s. = máshova nem sorolt

2. melléklet:

01.70 Vadgazdálkodás, vadgazdálkodási szolgáltatás

02.10 Erdészeti, egyéb erdőgazdálkodási tevékenység

02.20 Fakitermelés

02.30 Vadon termő egyéb erdei termék gyűjtése

02.40 Erdészeti szolgáltatás

46.13 Fa-, építési anyag ügynöki nagykereskedelme

A továbbiakban tehát nem csak az erdőgazdálkodóknak, hanem a vadgazdálkodóknak, az erdei faszéntermelőknek, az erdei mellékgyűjtőknek is agrárkamarai tagnak kell lenniük, sőt a házhozszállító tüzelőanyag kereskedőknek, valamint a fa- és építési anyag ügynöki nagykereskedőknek is.

Lesz-e és mikor külön törvény, illetve ennek tervezete az ipar- és kereskedelmi kamarákról?

Az agrárkamarához a tervezet szerint tartozó tevékenységek elemzésekor vetődik fel ez a kérdés. Látható az a szándék, hogy az önkéntes helyett kötelező lesz a kamarai tagság, ami nyilván az ipar és kereskedelem terén is így lesz. Elég nehéz azonban a tervezett agrárkamarai törvényt az ipari és kereskedelmi kamarai törvény tervezetének ismerete nélkül értékelni. Az ipar és kereskedelem agrár részét láthatóan az agrárkamarához szeretnék csoportosítani. A most egy, a gazdasági kamarákról szóló törvény kettéválasztásánál azonban egyértelműen látni kellene - különösen a kötelező tagság miatt - az egyes szakterületek egyértelmű hovatartozását.

Az agrárkamarai tervezet 7.§-a az 1. és 2. mellékleti tevékenységeket végzőket rendeli agrárkamarai taggá. A gazdálkodók azonban az esetek többségében többféle tevékenységet is folytatnak. Különösen a 100 millió Ft árbevétel feletti esetekben a 15.§ szerinti tagdíj miatt a gazdáknak és gazdálkodóknak nyilvántartásaikat úgy kell majd vezessék, hogy az agrárgazdasági és egyéb tevékenységeik árbevételei egyértelműen elhatárolhatóak legyenek.

Kérdés, hogy a leendő ipar- és kereskedelmi kamarai törvény tagdíjrendszere teljesen azonos lesz-e a most megismert agrárkamaraival. Ugyanis ha nem lenne azonos, akkor a kedvezőbb költségű (tagdíjú) erős vonzást gyakorolna a "határterületen" működőkre.

A vélhetően várható ipar- és kereskedelmi kamarai törvénytervezetet azért is érdemes lenne ismerni, mert a jelen agrárkamarai tervezet átmeneti rendelkezései, valamint vegyes és záró rendelkezései között nincs utalás a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény agrárkamarákra vonatkozó részeinek hatályon kívül helyezésére. Igaz, e részek intézkedései ezzel egyenértékűek, de mégsem törli a korábbi törvény megfelelő szövegrészeit, talán a leendő ipar- és kereskedelmi kamarai törvény teszi meg majd ezt.

Egyes tevékenységekhez

A tevékenységekkel kapcsolatban is könnyen lehet hogy sok értelmezésre lesz majd szükség, hiszen pl. a 2. melléklet szerinti 46.13 Fa-, építési anyag ügynöki nagykereskedelméből a tégla, a beton, stb építési anyagok ügynöki nagykereskedői nyilván nem az agrárkamarához kellene hogy tartozzanak. A 46.13.12 Építőanyag ügynöki nagykereskedelmet tehát innét ki kellene venni és csak a 46.13.11. Fa, fatermék ügynöki nagykereskedelemnek kellene itt maradnia. Ez utóbbi csoportban az erdei fatermékek logikusan tartozhatnak az agrárkamara felvázolt koncepciójába. A fafeldolgozóipar szakmakódjai, illetve tevékenységi kódjai (TESZOR 16) azonban nem szerepelnek a mellékletekben, így a fafeldolgozóipar nem lesz az agrárkamara része. Ebből annak kellene következnie, hogy a fafeldolgozóipar által kibocsátott faanyagok, illetve fatermékek ügynöki nagykereskedelmét folytatók sem az agrárkamarához kellene hogy tartozzanak majd.

A KSH termék és tevékenység osztályozásokat tartalmazó lapján elérhető TESZOR-2008 (2010-09-22 állapot) 6 decimális mélységű bontása a fával és fatermékekkel kapcsolatban az ügynöki nagykereskedelmen belül ezt a részletezést már nem adja. Tekintve, hogy a javaslat 2. melléklete a 46.73.11 Nyersfa nagykereskedelmet és a 44.73.12. Fafeldolgozás elsődleges termékeinek nagykereskedelme tételeket sem tartalmazza, valamint a fa és a fatermékek kiskereskedelme a TESZOR-ban nem fogható meg elég pontosan, célszerűnek tűnik a 46.13.11. Fa, fatermék ügynöki nagykereskedelem sort a 2. mellékletből törölni. Hasonlóan lenne érdemes eljárni a 479906 Tüzelőanyag kiskereskedelme házhoz szállítással esetében is.

A 022002 Brikett, pellet gyártása fahulladékból tevékenységhez: Nem tudom van-e bárki, aki egyéni vállalkozóként vagy hasonló adószámos személyként fabrikettet vagy fapelletet gyárt, hiszen e tevékenység beruházás és vállalkozásműködtetési tőkeigénye ezt nem teszi valószínűvé. Az viszont biztos, hogy e termékeket gazdaságosan csak a TESZOR 16 alá tartozó fafeldolgozóipar faeselékeiből, elsősorban száraz fűrészporból és forgácsból lehet gazdaságosan előállítani. Erdei fatermékből (pl. erdei apríték) fabrikett és fapellet gyártásával persze lehet kísérletezni, de nem érdemes. Ha a TESZOR 16 Fafeldolgozóipar nem lesz agrárkamarai tag, akkor a 022002 Brikett, pellet gyártása fahulladékból tevékenységű személyeknek miért kellene? Különösen, hogy ennek nincs meg a párja a gazdálkodó szervezeti oldalon. A 022002 Brikett, pellet gyártása fahulladékból sort tehát törölni lenne érdemes az 1. mellékletből.

A tagdíjakhoz

100 MFt-ig = 0, 100-300 MFt között 1 ezrelék, 300-1.000 MFt között 1,5 ezrelék, 1.000 millió Ft fölött 2 ezrelék a bruttó árbevételre vetítve. (15.§)

A FATÁJ 2010-06-23 cikkben bemutattuk a 22 állami erdőgazdasági Zrt, illetve a 30 legnagyobb árbevételű magán erdőgazdálkodó vállalkozás 2009. évi árbevételi és egyéb adatait. Ennek felhasználásával ugyanezen cégek 2009. évi alapon az alábbi agrárkamarai tagdíjat fizetnék. Az állami erdőgazdaságoknak tehát 134 millió Ft-jába, az első 30 magánerdészeti cégnek (lényegében a 100 millió felettieknek) pedig 10 millió Ft-jába kerül majd az Agrárkamara. A többiek (fakitermelő vállalkozók, kis erdőgazdálkodók, egyéni vállalkozásban erdőgazdálkodók, erdőbirtokosságok, stb) pedig díjmentesen lesznek tagjai az Agrárkamarának. A 2012. évi tagdíj 2010. évi alapon lesz, ami valamivel magasabb volt a 2009. évinél. Így a fizető mintegy 50 cég vélhetően mintegy 150-160 millió Ft-ot fog befizetni, a sok száz, illetve akár több ezer további erdészethez kötődő tag pedig semmit.

Igaz, az alábbi adatokban a cégek faipari és esetleg más, nem agrárkamarai illetőségű tevékenységeik árbevétele is benne van. A tervezet 15.§ (1) szerint pedig csak az agrárgazdasági tevékenységekből származó (1., illetve 2. melléklet) éves bruttó árbevétel a vetítés alapja, így több cégnél is a tényleges agrárkamarai tagdíj az alábbiaknál a tevékenységek árbevételeinek szétválasztása után kevesebb lesz. Kérdés persze, hogy az így kimaradó tételek után mennyi lesz majd a várható ipar- és kereskedelmi kamarai tagdíj mértéke és összege.

Szakterületi alelnökök

A 40.§ szerint a területi elnökségekben, az 51. § szerint pedig az országos elnökségben az alelnökök

- a mezőgazdaságért,

- a vidékfejlesztésért és a környezetgazdálkodásért,

- az élelmiszergazdaságért és

- a kereskedelemért felelnek.

Köztudomású, hogy hazánk erdősültsége már meghaladja a 20%-ot, tehát a terület több mint 1/5-e erdő. Ugyanakkor a művelt területből ez az arány 25%, avagy 1/4 rész. Továbbá a most készülő agrárstratégia és számos egyéb dokumentum is az erdőterület további növelését tűzi ki célul. 25-30% közötti az ország területéhez képest az elérni javasolt és kívánatos erdősültségi hányad. Ebből nyilvánvalóan következnie kell, hogy az agrárkamarák tervezett alelnökeinek számát eggyel, az erdőgazdálkodásért felelősével növelni kell.

Termékpálya bizottságok

Az 55. § szabályozza a szakágazati termékpálya bizottságok létrehozását. Ugyanakkor a tervezet sem a jogszabály szövegben, sem az indoklásban nem említi a leendő termékpálya bizottságok és a működő terméktanácsok (melyek lényegében a termékpályák kézbentartására jöttek létre) viszonyát. Szakterületünkön Erdészeti Szaporítóanyag Terméktanács működik.

Egy elütés:

A 32.§ (1)-ben említett (4) bekezdés a 32.§-ban nem létezik, ez helyesen bizonyára a (3) bekezdés.

A kiegészítés észrevételei: Mőcsényi Miklós